Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

5. szám - Dr. Steiner József–Bunyevácz József: Ivóvizek nitrát tartalmának alakulása

196 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. Dr. Steiner J.—Bunyevácz J.: Ivóvizek SM pamo jMérérwe r;oso. 'gbsia ®VÍ 9 Hemest MekenyesC Nhq/mós ® S

zj

rfc 8Magocs lk02i

r% mocsolaű 9 5 !ijSmfnj/f$$ Bikal , Szalotmk H 'sitondajLihetény 9 ®P^L

EweC

! PECS RomnySá • >• .ftetf • D-SiekCSO 9 M.fa Shórságy 9

S$

llmar

l • « ®űfier*i 9smobd . , , Cserűi 'JSWíftrzséber^j • Ngóty ir/ca^MLJAtoliqet- 90rT(j í Hheijí J Wíí ^ A Bakonya^ , fi „ I Cserkíit^. _ AÍOWfltJ ..®lv»ozrá !/sziebvMpi* QSr&sziirinc • s^M Olasi .Myah " Cndrőc I }orávalvk\ ® , Beiem SMarŰciS, Poprád VjiP rrrcnn//6ö c I tlnrtin Lapancsa m i K.ta polca mocska. \Ufmarton'"%Bogúa$a® ^ftmMJÍ RjtífrM J U 0 n „ , , k JELMAEYARAZAT: Ivóvízzel ellátott település 9 vizmlihálóznt(förpevizmű) ® Közkifolyó o Köztartályos \ ,, ® Tartálykocsis] e"

ara

s JÓ ivóvízzel nem rendelkező település ® Csecsemőtáplálásra 1 alkalmas ivóvízzel • Emberi fogyasztásra J fg/gp^fil fPePekei Szellőzi[rá r J> (•lós Hkémtfö • Gtnyárvú K.nertnd*® V„

uam«- tf Sátoriéit 'oRSPoád Töttös 1. ábra. Baranya megye ivóvízellátásnak térképe í 979*. 1-2. 01 állapot Puc. 7. Kapma eodociiaOncenua OÖA. Bapaita (noAowenue Ha 01.12.79.) Abb. 1. Karte der Trinkwasserversorgung des Komitats Baranya Stand am 1. 12. 1979 lepülésen. A táblázat adatai azt mutatják, hogy más településeken is emelkedik az ivóvizek nitrát tartalma, hasonló okok miatt. A fenti okon túl az egészségügyi veszély azoknál a karsztkutaknál fokozott mértékben jelentkezik ahol a nitrát emelkedésével együtt a víz egyéb összetevői is kifogásoltak. Főleg a bakteriális szennyeződés ad okot komoly aggodalomra Hosszúhetény, Vókány, Dunaszekcső esetében, amely tovább súlyosbítja a települések vízminőségi helyzetét. A táblázatban feltüntetett vízadók védetlen vízrétegekből nyerik a vizüket, — Pécs kivételével— ahol a nitrát tartalom nagymérvű szórása, ingadozása a jellemző. Főleg vonatkozik ez a mezőgazdasági területeken levő kutakra. Jellemző példa erre ugyancsak Mázaszászvár 2. sz. kútja, ahol 1974-ben 15, 1976-ban 1, 1977-ben 32, 1978-ban 0,0 és 48 mg/l nitrát-ion koncentrációkat mértünk a kút vizében. A vizsgálatok során, a kutak környezetében kiszórt N és NH

4 tartalmú műtrágyák mennyisége és a víz nitrát-ion tartalma között összefüggést találtunk. Teljesen más jellegű nitrát emelkedéssel találkozunk a Pécset ellátó ,,P" területű kutak esetében. A rétegvizekre települt és bemutatott két kút 128—150 m talpmélységű és 33,5—143 m között szűrőzött, ennek ellenére a kitermelt víz nagy nitrát tartalmú. A műszaki adatok alapján a vízadó védettnek tekintendő. Az eredmények ismeretében először műszaki hibára gyanakodtunk, de az ipari tv. kamerával történt felülvizsgálat ezt a feltételezésünket nem igazolta. A vízminőségéért egyértelműen a környezeti viszonyok a felelősek, ezt az elvégzett vizsgálatok igazolták. A kutaknál a vízminőség romlását részben az intenzív mezőgazdasági művelés, részben a tőlük 150 m-re levő sertéshizlalda szennyezése okozta. A telepet 1973-ban felszámolták, de a vízszennyezés továbbra is fennáll, s várhatóan csak évek múlva mérséklődik. Az 1. táblázatból az is látható, hogy 176 olyan település van a megyében, ahol csecsemőtáplálásra és emberi fogyasztásra alkalmas ivóvíz nem áll rendelkezésre, s itt él a lakosság 15,8%-a, vagyis 68 647 lakos. A csecsemőtáplálásra alkalmas ivóvizek felkutatásával, vizsgálatával, kutak kijelölésével 1968 óta foglalkozik intézetünk. Az ezidő alatt vizsgált magán kutak számát, illetve a területünkön bejelentett csecsemőkori methaemoglobinae-