Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Dr. Benedek Pál–Dr. Bulkai László: Víztisztítási eljárások hatásossága a szerves mikroszennyezők eltávolítása szempontjából

180 Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. hető max. 50 g/m

3 adag mellett —, de jól kombinálható koagulációé szűréssel. Az ózon és granulált aktívszén-szűrő egymás utáni alkalmazása jelenleg az optimális megoldás a szerves mikroszennyezők eltávolítására, kb. 50%-os DOC-ben mért csökkenés várható. Amennyiben választani kell az ózon vagy az .aktívszén között, feltétlenül az utóbbit ajánljuk. Ugyanúgy, ha aktívszénpor vagy granulált aktívszén között kell választani, ismét csak a granulált szénoszlopot javasoljuk. A szénporadagolás igen jó kiegészítő eljárás lehet havária esetén, vagy nagvfokú szennyező-ingadozás ellensúlyozására — de főként a szénszűrő kiegészítése képpen. Vizsgáltuk a költségtényezőket és az adott költséghez t irtózó hatásosságot. Ez a mérlegelés is egyértelműen az ózon és aktívszén-szűrő kombinációját támasztja alá. IRODALOM [1] Benedek P. ós Licskó I.: Szervetlen mikroszennyezők eltávolítása az ivóvízből. Hidrológiai Közlöny 12. sz. 1980. [2] Hyde, II. A.: International researeh on aetivated carbon in water treatment. AQUA. No 2. 1979. [3] Hoffmann 1. ós Kelemen II.: Ujabb módszerek vizek szerves szennyezettségének jellemzésére. Hidrológiai Közlöny, 6. és 7. sz. 1977. [4] S' ontheimer ,H.: Neue Teehnologien und Trinkwasserqualitát. GWF, 12 sz. 1976. [5] Stumm, IV. nad J. .7. Morgan: Chemical aspects of coagulation. J. AWWA 54, 1962. [6] Zacek, L.: Vliv slozeni huminovyeh latek na prubeh koagulacniho procesu. Vodni hospodarstvi-1?, 7 sz. 1973. [7] KGST Egységes Vízvizsgálati Módszerek — V. Technológiai Módszerek, Moszkva—1976, Budapest—1979. [8] Kul'szkij, L. A., Sztrokacs, P. P., Szlipcsenko, V. A., Szajgak, E. I.: Ocsisztka vodii elektrokoaguljaciej, Kiev Budivel'nik, 1978. [9] Zacek, L.: I'rispevek k mechanizmu koagulacnieh procesu probihajucich pri uprave vody. Vodni hospodarstvi-B 1 sz. 1974. [10] Haberer, K. und Normatm, S.: Entfernbarkeit organischer Stoífe aus Rheinwasser durch Fállung und Floekung. Vom Wasser. 1976. [11] Derítési folyamatok hatásosságának ós sebességének növelése. VITUKI jelentés. Kézirat. 1977. Budapest. [12] Stankovicová, J. and Kelnarová, Z.: Feasibility to treat surface waters containing petróleum hydrocarbon by means of coagultion. 3. Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia. Budapest, 1979. [13] Borneff, and Fischer, II.: Carcinogenic substances in water and soil. Arch. Hyg. Balct. 146, 1963. [14] Harrison, R. M. et al.: Polynuclear aromatic hydrocarbons in raw potable and waste waters. Water Research, Vol. 9., 1975. [15] Bernhardt, H. : Anforderungen an die Elimination schwer abbaubarer Stoffe... 12. Essener Tagung, G. W. A. 157. o. EWTH, Aachen (NSzK) 1980. [16] Winter, H.: Neuere Erkenntnisse für die Beurteilung von Rheinwasser... 12. Essener Tagung. G. W. A. 271. o. RWTH. Aachen (NSzK), 1980. [17] Kühn, W et al.: Use of ozone and chlorine in water Utilities in the Federal Republic of Germany. J.AWWA 6. sz. 1978. [18] Bozzay J.-né—Hommonnay A.-né: Szerves mikroszennyező anyagok vizsgálata parti szűrésű kutak vizében. Hidrológiai Közlöny, 7 sz. 1975. [19] Salac.z T.-né—Csanády M.—Ullrich E.-né: A védőterület szerepe a dunai parti szűrésű kutak vízminőségének védelmében. Egészségtudomány, 21 sz. 1977. Dr. Benedek P.