Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

Dr. G. Tóth L.: Az összbaktériumszám alakulása Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. 189 paunoHnoe Bpeivifl coKpaTHJiocb. JlaHHbie OTpawaiOT MC30Tp0(J)Hbie H 3BTpO(J)Hbie yCJIOBHfl MTO yKa3biBaeT Ha yxy/uueime Ka'iecrBa BORÚ paiíoiia. (pnc.-bi 6, 7, 8, 9, 10) BaKTepnajibnaH npo^yKUHíi cocTaBJijuia 55—60% OT nepBHMHOíi npoAyKUHH — HCXOAÍI H3 sioro npo/iyKLUOI MHKPOOOB B nepByio oqepeAb iwoweT 0a3iipoBaTi.cn Ha SHCprmo HcnpepbiBno noniöaromeií Maccbi Boflopocjieií. Gestaltung der Gesamtbakterienzahl, der bakteriellen Biomasse und Produktion im Haunie des Balaton vor Tihany Dr. G.-Tóth, L. In den Monaten Juli-August 1975—78 wurken 30 Tage hindurch mit táglichen Probenahmen und in den Monaten August-September 1979 bei vier Gelegenheiten Freispiegelproben mit Membranfilter-Methode des Bakterienplanktons des Wassergebiotes vor Tihany untersuéht. In den Jahren 1975—77 bedeuteten 90—99% des Bakterienplanktons der Coccus und auch innerhalb dieser die Kolonien bildenden morphologischen Gruppén des Coccus. In den Sommermonaten der Jahre 1978—79 verringerte sich das Mass der Coccen, das der Diplococcen, Stábchen, Spirillen und Vibrionen wuchs hingegen (Abb. 1,2). Aufgrund dieser kurzfristigen Untersuchungen und der mit Dialisiersácken durchgeführten Produktionsuntersuchungen kaim der Bakterienplankton in zwei Gruppén mit voneinander abweichender Dynamik geteilt werden. Die Synchron-Teilung begann nach dem dem Gewitter folgenden 20—24 stündigen Lag-Phase. Die Population begann nach dem der Aufwirbelung folgenden 7.—8. Tag nach einer 2—4 tagigen stationáren Phase, noch bis zum Beginn des folgenden stürmischen Wetters zu verfalleu (Abb. 4). Diese Indivudienzahlánderung kennzeichnete wegen der Dominanz der Gruppé den ganzen Bakterienplankton. Die Produktum der alleinstehenden Coccen, der Diplococcen und einiger Stábchen zeigte mit der Wassertemperatur einen engen, positiven Zusammenhang (Abb. 5.). Wáhrend unseren Untersuchungen habén wir auch auf Succession hinweisende Erfahrungen beobachtet, die Vermehrung eines Stábchens überholte die Vermehrung der Coccus-Kolonien. Die Gesamtbakterienzahl, die Produktion, das Mass der Produktion/Biomasse hat sich im Laufe der Jahre in grossem Masse erhöht, die Generationszeit verringerte sich. Die Werte spiegelten rne/.otrophische, eutrophische Verhaltnisse und machten auf die Versehlechterung der Wassergüte in diesem llaume aufinerksam (Abb. 6, 7, 8, 9, 10). Die bakterielle Produktion hat 55—60% der primáren mikrobielle Erzeugung in erster Keibe auf die Energie der kontinuierlich verfallenden Algenmenge gebaut werden. (Folytatás a 182. oldalról) német szavak angol, francia és orosz megfelelőjének egymás mellé állítása olyan újítás, amely az évkönyvet a tudományos kutatók számára világviszonylatban is jól használhatóvá teszi. Ausztria hidrológiai észlelőállomásairól az ország új, légi felvételek alapján készült 1 : 500 000 méretarányú szintvonalas térképe tájékoztat. A magyar olvasónak természetesen feltűnik, hogy a fenti hatszínnyomású térképen kívül rajzi anyag nincs az évkönyvben. Az ország szeszélyes domborzata miatt a hidrológiai elemek egyes éveken vagy évszakokon belüli területi eloszlásról még a jelenleginél tízszerte