Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
216 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. Hegyessy L.: A vizek policiklusos PaSoTa, B flanbHeííiiieM, npeflCTaBJiaeT MeTOflHMecKMe HCCJIEAOBAHHE, HanpaBJieHHbie Ha AHAJIH3 coflep>K3HHJI LLAY B BOfle. Pa3paóoTaH cTaHsapT HccjieaoBaHKH, ocHOBblBaiOlUHHCÍl Ha nOJiyKOJTHMeCTBeHHOM TSCTe. llpHMeHeHneM cnocoöa HccneflOBajincb TepiwajibHbie BOÁM, BO/IH C BbICOKHM COAepH<aHIieM PyMHHOBblX KHCJIOT, BOflbl 6eperoBoft (JÍHJIBTPAUHH HA coflepwcaHHe NAY. HccjrejiOBaHHG OXBaTblBajlH 10 BHflOB Tpynnbl BemeCTB, aHajIH3 KOTOPBIX IIPEFLNHCBIBAETCJI CTAH/JAPTOM HA HCCJIE^OBAHHE KAMECTBA ríHTbeBoíí BOAH NS 448/45. HccjieaoBaHHji npHBejiH K cjie/iyiomHM pe3ynbTaTaM: npnpoAHoe coaepwaHne ÜAY B TepMajibHbix BO«ax KOJieöaeTCfl B 3HAMITEJIBHO i<ai< B OTHOLUCHUH KojiHwecTBa TaK H B OTHOiaeHIIH KaMeCTBa. Bo«bI, npOHCXOflíIIHHe H3 nJiacTOB, R«E coaep>KaTCji yrjieBOflopoflbi MoryT HMeTb NAY Ha nopa/iKH 6ojibiue, Meivi BOflbi Apyriix njiacTOB, npHMGM COflepHOHHe MO>KCT 3HaHHTCJÍbH0 npeBOCXOAHTb KOHLieHTpaHHH, yCTaHOBJICHHbIG AJIJJ nHTbeBblX BOfl. 3HaneHHe Tannro oöcTOHTejibCTBa — Hanpmwep c TOMKH 3PEHHH NPHMEHEHIIN TAKHX BO« B KYNJIABHÍIX 6E3 BPEAHoro BJIHHHHfl Ha 3flOpOBl.H nOKa He BblHCHCHO. 3arp>i3HeHne nHTbeBbix BOR, 3afinpaeMbix H3 noBepxHOCTHblX HCTOMHHKOB H rjiyÖHHHblX PyMHHOBblX BOFL B HacTOHiuee BpeMfl HHSKO. OTMenaeTOi, MTO 3arpji3HeHHOCTb HeK0T0pbix noBepxHocTHbix Boa KOJieőaeTca. B öyflymeM cjieayeT pacnnTbiBaTb na yBeJiH<ieHHe aarpM3HGHH0CTH nOBCpXHOCTHblX BOfl ÜAH. Verunreinigung der Gewasser durch polyziklisclien aromatischen Kohlenwasserstoff (PAH), Daten zur Studierung ilirer Bedeutung in Ungarn Hegyessy, L. • Der Verfasser weist aufgrund des Faehschrifttums — auf die gesundheitsschadigenden Gefahren der PAH Exposition hin, — fasst die sich auf die PAH-Verunreinigung bzw. auf ihren Ursprung beziehenden Forsehungsergebnisse zusammen, — bespricht das weitere Los der in die Gewasser gelangenden PAH und — gibt einen kurzem Überblick über die Entfernungs möglichkeit der PAH-Verunreinigung aus dem Wasser. Im weiteren werden die auf die Feststellung des PAH-Gehalts der Gewasser gerichteten methodischen Untersuehungen besj>roehen, als deren Resultat zur Feststellung des PAH-Gehalts des Trinkwassers eine auf halbquantitativen Test fussende Wasserprüfungsnorm ausgearbeitet und hierdureh diese Methode auch für die Prüfung von ailderen Gewássern geeignet ist. Mit dieser Methode wurde die PAH-Verunreinigung von Thecmalwasser, Trinkwásser mit hohen Huininsáuregehalt und Oberfláchenwásser bzw. die aus diesen durch Aufbereitung oder Uferfiltrierung gewonnen Trinkwásser (reines Wasser) untersucht. Die Untersuehungen strecken sich auch auf die Feststellung der zehn Glieder der Verbindungsgruppen, darunter auf jene sechs Verbindungen aus, deren Untersuchung — als charakteristische Verbindungen — die ungarische Trinkwasseruntersuchungs-Norm MSZ 448/45 vorschreibt. Aufgrund der Untersuehungen gelangte der Verfasser zu folgenden Feststellungen: der natürliche PAH-Gehalt der Therinalwasser zeigt sowohl quanti tativ als auch qualitativ grosse Unterschiede. Die PAH-Konzentration der aus den durch Kohlenwasser stoff verunrenigten wasserspreichernden Schichten kann um Grössenordnungen höher sein als jene, die aus anderen Schichten stammen und übersteigt. in bedeutendem Mass die für das Trinkwásser bestimmten Grenzwerte. Die Bedeutűng dieses Umstandes — im Fali der Verwendung des Wassers als Badewasser — kann aus Sicht der eventuellen hygienischen Scháden, nicht als aufbereitet betrachtet