—dr. Bulkai L.: Víztisztítási eljárások [20] Páris E.: A lassúszűrés elméleti és tervezési vonatkozásai. Felszíni víz korszerű tisztítása. Szeminárium, Kaposvár, 1973. [21] Fázold A.—Bíró ZS.—Takács S.—Schiefner K.: Talaj vízdúsítás Borsod megyében. Egészségtudomány, 11 sz. 1967. [22] Léczfalvy S.: Partiszűrésű rendszernél a lassúszűrés elméleti és tervezési kérdései. Felszíni víz korszerű tisztítása. Szeminárium, Kaposvár, 1973. [23] Karácsonyi S.: Tervezési elvek a dunamenti partiszűrésnél. Felszíni víz korszerű tisztítása, Szeminárium, Kaposvár, 1973. [24] öllős G.: A lassúszűrő szerepe a víztisztítás területén. Hidrológiai Közlöny, 1 sz. 1970. [25] ÖHős fí.: A partiszűrésű vízszerzés problémái. TI. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus.'•Budapest, 1970. [26] Husam Saleh Jaber—öllős G.: A lassúszűrő elméleti és üzemeltetési alapjai. Hidrológiai Közlöny, 12 sz. 1971. [27] Husam Saleh Jaber—Hegedűs J.: Az algák szerepe a lassúszűrő tisztítási folyamatában. Hidrológiai Közlöny, 12 sz. 1973. [28] Husam Saleh Jaber : A lassúszűrés különböző módszereinek összehasonlítása víztisztítási technológia szempontjából. A vízellátás vízszerzési vonatkozásai és problémái. — Szeminárium, Nyíregyháza 1975. [29] Husam Saleh Jaber: A lassúszűrő és szerepe a víztisztításban. Kandidátusi értekezés 1976. Budapest. [30] Suffet, I. H.": An evaluation of aetivated carbon for drinking water treatment: A Anational of Science Report. J.AWWA. 1. sz. 1980. [31 ] Radke, C. J. and Pransnitz, J. M.: Thermodynarnics of multisolute adsorption from dilute liquid solutions. AIChE Jour., 18. 1972. [32] Vernon, L. et al.: Aetivated carbon adsorption of trace organic eompounds. EPA—600/2—-77—223, 1977. [33] Bozzayné--Bukovszky—Franczia: Ujabb adatok az aktívszenes szűrés technológiájához. Hidrológiai Tájékoztató, 1977. [34] Haberer, K. et al.: Desorptionseffekte bei der Aktivkonlefiltration organisch belasteter Wasser-' Z. /. Wasser u. Abwasserforschung. 10, 1977. [35] Interim treatment guide controlling organic eontaminants in drinking water using granular aetivated carbon. Us EPA. MERL Cincinnati (USA), 1978. [36] Manual of treatment techniques for meeting the interim primarv drinking water reguiations. US. EPA. 600/8— 77.005 MERL. Cincinnati (USA) 1978. [37] Nawrocka—Kiepal, E.: Tró jhalogeny metanu w wodzie do picia. Gaz Woda i Techn. San. Nr. 12. 1979. [38] Thompson. J. C. : Treatment methods and costs for organic eontaminant -removal. Water and Sewage Works. (Reference Number) R-94. 1979. [39] Csanády M. és Kárpáti Z.: A víz klórozása'/or keletkező szerves klórvegyületek mennyisége és eltávolításuk lehetőségei. 3. Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia. Budapest, 1979. [40] Masschelein W.—Germonpre, R.—Menxel, F.: Emplacement du charbon actif dans les sequences du traitment. TWSA Conference on the use of aetivated carbon in water treatment. Brussels, May, 1979. [41] Sontheimer, H.: L'emploi du charbon actif en traitment de l'eau et sa régénération. TWSA Kongreszszus, Brigidon 1974. [42] Haberer K., Normann S. and Overath II.: Eine neuartige Komoaktanlage zur Aufbereitung von angereichertem Grundwasser in Wiesbaden — Schierstein. GWF 6 sz. 1980. [43] Hoigné J. and Bader, H.: Ozonation of water: Selectivity and rate of oxidation of solutes. Tnternational Ozone Institute 3. Kongresszusa, Párizs 1977. [44] Sclialekamp, M.: Experiences suisses avec l'ozone, concernant en particulier les modifications des substances hygieniquement douteuses. International Ozone Institute 3. Kongresszusa, Párizs 1977.