Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Dr. G. Tóth Zoltán: Az összbaktériumszám, a bakteriális biomassza és produkció alakulása a Balaton Tihany előtti térségében

Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. 183 Az összbaktériumszám, a bakteriális biomassza és produkció alakulása a Balaton Tihany előtti térségében Dr. G.—T ÚTH LÁSZLÓ* Bevezetés Korábbi eredmények szerint a tó hossztengelyén kb. Balatonmária vonalában húzódott egy határvonal, amelytől nyugatra az összbaktériumszám, a bakteriális biomassza és produkció legnagyobb értékei július-augusztus hónapokban alakultak ki, ettől keletre pedig e változók tavaszi, mérsékelten nagy őszi maximumai, s nyárközepi minimuma voltak jellemzőek [1]. A nyugati területeken tapasztalt szezonális dinamika eutrófikus tavakban, míg a keleti víztereké oligotrófikus tavakban jellemző [*2]. A vertikális vizsgálatok eredményei szerint az összbaktériumszám eloszlása a vízoszlopban változó, a kialakuló rétegzettség labilis, azt a víz dinamikája formált a. Egyedül a befagyott Balatonban alakulhatott ki diszkrét mélységi rétegződés, ilyen esetekben az aljzat i vízrétegben volt a legmagasabb az összbaktériumszám [3]. A rövid időközönkénti vizsgálatok alapján az üledék viharok idején történő bekeveredése közvetetten növelheti az összbaktóriumszámot, mert a felkeveredő holt szerves törmelék a bakterioplankton számára új táplálékforrásként szerepelt. Kora tavasszal a melegedéssel együtt nőtt az összbaktériumszám, miszerint a hőmérséklet is okozhat rövid periódusú változást [3], A Tihany előtti térség 1966 és 1974 közöt t oligotrófikus Inezotrófikus minősítést kapott. Az összbaktériumszám július-augusztus hónapokban 2—5 • 10"'i • ml volt, évszakosan pedig oligotrófikus tavakéra jellemzően alakult. A bakteriális generáció idő 76—96 óra között volt [1, 12.]. Az alábbi munkában 1975 óta folytatott nyári, intenzív mennyiségi bakteriológiai vizsgálataink eredményeinek rövid összefoglalóját közöljük, remélve, hogy azok további hasznos információt adnak a Balaton e területének bakteriológiai viszonyaiban történt változásokról. Anyag és módszer 1975—78 július-augusztus hónapjaiban harminc napon keresztül mindennapos mintavételekkel, 1979 augusztus-szeptemberében négy alkalommal vett nyíltvizit mintákból vizsgáltuk a tihanyi térség baketrioplanktonját. 20, 100, 200. 300 crn mélységekből Friedinger vízmintavevővel gyűjtöttünk mintákat a tihanyi Biológiai Kutató Intézet partjától 800 m-rel, 320 cm-es nvílt vízbe kihelyezett bójánál. A baktériumokat 0,2 /mi pórusnagyságú membránfilterre szűrtük (Sartorius Membranfilter GMBH), karbolerithrozinnal festettük, majd immerziós objektívvel, okulár hálómikrométerrel számoltuk. A kapott értékek megbízhatósága a membránfilteres módszerre alkalmazható konfidenciaviszonyok alapján [4] 95% (/

J=0,05). A bikteriális biomasszát Rodina [5] szerint becsültük, a preparálás során fellépő némi sejtzsugorodást egy kezelés-módosító-hatás vizsgálattal kapott 1,32-es szorzótényezővel korrigáltuk. Külön-külön vizsgáltuk a coccus, diplococcus, lebegő coccus kolóniák, pálcika, spirillum, vibrió mor* Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest (Jelenlegi munkahely : MTA Biológiai Kutató Intézet, Tihany) 1975 1976 1977 1978 Coccus Kolóniás coccus Diplococcus Paicika Spirillum Vibrib • = 2,5-10* i-•ml'

1 7. ábra. Az összbaktériumszám megoszlása a különböző morfológiai csoportok szerint 1975—79 július-augusztus hónapjaiban Tihanynál Puc. 7. Cocmae cyMMapnoao 'luc/ia Oanmepuee no pa3AuiHbiM MopcfwAoaunecKUM ppynnaM e uwAe-aeaycme \975— 79 aa y TuxaHb fológiai csoportok előfordulási gyakoriságát is. Az összbaktériumszám megállapításánál a lebegő kolóniák esetében a baktériumkolóniákban levő sejtek számát vettük figyelembe. A bakterioplankton mélységi eloszlását 1977 augusztus 9—10-én és 1978 augusztus 17—18-án 2—3 óránkénti mintavételekkel 24 órán át vizsgáltuk a fenti módszerekkel. A generáció időt és a nettó produkciót 1976— 77-ben a rövid periódusú vizsgálatok során tapasztalt szabályosságok alapján (G) becsültük, 1978—79-ben üvegpalackos [7] és dializáló zsákos [8, 9] módszerekkel 13 alkalommal mértük. Minden mintavételkor és méréskor regisztráltuk a víz hőmérsékletét és Secchi-átlátszóságát. A vizsgálati periódusra vonatkozó szélsebesség adatokat az Országos Meteorológiai Intézettől kértük ki. A 24 órás vizsgálatokkor Kahlsico Hydrolab Survevor-típusú műszerrel mértük a víz oldott 0

2 tartalmát, valamint Submarvne Gemware Photometer segítségével a mélységi megvilágítottság mértékét.