Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Dr. Dobolyi Elemér–dr. Bidló Gábor: Néhány adat a Balaton fenéküledékének vizsgálatából

76 Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. Dr. Dobolyi E.—Dr. Bidló G.: Néhány adat a Balatonról egybeesnek a felhalmozódott szilikátásványok vonalaival, így jelenlétüket a röntgenfelvétel nem igazolja, de nem is zárja ki. A szilikátok csoportjából az olivin és az amfibol is jelen lehet kis menynyiségben a mintában, ez utóbbit az elektronmikroszkópos felvétel ki is mutatta (6. kép). A nehéz-ásványok harmadik csoportjába soroljuk azokat a rendszerint mindig megjelenő' ásványokat, amelyeket a felvételen nem lehet azonosítani. így a cirkon, a gránát csoport többi, a fent említett grosszuláron kívüli tagja és a fent nem említett piroxének vonalai hiányoznak a felvételről. A felsorolt ásványokon kívül volt még néhány vonal a felvételen, amit az 1976-ig megjelent ASTM kártyák alapján nem lehetett egyetlen ásvány vonalával sem azonosítani. Különösen érdekes, hogy a felvételen megjelenő egyik erős vonal egybeesik a 2,32-es sűrűségű brushit legerősebb vonalával. Ugyanakkor a brushit jelenléte a sűrűség szerinti szétválasztás miatt kizárt. összefoglalás Balatonszemes térségében, a tóközépről, 4 m-es vízben, 10 cm vastag fenéküledék mintát vettünk abból a célból, hogy megállapítsuk, hogy a Balaton-víz egyre növekvő eutrofizálódásáért felelős foszfor az üledékben milyen ásványok formájában fordul elő. Vizsgálatainkhoz a kémiai elemzésen kívül elektronmikroszkópos, valamint röntgendiffrakciós felvételeket használtunk. Megállapítottuk, hogy a balatoni fenéküledék foszfortartalma az 500—600 /íg/g értékkel viszonylag kicsi, ezért az eredeti mintából sem elektronmikroszkópos, sem röntgendiffrakciós felvétellel nem sikerült foszfortartalmú ásványt kimutatni. A mintát ezután bromoformban sűrűségük alapján könnyű és nehéz-ásvány frakcióra választottuk szét és ez utóbbit (amelyben) sűrűsége alapján az apatitnak fel kellett dúsúlni) a fent említett kémiai és fizikai módszerekkel tovább vizsgáltuk. A dúsított mintában a kalciumhoz kötött foszfor mennyiségét a kiindulási értéknek mintegy 50-szeresére sikerült koncenrálni, aminek eredményeképpen az elektronmikroszkópos felvételen megtaláltuk a hidroxil-apatitot (4. ábra) és a röntgendiffrakciós felvétel alapján igazolni tudtuk a hidroxil-apatit és a flour-apatit jelenlétét. A mintában egyéb foszfortartalmú ásvány jelenlétét bizonyítani nem tudtuk. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet Tóth Juditnak, a Szilikátipari Központ Kutató és Tervező Intézet munkatársának az elektronmikroszkópos felvételek elkészítéséért. IRODALOM [1] Bidló G. (1960): Balatoni aragonit kiválás. Földtani Közlöny, 90, 224—225. [2] Chang, S.C.; Jackson, M.L. (1957): Fractionation of soil phosphorus. Soil Sci., 84, 133- 144. [3] Csajághy G.; Tolnay V. (1955): A Balaton iszapjának kémiai és fizikai tulajdonságai. Hidrológiai Közlöny, 35, 173—177. [4] Emset, K. (1911): Die chemische Zusammensetzung des Schlammes und des Untergrundes vom Balatonsee—Boden. In: Resultate Wissensch. Erforseh. des Balatonsees. Hersg. von Ung. Geograph. Ges. Bd. VII. 1. Anhang zu Bd. I. Teil 1. Wien [5] Lóczy L. (1918): A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Monográfia. Kiadó: Magyar Királyi Földrajzi Társaság. 1. kötet. 1. rész. [6] Mackereth, F.J.H. (1966). Somé chemical obser. vation on postglacial sediments. Phil. Trans. Roy. Soc. London, Ser. B. 250, 165—213 [7] Melczer, G. (1911): Über die Sande des Balatonbodens. In: Resultate Wissensch. Erforseh. des Balatonsees. Hersg. von Ung. Geograph. Ges.Bd. V.l. Anhang zu Bd. I. Teil 1. Wien [8] Müller, G. (1969): Sedimentbildung im Plattensee, Ungarn. Naturwissenschaften, 56, 606—615. [9] Müller, G. (1970): High-magnesian calcite and protodolomite in Laké Balaton (Hungary) sediments. Nature, 226, 749—750. [10] Müller, G.-, Wagner, F. 1978): Holocene carbonate evolution in Laké Balaton (Hungary): a response to climate and impact of man. Spec.Publs.int.Ass. Sediment, 2, 57—81. [11] Oláh J.- O.—Tóth E.; Tóth L. (1977): A Balaton foszfor anyagcseréje. MTA Biol. Oszt.Közi., 20, 111—139. [12] Rónai A. (1969): The geology of Laké Balaton and surroundings. Mitt. Internat.Verein.Limnol., 17, 275—281. [13] Stumm, 11'.; Morgan,J.J. (1970): Aquatic chemistry. Wiley-Interscience, New York, pp. 583. [14] Szesztay K. (1961): A Keszthelyi öböl feliszapolódása. VITUKI (Budapest) Tanulmányok és Kutatási Eredmények 1—7. [15] Treitz, P. (1911): Der Grund des Balatonsees, seine mechanische und chemische Zusammensetzung. In: Resultate Wissensch. Erforseh. des Balatonsees. Hersg. von Ung. Geograph. Ges. Bd.VI. 1. Anhang zu Bd.l. Teil 1. Wien [16] Williams,J.D.H.; Syers,J.K.; Walker,T.W. (1967): Fractionation of soil inorganic phosphate by a modifieation of Chang and Jackson's procedure. Soil Sci.Soc.Amer.Proc., 31, 736—739. [17] Williams,J.D.H.; Syers,J.K.; Harris,R.F.; Arm~ strong,D.E. (1971): Fractionation of inorganic phosphate in calcareous laké sediment. Soil Sci. Soc. Amer.Proc., 35, 250—255. [18] Williams,J.D.H.-, Mayer,T. (1972): Effects of sediment diagenesis and regeneration of phosphorus with special referrence to Lakes Erié and Ontario. In: H.E.Allén and ,T.K. Kramer (Ed.) Nutrients in natural waters. Wiley-Inerscience, New York, 281—315. [19] Williams,J.D.H.; Jaquet,J.M.; Thomas,R.L. (1976): Forms of phosphorus in the surficial sediments of Laké Erié. J.Fish.Res.Board Gan., 33, 413—429. [20] Zólyomi,B. (1953): Die Entwicklungsgeschichte der Vegetation Ungarns seit dem letzten Interglazial. Acta Biol. Hung., 4, 367—413. [21] Zólyomi B. (1970): A Balaton iszaprétegeinek kormeghatározása virágpor vizsgálatok alapján. VITUKI: Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról 1969. cimű kiadványban A röntgendiffrakciós felvétel kiértékelésénél felhasznált irodalom: [22] ASTM (1976): X-ray diffraetion data [23] Borg,I.X. (1969): Calculated X-ray powder patterns for silicate minerals. Geol.Soc.Amer.