Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Könyvismertetés

Dr. öllős G.: Víz- és csatornaművek Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. 129 — a szennyvízkezelési folyamat korszerű irányí­tástechnikai vezérlésével az optimális beavat­1 kozás folyamatos biztosítása. Egyöntetű vélemény volt, hogy a rekonstruk­ciós feladatok előirányzása során a korszerű mű­szaki és irányítástechnikai megoldások, a jó minő­ségű hosszabb élettartamú anyagok alkalmazása kívánatos. Az előadások megerősítették, hogy a rekonstrukciós feladatok pontos számbavételé­nek, a várható feladatok belső struktúrája megha­tározásának elengedhetetlen előfeltétele a folya­matos állapotfelmérési, nyilvántartási és elemzési tevékenység megszervezése. Valamennyi részt­vevő hangsúlyozta, hogy a rekonstrukciós felada­tok végrehajtása anyagi feltételeinek biztosítása a meglévő állóeszközök újraértékelését és az amor­tizációból képződő vállalati források rendeltetés­szerű felhasználását teszi szükségessé. A szeminá­riumon elhangzottak alapján kívánatosnak lát­szik, hogy a közműrekonstrukciós feladatok ága­zati-szakmai szemléletű gazdasági szempontjai­nak tisztázására mielőbb sor kerüljön. Általános igény volt, hogy a jövőben a szolgáltató vállalatok eddigi rekonstrukciós tevékenységével kapcsola­tos tapasztalatcserét erősíteni kell és elő kell segí­teni, hogy az előnyösnek bizonyult műszaki meg­oldások mielőbb közkinccsé váljanak, alkalmazási arányuk gyorsan növekedjen. Általános vélemény volt, hogy hatékony rekonstrukciót csak hosszútá­vú műszaki-gazdasági program keretében lehet végrehajtani. A víziközművesítési létesítmények rekonstruk­ciójával kapcsolatban első ízben tartott szeminá­rium nagymértékben segítette elő az egységes mű­szaki szemlélet kialakulását, a még vitás kérdések tisztázását és mindenképp alapozó jellegű infor­mációkat adott az ágazat részére a közeljövő re­konstrukciós feladatai megválasztásához. Rekonstruktion von Wasser- und Kanalisationswerken Perecsi, F. Die Entwicklungspolitik der Wasserversorgung und Kanalisation der vergangenen 30 Jahre bestátigt, dass die Kekonstruktion der öffentlichen Werke als Teil der Entwiekh'ingspolitik dieses Zweiges projektiert und realisiert werden muss. Nachdem dies bisher nicht gesohah, rneldeten sich die Aufgaben in gespannterer VVeise als irgendwann. Der Zweck des Seniinars ist, dass die Aufmerksamkeit auf die Unvermeidlichkeit der Konstruktionen gelenkt und diese Frage prog­rammemass realisiert werden soll. Bei der Berücksichtigung der Aufgaben ist es eine Tatsache, dass 25% der gegenwártigen Wasser-Kanal­Grundmittel von 11 mdFt einer Rekonstruktion bedarf, weil zwishen 1960—1980 nur ein Bruchteil dieser Aufga­be (10%) erfüllt wurde, zwischen 1981—2000 muss eine Arbeit im Wert von ungefáhr 20 mdFt durchge­führt werden. Besonders dringend ist die Rekonstruktion des Stádtischen Wasser- und Kanalnetzes. Charakteristisch ist, dass ein 4tausend km langer Wasserleitungsnetz altér als 34 Jahre und mehr als die Hálfte dieses über 54 Jahre alt ist. Aufmessungen bestátigen, dass das Rekonstruktions­programm ein Wasserleitungsnetz von 3500 km und ein Kanalnetz von 1000 km berührt und dabei sind sowohl die Wasserbasis und die Bedienungsobjekte als auch die Rekonstruktion der Abwasserkláranlagen not­wendig. Diese Aufgaben erfordern lant