Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

1. szám - Dr. Szolnoky Csaba: A hőszennyezés fizikai és vízbiológiai folyamatainak kapcsolatáról

Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. 11 PAKSI A TOMEROMU 3534

; 33fi32• SC 6 28 „N ^27 26 25 0 1,6 3,2 6. ábra A Paksi Atomerőmű várható hőterhelése Abb. 5. Die zu erwartende Wiirmebelastung des Atomkraftwerks in Paks letességgel — a jellemző hőhatások. Jellegük ekkor is hasonló marad, de a hőhatások számszerű értékeit a vízhozamarányok és a más lehülési viszonyok természetesen módosítják. A megbízható számításokhoz a Duna hőháztartásának mielőbbi elmélyült vizsgálata is szükséges [5]. A jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatok rámutattak arra, hogy a tiszai hőterhelés folyamatára annak rendkívül összetett volta, és az erőművek fokozódó teljesítményéből, valamint a tiszai duzzasztási szint emeléséből adódó változó állapota a jellemző [4, 15]. A vizsgálatok eddigi eredményei így közbenső állapotot tükröznek, amelyek azonban — felhívják a figyelmet a jövőben épülő dunai vízlépcsőknek a hőterhelés folyamatát befolyásoló hatására, valamint — megteremtik az erőművek tervezett legnagyobb kiépítése és a kiskörei végleges duzzasztási szint esetén várható hőterhelési állapot előrebecslésének lehetőségét [21]. Ezt a végleges állapotot a tiszai hőerőművek összesen P =980 MW teljesítménye (Qh«46 m

3/s) és a 91,20 m A. f. kiskörei duzzasztási szint jelenti. V2. k0 38 i 5" 34 TISZA 25,5 C° p « 0,02 26 860+120 MW, Q

H=39m

3/s \ 30---, 28 3 T 5 6 Hőhatás ídöturtam, T[h] 1,0 Qq =33 5° 0,5 3 *-0 6. ábra A tiszai hőterhelés várható jellemzői. •Abb. G. Die zu crwartenden Kennwerte der Wiirmebelastung der Theiss