Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
4. szám - Dr. Benedek Pál–Dr. Bulkai László: Víztisztítási eljárások hatásossága a szerves mikroszennyezők eltávolítása szempontjából
176 Hidrológiai Közlöny 1981. 4. sz. Dr. Benedek P.—dr. Bulkai L.: Víztisztítási eljárások extrapolálásával előre tájékozódhatunk a töltet használhatóságának időtartamáról. A grafikus ábrázolás lényeges különbségeket tár fel az egyes szenek és az egyes felszíni vizek tisztíthatóságáról (10. és 11. ábra). Munkánk során vizsgáltuk a hagyományos víztisztítás után ivóvízben maradó és aktívszénen adszorbeálódó szerves szennyezők mennyiségét. Ebből a.célból több, minőségileg különböző vizet feldolgozó vízműben laboratóriumi méretű, FILTRASORB 400 típusú aktívszénnel töltött oszlopot helyeztünk el. Az oszlopokat — a Sajóecsegi Vízmű kivételével — a homokszűrők után szereltük fel. A mérési eredmények a 6. táblázatban láthatók. Adataiul^ szerint a Balaton-vizet feldolgozó Balatonszéplaki Vízmű homokon szűrt vizében található a legtöbb szerves anyag. A kb. 35 cm hosszú oszlop — 500 ml aktívszéntöltet — felső és középső része (I., II.) telítődött szervesanyagra. Az irodalmi adatok szerint a felhasznált aktívszén-fajta maximális DMF (dimetilformamid) — extrakt tartalma 80 g egy kg aktívszénre számítva. A vízműben a kísérlet befejezésekor a tisztítási hatásfok DOC-mérés alapján 25, KOI p s mérés alapján 28%-os volt [52], Vizsgáltuk a hatásos adszorpció biztosítása és a gazdaságos tervezés érdekében a víz aktívszén szűrőben való tartózkodási idejének szükségletét, mely egyúttal az ún. szűrési sebességre is adatot szolgáltat. Balaton-víz esetében friss Norit PKDO szénnel töltöttük meg kísérleti szűrőnket, míg Duna-víz esetében használt Filtrasorb 400-assal. Az aktívszén rétegvastagsága mindkét kísérlet folyamán 1 m volt. Balaton-vízzel 15 perc kontaktidőt, míg Duna-víz használatakor 20 percet kaptunk optimumként (12. és 13. ábra). A különbség részben magyarázható csak az eltérő szén-minőséggel, inkább a két felszíni víz szerves anyagának összetételével (a Balatonban természetes, míg a Dunában főként ipari eredetű a szerves anyag). Különbség mutatkozik a hatásfokokban is. Szerepe van ebben a friss, ill. használt szén alkalmazásának, de annak is, hogy az előtisztított Balaton-víz átlagosan 2,6, míg a Duna-víz átlagosan 2,0 mg/l KOIpa-sel volt jellemezhető a kísérleti időszakban. Márpedig a nagyobb szennyezettségű vízben mutatkozik minden esetben a nagyobb adszorpciós hatásosság (Balaton 50—60, Duna 40—50%). Az ózonozás és aktívszón kezelés kölcsönhatására vonatkoznak a Duna-vízzel Pécsett végzett kísérleteink. A 7. táblázatban látható, hogy a homokszűréstkövető ózonozásnak elég kevés a hatásossága (KOIp S-ban 19%), míg az ózonozás s az azt követő aktívszénszűrés (friss Filtrasorb 400-as) kiváló eltávolítást mutat a 8. táblázat alapján (KOI-ban majdnem 80%). Az ózont 2 g/m 3 mennyiségben adagoltuk, s a szénszűrőben 10 perc volt a tartózkodási idő. Pécsi vizsgálatunk kiterjedt az aktívszén-szűrő kimerülési idejének megállapítására is. Eddigi megfigyelésünk szerint a vízben mért hatásfokok alapján 5 és 11 hónap között mutatkozik reaktiválási szükséglet. Az ónozás viszonylag kis hatásfokának érzékeltetésére bemutatjuk a budapesti nagy felszíni vízmű vizével az ózonadag növelésekor kapott görbénket (14. ábra). Látható, hogy a KOI-ban mért hatasfok a háromszoros ózonadag esetén 15-ről csak 25%-ra nőtt. Az, hogy ugyanakkor a DOC értéke szinte nem változott, mutatja, hogy a szerves 6. táblázat Kísérleti aktivszénszíírők (Filtrasorb 400) által adszorbeált szeryes anyag mennyisége és üzemeltetési adatai TaőA. 6. Ko/imecmeo opaaHüiecKUX eeuiecme, aöcopöupyeMbix 3KcnepuMeHmaAbtibiMii ciKmueno-yenoebiMn (fiuAbmpaMU (<t>UAbmpacop6 400) u daHHbie no 3KcnAyamaquu Tnble 6. Operating data of experimentál activated earbon filters (Filtrasorb 400) and the amounts of organics adsorbed by them DMF extrakt Befolyó víz DOG UHU i..AMaiu. ^ Ionon át- lési idő, lCOTTs g/kg széng/kg 8zén fJ v{ / DOC KUl p s [mg/l] m 3: vízből ^ L nap l [mg/l] [%] [mg/l] [»/„] Osz- Üzeme- A kísérlet befejezésekor ipon ái >lyt v [m 3] nap] Balmazújvárosi Vízmű 1 2. 3. 1,2 -3,2 1,2-1,9 77,0 49.3 33.4 13,1 8,4 5,7 5,9 3,0 1,5 67 1,6 61 Budapesti Nagy Felszíni Vízmű 1. 2. 3. 1,1 -3,0 1,6-2,9 78,3 73,5 65,2 15,8 14,8 13,1 5,0 5,0 1,4 70 2,1 60 Balatonszéplaki Vízmű 1. 2. 3. 2,4-3,3 2,8—3,4 91,0 85,0 68,5 18,3 17,0 13,8 5,0 2,2 2,4 25 3,3 28 Sajóecsegi Vízmű (ózonozó után) 1. 2. 3. 1,5 -4,7 . 1,0 - 1,3 76,0 60,5 49,3 16,2 12,9 10,5 4,7 2,8 2,7 67 1,3 40 3., 2., 3. az aktívszénoszlop hosszának felső, középső és s alsó 1/3-át jelentik.