vorhergehenden Schatzungen insgesamt die Aufwendung von 20 mdFt. Wir wollen die Lage der Hauptstadt separat betonen, wo 20% dieses l'rogrammes realisiert werden muss und dessen Entwurf und Ausführung besondere Aufmerk­samkeit verdient. Das Seminar hat bestátigt, dass die Rekonstruk­tionsaufgaben mit der Verantwortliehkeit der inbetrieb­haltenden Unternehmen mit der koordinierten Dusch­führung der Entwurfs- un Ausführungsarbeiten realisiert werden können, aber auch die resultate der Anwendung der Forschungs- und technischen Entwicklungsresultate können nicht aussarcht gelassen werden. Es ist sowohl aus technischen, als auch aus wirtschaft­lichein Gesichtspunkte richtig, die Arbeit der Teilneh­mer mit den sich den Plánén anpassenden Rekonstruk­tionsprogramm der Volkswirtschaft in Einklang zu bringen. Deák János—Szlabóczky Pál: Borsod és környékének vízföldtani atlasza (Kiadva a Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet, Budapest 1978.) Az anyag két részből áll: az atlaszból ós a magyarázó­ból. A magyarázót Szlabóczky Pál írta. Az atlasz,tizenkét számozott lapból áll, melynek egy részén térképek vannak, más részén a területnek egyéb földtani, vízföldtani jellemzését találjuk. Az első térképlapon 1 : 300 000 méretarányban a szerzők által megadott vízföldtani egységeket talál­juk az alapvető földtani és morfológiai jellemzők fel­tüntetésével. Itt mutatják be a szerzők a korábbi földtani térképek helyét, a földtani szelvények vonalát ós a típus fúrások helyét. Az atlasz legfontosabb része az 1 : 150 000 méret­arányban négy lapon feldolgozott hidrogeológiai tér­kép, melyeken célszerű csoportosításban nagymennyi­ségű vízföldtani ismeretanyagot tüntetnek fel áttekint­hető és jól használható formában. Az atlasz céljának megfelelően a hidrogeológiai térkép elsősorban sokol­dalú vízteleptani eligazítást ad. A térképanyagot jól kiegészíti a fő vizadókat jellemző, földtani korokra bontott elvi rétegszelvény és az ezek­ben létesített kutak alapján szerkesztett fajlagos ho­zam, vízminőség, vízhőmérséklet grafikonok. Feltün­tették a fő hasznosítási módokat is a lapon. Végül további három lapon a terület egyes vízföld­tani egységének elvi rétegoszlopát tüntették fel, ki­emelve a hidrogeológiai szempontból fontos rétegössz­leteket. Az atlaszt gondosan szerkesztett, bőséges magyarázó egészíti ki. Áz általános jellemzésen ós eligazításon túl e magyarázó a feldolgozott terület 16 vízföldtani egységéről ad áttekintő leírást földtani szelvényekkel, rótegoszlopokkal, tömbszelvónyekkel kiegészítve. A magyarázóban kitér a szerző a kis területű, de vízföld­tani szempontból fontos részletekre is. Flrénye még, hogy sok konkrét példával támasztja alá a vízföldtan} viszonyok ismertetését. Az atlasz és magyarázója az egész országra tervezett hasonló feldolgozás egy része. Jelentősége nem csak abban van, hogy a legújabb adatok beépítésével a te­rületről ismert vízföldtani képet kiegészíti, hanem a feldolgozás sokrétűségében, a vízföldtani kapcsolatok keresésében ós megtalálásában, esetenként a szemlélet és feldolgozási mód újszerűségében is. A szerzők végig szem előtt tartották a felhasználó szempontjait, ezért a nyomdatechnikailag is színvona­las anyag már első rátekintésre érthető, ós a felhasz­nálók széles rétege számára jól használható. Dr. Juhász József

Next

/
Oldalképek
Tartalom