werden. Die Verunreinigung der aus Oberfláchenwásser stammenden untersuchten Trinkwásser, weiters die durch Bohrungen gewonnenen huminsáurehaltigen Trinkwásser ist heute noch gering. Dasselbe kann auch über eine grosse Zahl der untersuchten Oberfláchengewásser festsgestellt werden, aber einige Resultate weisen darauf hin, dass die Verunreinigung bei manchen bedeutend schwankt. Es muss damit gerechnet werden, dass die Verunreinigung einiger Oberfláchengewasser sich in der Zukunft erhöhen und somit auch die Erhöhung der Wirksamkeit der Wasseraufbereitung notwendigkeit machen kann. Ismerd meg a MTESZ történetét A MTESZ vezetőinek egyetértő támogatásával jelent meg 1979-ben „A műszaki értelmiség három évtizedes harca a szocialista Magyarországért,, c. dokumentumkötet I. része (1945—1948), amely először itt publikált levéltári iratokkal bizonyítja a műszaki értelmiség szerepét a népi demokratikus forradalom időszakában. Az iratok — melyeket bizonyára nagyon sokan megismertek azóta, hiszen az egyesületek és tagjaink megvették — jól mutatják a Zentai Béla vezette Mérnökszervezet harcát a műszaki értelmiség összefogásáért, s azért, hogy egyre jobban bekapcsolják őket a népi demokratikus forradalom feladatainak megoldásába. Most jelent meg a II. kötet, amely 1948—1978 közötti harminc év — s ez már a MTESZ időszaka — történetét mutatja be. 1948. június 28—29-i alakuló kongresszus jegyzőkönyvénél indul a kötet. Kár, hogy már csak olvasni lehet az egykori felszólalásokat, hiszen közülük sokan nincsenek közöttünk — Zentai Béla, Erdey-Grúz Tibor, Gerendás István és mások. A következő iratok: a MTESZ közgyűlésének határozatai, illetve elnöki, főtitkári beszédek során keresztül mutatják meg az 1950-es évek társadalmi, politikai életében a MTESZ helyét, majd jól érzékeltetik a dokumentumok az MSZMP időszakában megváltozott szövetségi politikájában a műszaki értelmiség helyét ós szerépét. Kik szóltak a harminc év különböző állomásain? Hevesi Gyula beszélt a MTESZ második közgyűlésén, 1950. július 15-én. 1956. szeptember 21—22-én Ajtai Miklós, mint az Országos Tervhivatal elnökhelyettese beszélt, majd a mindannyiunk által jól ismert és tisztelt Valkó Eridre, aki hosszú ideig a MTESZ főtitkára volt. O elemzi különböző időszakokban egyesületünk szerepét, s ki ne emlékezne Kiss Árpádra, aki a VII. rendkívüli közgyűlés főreferátumot tartotta, melyet közlünk kötetünkben. 1972. május 5-én, a MTESZ VIII. közgyűlésén Fock Jenő miniszterelnökként szólt a résztvevőkhöz, majd e kötet lapjain újra olvashatjuk Tímár Mátyás, Huszár István hozzászólásait. A dokumentumok sorát Lázár György miniszterelnök beszéde zárja, aki a harmincadik évfordulón értékelte a műszaki értelmiség szerepét ós jelölte meg a megoldandó feladatokat. A két kötetet Dr. Németh József kandidátus szerkesztette és látta el bevezetővel, aki közel húsz éve foglalkozik a műszaki értelmiség felszabadulás utáni történetével. 1981 végére tervezzük a harmadik kötet megjelentetését, amely a MTESZ történetét dolgozza fel, amelyhez sok dokumentumot kaptunk vidéki egyesületeinktől is. E dokumentumok jól bizonyítják, hogy a MTESZ harmincéves története szerves része a szocialista építőmunka történetének. Példaként is szolgálnak a történelmi dokumentumok, példa az elődöktől, akiknek ritkuló sorai a jövő felé viszik az egyesületeket, helyt adva a mában a holnapnak, a fiatal műszaki és természettudományi értelmiségnek. A kötetek megrendelhetők a MHT titkárságán (1055 Budapest, Kossuth L. tér 6—8. Telefon: 121-470), vidéken a MTESZ megyei szervezeteinek titkárságán is. Egységáruk: 50.— Ft.
