Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

4. szám - Csath Béla: Megemlékezés a hódmezővásárhelyi, 100 éve elkészült az Alföld első artézi kútjáról

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 145 — 192. oldai 61. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Budapest, 1981. április Megemlékezés a hódmezővásárhelyi, 100 éve elkészült az Alföld első artézi kút járói CSATH BÉLA* Előzmények Artézi kutakat nem Magyarországon fúrtak először, de nincs Európában olyan ország, ahol gyorsabban terjedtek vojna, s talán olyan sem. ahol jelentőségük nagyobb lenne mint nálunk, különösen a nagv Alföldön, ahol annak vízellátása a régi időktől fogva súlyos probléma volt az itt lakó népeknek. Zsigtnondy Vilmos városligeti fúrás példája a távolabbi körökre is nagy hatással volt, különösen az alföldi városok lakóira, akik távol minden eleven vízértől az egészségtelen talajvíz minden kárhozatát nyögték. Ezek keresték az új utakat a lakosság Ivóvízzel való ellátására, s meg akarták javítani, illetve igyekeztek megjavítani a közegészségügyi viszonyokat. Az artézi kút fúrástudományának és technológiájának kidolgozása az Alföldön talált magának gyümölcsöző tetet. Itt volt rá a legnagyobb szükség és itt terjedt el rohamos gyorsasággal. A városligeti kútfúrás sikere felébresztette az érdeklődést Hódmezővásárhelyen is az artézi kutak iránt. A város ugván ásatott jóvízű kutakat az utcák találkozásánál, mint pl. a Hattvas utcában lévő un. „hattvasi kút" mások kevésbé élvezhetők, mivel azok tisztítás hiányában hamarosan bűzhödté, egészségtelenné váltak, mint pl. a ,.présházi kút", melyből egész városrész hordta az ivóvizet. Ezeket az ásott kutakat helybeli kútásók * Vízkutató és Fúró Vállalat, Budapest készítették. Foglalkozásuk előnévül is szolgált, pl. Kútásó Olasz. „Hód-Mező-Vásárhely" dicséretére legyen mondva, hogy már időben tudtára jött, hogy csak artézi kút adhat a városnak jó, egészséges vizet. Az elhatározást tett is követte és 1860-ban szerződést kötött artézi kútfúrásra a város Bürgermeister Antal pesti kútfúrómesterrel, aki fúrni is kezdett a városháza előtti piactéren, azonban a város és a Bürgermeister közötti nézeteltérés (a községi választmány nem akart fizetni a kivitelezőnek) és pereskedések miatt csak 1865-ben érte el a kútfúrómester a 126,4 m-es mélységet, ahonnan nem kaptak vizet. A fúrás meghiúsulta miatt a községi választmány nem akart fizetni Bürgermeisternek, de végül a debreceni kerületi tábla ítélete alapján a község jónak látta kiegyezni a pesti kivitelezővel, aki pénzét megkapván végleg elhagyta Hódmezővásárhelyt. Az artézi kút, története Az új kútfúrás gondolata elaludt, majd később Zsigmondy városligeti sikeres fúrása után újból felmerült, ú j utakon indult meg a mély rétegekben rejlő víz feltárása, a jó ivóvíz megkeresésének lehetősége. Hódmezővásárhely volt az első alföldi város — páratlan áldozatkészséget tanúsítva — midőn a modern haladást felhasználta közegészségügye előmozdítására, megjavítására, s az Alföld nyilvános használatára szánt, nagv költséggel