Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
3. szám - Tevanné Bartalis Éva: Adatok a Fertő tó algaflórájához és biológiai vízminősítéséhez
108 Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. Tevanné Bartalis É.: Adatok a Fertő-tó rolása szerint a Fertőrákosi öböl vize eutrófikusabb, mint a tóról elfolyó víz Mekszikópusztánál (5. ábra). Az a-klorofill tartalom alapján a két tisztás planktonikus eutrofizáltsági foka: Fertőrákosi öböl Mekszikópuszta db % db % 3. oligo-mezotrófikus 4. mezotrófikus 5. mezo-eutrófikus 4 9 5 18 22,2 50,0 27,8 14 3 82,3 17,7 17 100,0% A két tisztás trofitás-különbségéért is az öbölhatás és a Rákos patak édesvíz hozama a felelős. 3. Szaprobitás: A szervesanyagtartalomra utaló oxigényigény (KOIcr) a Fertő tó vizében széles határok között változik és általában nagy; leggyakoribbak az 50—70 mg/l értékek. Mivel a BOI 5 méréssel meghatározható biológiailag bontható szervesanyagtartalom lényegesen kisebb (2—5 mg/l) és évek óta alig változik, a víz szervesanyag koncentrációját feltehetően a lebegő iszaprészecskék, valamint a baktériumok számára kevésbé hasznosítható humuszanyagok okozzák. A biológiai vizsgálattal megállapított szaprobitás index értékei alapján a Fertő tó vize a téli időszaktól eltekintve /3-mezoszaprob, ill. átmeneti a—/Smezoszaprobikus. A szaprobiológiai vizsgálatok szerint is különbség adódik a két mintavételi hely között, amennyiben a Mekszikópusztánál vett mintákban valamivel nagyobb százalékban fordult elő a tisztább minőséget jelző /J-mezoszaprob állapot: 4. táblázat A Fertő tó szaprohitásának megoszlása 1968—1978 évben Tabelle 4. V erteilung der Saprobitat des Neusiedlersées in 1968—1978 Fertőrákosi öböl Mekszikópuszta db 0/ o db % 4. /3-mezoszaprob 77 68,7 75 71,4 5. a—^-mezoszaprob 32 28,6 29 27,7 6. a-mezoszaprob 3 2,7 1 0,9 122 100,0 105 100,0 4. Toxicitás: Mivel az élővilág károsodására utaló jelenséget sohasem észleltünk, a Fertő tó vizének mérgezőképességét nullának vettük. A vizsgálatok alapján a két tisztás biológiai vízminőségének jelzőszámai 1977—1978 évre: Fertőrákosi öböl: 6440 Mekszikópuszta: 6340 Vagyis mindkét tisztás vize fi—a mezohalobikus, a fertőrákosi minták trofitása mezotrofikus, a mekszikópusztaiké oligo mezotrofikus. Mind a kettő ^-mezoszaprobikus, toxicitás pedig seholsem volt észlelhető. A feltűnően kicsi trofitás minden bizonnyal a km nagyságrendű nádas-szegélynek köszönhető, ami a parti terhelést távoltartja a két tisztás nyílt vizétől. Összefoglalás — A Fertő tavon 1968—1978 évek között végzett rendszeres vízminőségvizsgálatok szerint a tó vízszintszabályozottsága ellenére továbbra is szemisztatikus jellegű legnyugatabbra eső szikes tavunk. — A tó két mintavételi helye egymástól kémiailag elkülönül, ami elsősorban az összesoldottsó tartalmat érinti. — A Fertő tóban 157 minta feldolgozása során 186 algataxont határoztunk meg, melyek megjelenése az egyes vizsgált években változó volt. Az utóbbi években fajszámcsökkenést tapasztaltunk, ami elsősorban a kozmopolita fajok elmaradása miatt van. Kismértékű eltérést tapasztaltunk a két élőhely között, amennyiben a mekszikópusztai mintákban általában kevesebb faj fordult elő és a fajösszetételben a kovaalgák részaránya nagyobb, mint a Fertőrákosi öböl mintáiban. — A biológiai vízminősítés besorolása szerint mindkét hely vize (i—a-mezohalobikus, a Fertőrákosi minták trofitása mezotrofikus, a mekszikópusztaiaké oligo-mezotrofikus. Mindkettő [)-mezoszaprobikus, toxicitást nem észleltünk. A magyarországi tórész vízminőségének változásait az északi és déli nyíltvizek áramlási viszonyainak lassú megváltozása, a feliszapolódás mértékének növekedése, a nádövezet előretörése következtében a tó nyíltvizétől lefűződő belső öblök kialakulásával magyarázhatjuk. IRODALOM [1] Andrikovics S. és Bérezik A. (1975): HidrobiológiaZoológia. —- A Fertő táj Monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény 3., 423—537. Kézirat, VITUKI Bp. [2] A Fertő táj vízgazdálkodási fejlesztési terve (1973). — OVII 1973, 1—47. [3] Bárányi S. ós Urbán .1. (1978): A Fertő tó hidrológiai jellemzői. — VITUKI Közi. 7,1—89. [4] Bartha Zs. és tsi (1976): A zöldalgák Ohlorococcales rendjének kishatározója. — Vízügi/i Hidrobiológia. 4, 1—346. VIZDOK, Bp. [5] Cleve-Eurel, A. (1951—1952): Die Diatomeen von Sweden und Finnland. —Kungl. Sv. Vetensk. Akad. Handl, Bd. 2—3. (Rpr. in: Cramer, J./edit.): Bibi. Phycol. 5 (1968). [6] Csapody J. (1975): A táj flórája és vegetációja. — A Fertő táj Monográfiáját előkészítő adatgvűjtemóny 3., 6—422. Kézirat, VITUKI Bp. [7] Cyrus, Z. and Sládecek, V. (1973): A guide of organisms from waste waterplants. — PrahaPodbaba, 1—155. [8] Dévay Gy. (1976): Javaslat a szárazföldi (kontinentális) vizek csoportosítására. — Aeta Biol. Debrecen 13, 147—161. [9] Felföldy L. (1972): A kékalgák kishatározója. — Vízügyi Hidrobiológia 1, 1—142, VIZDOK, Bp. [10] Felföldy L. (1974): ' Biológiai vízminősítés. — Vízügyi Hidrobiológia 3, 1—242, VIZDOK, Bp. [11] Hindák, F., Marvan, P. (1973): Kl'uc na ureovanie vystusnych rastlin I. diel, 1—397, Bratislava. [12] Hortobágyi, T. (1969): Phytoplankton organisms from three reservoirs on the Jamuna River, India. — Studia Biologica Hungarica 8, 1—80.
