Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

94 Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. Marton L.—Dr. Erdélyszki Zs.—Rajner V.: A környezeti izotópok Süden und Nordwesten fliefit. In den unteren pleistozánen Schichten können 4—6 m/Jahr effektive, bzw. 1,5—2,0 m/Jahr Darey-sche Fliefigeschwindigkeiten als wahrseheinlich angenominen werden. Als vollstándig neue Erkenntnis dieser Untersuchung korrnte ein QrundwasserzufluC auch vom Osten aus der Riehtung des Bihar—Gebirges zu den südlich von Debrecen liegenden Gebieten nachgewiesen werden. Dieses Untersuchungsergebnis wird sowohl durch die Anderung der Verháltnisse der stabilén Tsotope als auch durch Ergebnisse der Altersdatierungen und der piezometrischen Niveaus bestatigt. A víz újrahasználata a vízellátásban 3. Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia A j á n 1 á s o k 1. A víz-újrahasználatok megvalósításánál érvényre kell juttatni azt a célkitűzést, hogy az egyre csökkenő mennyiségű jó minőségű frissvizet a lakosság ellátására tartsuk fenn. Az ipar rendezkedjék be a kevésbé jó minőségű frissvizek fogadására, és azok visszaforgatására. Törekedni kell a takarékos és hatékony vízellátási rendszerek kialakítására. Meg kell határozni ós rangsorolni kell a jogos vízminőségi igényeket. 2. A távlati regionális vízellátási rendszerek koncepcióját kívánatos kialakítani, hogy ennek alapján a vízminőség-védelem távlati terve is kidolgozható legyen. A felszíni vizek szennyezés elleni védelme érdekében az eddigieknél hatásosabb vízminőségszabályozási tevékenységet megvalósítani. 3. A felszín alatti vizek védelme érdekében a védőterületi rendszerre vonatkozó előírások sürgős korszerűsítése szükséges. A partiszűrésű vízkészletek használata esetében a folyók szabályozása (csatornázása) során vegyék figyelembe a vízellátási szempontokat is. Hatékony védelmet kell biztosítani a vegyi szennyezés ellen, többek között a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazásának szabályozásával. 4. A különböző célokra szolgáló vizek egységes, a bakteriológiai és biológiai paramétereket is figyelembe vevő minősítésére hazai szabványt kell kidolgozni, összhangban a KGST minősítési ajánlással. Az erre vonatkozó előírásokat a fokozódó igényekkel és szennyeződéssel párhuzamosan állandóan tovább kell fejleszteni. Az öntözésre felhasználandó szennyvíz minőségi követelményeinek előírását is korszerűsíteni kell. 5. A zárt ipari vízgazdálkodási rendszerek gazdaságos megvalósítását, környezetkímélő gyártástechnológiák és víz-újrahasználó rendszerek alkalmazását részletes, népgazdasági szintű műszaki-gazdasági vizsgálattal döntsék el. Ez feltételezi a hulladékmentes vízellátási technológiákra, s ezzel együtt már a kutató- és tervezőintézetek munkájában a környezetszennyezés maximális csökkentésére való törekvést, a legfontosabb ipari vízgazdálkodási rekonstrukciók haladéktalan napirendre tűzését. Ki kell dolgozni a gyártási folyamatok szennyvizéből az értékes anyagok visszanyerésének, és optimális elhelyezésének módját. 6. A kinyert ipari vízszennyező anyagok és általában mindenféle hulladék kezelésének ós ártalommentes elhelyezésének szabályozási és koordinációs feltétleit sürgősen meg kell tereinteni. Ide tartozik az ipari szennvizek befogadóba való kármentes bevezetése, és az ezzel összefüggő szabályozás fokozottabb érvényesítése. 7. A vízkészletek védelme és a víz újrahasználatának biztosítása érdekében olyan célorientált, korszerű, komplex víz- és szennyvíztechnológiai rendszereket kell alkalmazni, amelyek a közegészségügyi, műszaki és gazdasági követelményeket is kielégítik. 8. Fokozottan kell bevonni a vízkezelési technológiába az energiatakarékosságot is segítő biológiai folyamatokat, mint előtározás, talajvízdúsítás, lassúszűrés, nitrifikálás stb. Fizikai-kémiai ós kémiai tisztítási módszerek adnak ma már csak lehetőséget a víz-újrahasználatokhoz szükséges tisztítási fok biztosítására. A recirkulációs rendszerek vízpótlására célszerű kihasználni a csapadékvíz-gyűjtés lehetőségét is. 9. A jó minőségű friss-víznek — mint az egyik legórtékeseb alapanyagnak az árát célszerű úgy megállapítani, hogy az is a korszerű vízgazdálkodás irányába gazdasági szabályozóként hasson. Ezzel ösztönözni lehet a műszaki feltételek térbeli és időbeli ütemezésének megfelelő érvényesülését. 10. Fejlettebb ipari vízgazdálkodás csak a technológiai fegyelem, a szakemberképzés, valamint a víz- és szennyvíztisztító berendezések kezelésének magasabb szintre emelésével valósítható meg. Ennek érdekében bővíteni kell a vonatkozó felső- és középszintű oktatási anyagokat, a korszerű "megoldások széles körű megismertetését. 11. A vázolt feltételeknek a vízgazdálkodás csak megfelelő „háttéripar" megteremtése esetén tud eleget tenni, különös tekintettel a víztisztító és szennyvíztisztító, továbbá a víz-újrahasználati, gépészeti és egyéb berendezések tervezésére, gyártására és gazdaságos üzemeltetésére. 12. Nemzetközi szinten összehangolt elvekre és hatásos szabályozásra, szoros együttműködésre van szükség a szennyezések korlátozásához, a fokozott vízújrahasználatok lehetőségének megteremtéséhez. Mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban pedig a jogszabályok folyamatos továbbfejlesztése ós azok érvényesítése fontos feladatot képez.