Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
3. szám - Horváth Lajos–Pannonhalmi Miklós: A mosószerek és eutrofizáció
110 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. A mosószerek és az eutrofizáció jlORVÁTH LAJOS*—PANNONHALMI MIKLÓS* A foszfor és az eutrofizáció A környezetvédelem területén hazánkban kiemelt jelentőségű a vízi környezet védelme, melynek egyik súlyponti kérdése lassú folyóvizek és állóvizek eutrofizálódásának csökkentése. Az eutrofizálódási folyamat során a víz tápanyagokban gazdagabbá válik, nő a növények számára hozzáférhető ásványi anyagok mennyisége, emelkedik a víz trofitási szintje. Az eutrofizáció természetes folyamat, melyet azonban az emberi hatások gyorsíthatnak. A kialakult egyensúly megbomlik, a tápanyagdúsulás következtében a víz erősen algásodik, egyéb vízinövények is elszaporodnak, és a fenék rohamosan feltöltődik rothadó szerves anyagokkal. Ez a folyamat különösen az állóvizekben rendkívül gyors és veszélyes, korlátozhatja a víz hasznosíthatóságát. A növények fejlődéséhez víz, széndioxid, makroés mikroelemek, valamint energia szükséges. A különböző szakterületeken folytatott kutatások eredményei egyértelműen megállapítják, hogy a tápanyagok közül vízi környezetben a növényi vegetáció limitáló tényezője a foszfor (pl. Balaton) [1, 12]. A vízi környezetbe a foszfor három fő csatornán keresztül jut: — talajerózió és mezőgazdasági diffúz szennyezés, — fekália, — mosószerek. Az egyes szerzők e három fő foszforforrás arányát közel egyformának veszik, pl. Berth et. al. [2]A vízi környezetből a foszfor eltávolítása, ezzel a mesterséges eutrofizáció csökkentése műszakilag megoldott, de meglehetősen költségigényes feladat. Az 1979. január 1-től érvényes rendelet, miszerint a műtrágyázás során a tápanyagvisszapótlás csak a talajvizsgálati eredmények ismeretében történhet, minden bizonnyal csökkenteni fogja a mezőgazdaság diffúz szennyező hatását. A kommunális szennyvizekben lévő foszfor eredetének vizsgálata során viszont a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a szennyvizekben található foszfor kb. 50%-a mosó- és tisztítószer eredetű [3, 7, 21]. A kommunális szennyvizek foszfortartalmának a csökkentésére célszerűnek tűnik tehát a mosószerek foszfor tartalmának vizsgálata, amennyiben lehetséges korlátozása, racionálisabb felhasználása. Az alábbiakban a külföldi szakirodalom áttekintése és a hazai mosószertermelési adatok birtokában, a mosószerek hatásmechanizmusának ismeretében javaslatot kívánunk tenni a racionális mosószerfelhasználásra, ezen keresztül a foszfor* Eszakdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr. terhelések csökkentésére, az eutrofizációs folyamatok mérséklésére. A mosószerek és a foszfor A szintetikus mosószerek előállítása a század 20-as éveiben kezdődött meg a felületaktív anyagok alkalmazásával. 1925-ben fedezték fel a nátrium-difoszfát jó mosótulajdonságát, és az USAban 1934-ben mint mosószerkomponenst szabadalmaztatták. A II. világháború után az egész világon a difoszfátot a még jobb tulajdonságokkal rendelkező nátrium-tripolifoszfát (NTP) Na 5P 3O 10 szorította ki [4]. Ez a fontos mosószerkomponens világméretű térhódítását az alábbi tulajdonságainak köszönheti: — megköti a víz keménységét és azt komplex formájában oldatban tartja, — mint puffer beállítja az optimális pH 10 értéket, — szinergikus hatást fejt ki a tenzidekre, — flokkuláló hatású, — jó vivőanyag, — nem toxikus, — viszonylag olcsó. Jelenleg a világon kb. 3 millió t NTP-t használnak fel évente mosószerkomponensként [5]. Magyarországon a tripoli-foszfát felhasználás több mint 20 000 t/év. Az ezen a bázison előállított mosószerek néhány európai országban történő felhasználását (kg/fő) mutatja az 1. táblázat [6]. / 1. táblázat Az egy főre jutó mosószer és szappan felhasználás néhány európai országban 1976-ban Tabelle 1. Die auf eine Person entfallende Waschmittelmenge und Seifenverwendung in einigen europeischen Staaten in 1976 TÜ6A. 1. ydeAbiioe nompeöAenue MOWUIUX cpedcme u MUA e Heicomopbix cmpanax Eeponbi e meienuu 1976 a. Ország kg/fő NSZK 24,1 Svájc 19,2 Franciaország 19,2 Ausztria 15,7 Olaszország 15,0 Finnország 9,5 Magyarország kb. 8,0 Az európai országok között a mosószerfelhasználás területén vezető helyen álló NSZK-ban a felhasználás az utóbbi 7 évben duplázódott meg. A mosószerkésztímények választékának jelentős bővülésével, valamint a korszerű automata mosógépek térhódításával Magyarországon is várható az 1 főre jutó készítményfelhasználás növekedése.