sűrűbb ószlelőhálózat esetén sem lehetne térképet szerkeszteni. Az időjárás alakulásában a helyi tényezők játsszák a vezető szerepet. Izometrikus vonalak szerkesztésére gondolni sem lehet. Az évkönyv magasnyomással készül, anji ábrák közlését megnehezíti. De nincs is szükség rájuk. A kéziratban őrzött anyagról közölt, fentebb említett kimutatások alapján az érdeklődők másolatot készíttethetnek a munkájukhoz szükséges összeállításokról. A számítógép és a sokszorosító technika fejlődése folytán az évkönyveket előbb-utóbb esetenként készülő, a pillanatnyi szükséglethez szabott adatfeldolgozás és az eredményéről készült fényképmásolat fogja felváltani. A jövőben a vízrajzi adatszolgáltatás egyedüli kiadványa alighanem az állomáshálózat térképe lesz az észlelések időtartamáról is felvilágosítást nyújtó jelkulccsal. Dr. Lászlóffy Woldemár A. Rieth: Xantliophyceae, 2. Teil. Süsswasserflora von Mitteleuropa, 4. kötet. Kiadja H. Ettl, .T. Gerloff, H. Heynig. — VEB Gustav Fischer Verlag, DDR6900 Jena, 1980, 1 — 147, 61 ábrával. A Hidrológiai Közlöny hasábjain a közelmúltban ismertettem a fenti sorozat harasztokra és virágos növényekre vonatkozó határozókönyv első részét. Alig néhány hét múlva megjelent a fenti, hiánytpótló kézikönyv, amely a sárgásmoszatok törzsének sárgásmoszatok osztályába tartozó Vaucheriales rend Közép-Európában ismert taxonjait tárgyalja. A rendbe két nemzetség tartozik: a mintegy 40 fajt Európában fölmutató Vaucheria genus és az egy fajt tartalmazó Asterosiphon nemzetség. Az Európában élő 40 Vaucheria fajból a könyv 32 taxont tárgyal, ezek édesvizekben, édesvízzel átitatott talajokban, illetve sósvizű termőhelyeken élnek. A halofil, tengerpartoknál található 8 európai fajt nem tárgyalja részletesen, éppúgy az Európából még nem ismert 26 fajt sem, ezek csupán a határozókulcsokban kaptak helyet. A munka két főfejezetből áll. Az első az általános rész. Ebben ismerteti a Vaucheriales rendszertani helyét, a vegetatív telepet, a Vaucheriák életciklusát, vegetatív szaporodásukat (synplanosporák, synzoosporák, aplanosporák), ivaros szaporodásukat (antheridiumok=spermangiumok, oogoniumok, zygoták), előfordulásukat, tenyésztésüket, a tápoldatokat, morfológiájukat, vizsgálatukat, a meghatározásukat. A növényi és állati paraziták zárják az általános részt. A speciális részben először a Vaucheria genus 12 sectiojának a határozókulcsát találjuk, ezt követi a sectiokba tartozó fajok határozókulcsa. Az európai fajok részletes ismertetésére kerülnek. Ahol szükséges, ott a sectiokon belül subsectiokat, illetve csoportokat is megkülönbözetet, mint a Corniculatae section belül. A határozókönyvet nagyon jó érzékkel kiválasztott, jól megrajzolt, ábrák teszik teljessé. Minden lényeges részt bemutatnak és igyekeznek mindenütt a fejlődési állapotokat is bemutatni. Az irodalomjegyzék 133 művet sorol föl, ezek mindegyike jelentős forrásmunka. Névjegyzék zárja a határozókönyvet. A vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet, kiadásában megjelenő Vízügyi Hidrobiológia kötetei a hazai vízi szervezeteket ismertetik. E határozókönyveket jól kiegészítik a jenai sorozatban megjelenő, szélesebb területet felölelő határozókönyvek. Vízügyi intézményeink számára a jenai kiadványok beszerzését melegen ajánlom Dr. Hortobágyi Tibor