Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
2. szám - Marton Lajos–dr. Erdélyszky Zsigmond–Rajner Vinzenz: A környezeti izotópok vizsgálata Debrecen és a Nyírség rétegvizeiben
90 Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. Marton L.—Dr. Erdélyszki Zs.—Rajner V.: A környezeti izotópok 5. ábra. Az alsó és felső pleisztocén összlet piezometrikus szintjeinek különbségei (Ah) Puc. 5. Pa3uocmu nbe30Mernpuiecicux ypoeneü eod íiuxcHeeo u eepxHeeo n/ieücmoyeHa Abb. 5. Piezometrische Niveauunterschiede der unteren und oberen pleistozanen Schichtenreihe (Ah) Mérési adataink értékelése alapján azt kaptuk, hogy a Nyírség középső részén a tényleges függőleges beszivárgási sebességek 20—28 mm/év értékűek, ami a Darcy-féle értelmezésben 6—8 mm/év fiktív sebességet. illetve 6—8 mm csapadékhányad beszivárgását jelenti, ha a porozitást (a réteg hézagtérfogatát) 0,3-nak vesszük fel. Fentiek alapján egyértelműen megáll aj títható, hogy a beszivárgás nem csak lehetséges, de gyakorlatilag is végbemegy, bár kicsiny mértékű. Az 5. ábrán feltüntettük az alsó és felső pleisztocén formációk piezometrikus szintjei közötti különbséget, a h a—h/=Ah izohipszákat. Az ábrán látható, hogy a beszivárgási felületet ÉK-en Nyírkarász, Demecser, Nagyhalász helységek határolják, nyugaton átmegy a Hajdúsági hátságba, délen Sáránd, Hosszúpályi, Létavértes vonaláig terjed, keleten pedig átnyúlik az országhatáron túlra. A 6. ábrán bemutatjuk az alsó pleisztocén vízadó rétegek piezometrikus szintjeinek térbeli eloszlását, melynek készítésénél a legújabb vízfeltáró fúrások adatait is felhasználtuk. Az eddigi geológiai adatok alapján a pleisztocént K felé elvékonyodónak tekintették. Újabban azonban adataink vannak rá, hogy a Nyírség vastag pleisztocén rétegei nem ékelődnek ki K-felé, hanem ott is nagy vastagságban megvannak. Ezek az adatok lehetővé tették, hogy módosítsuk a pleisztocén rétegek térbeli kiterjedéséről eddig kialakult képet. Látható, hogy a fő vízszállító összlet piezometrikus szintjei a Nyírlúgos, Balkány, Nagykálló, Geszteréd által határolt középponti terület felől minden irányban körkörösen lejtenek, de főleg dél és északnyugat felé irányuló áramlásra mutatnak. Debrecen vonalában azonban van egy K-ről, Szatmári-síkság déli része és a Bihar hegység (Románia) felől egyértelműen kirajzolódó utánpótlódási iránv is. f ÉK -en a Kraszna, a Szamos és a Tisza a vízszintek tekintetében is jellegzetes vonalak. Nyírbátor, Mátészalka felől a vizek áramlását megzavarja a Kraszna és a Szamos vonalában a rétegvizek több helyen jól nyomozható, de ábráinkon nem ábrázolható feláramlása. A Nyírség felől a vizek a Kraszna-völgy felé, K felől pedig a Szamos és Tisza-völgy felé áramlanak s úgy tűnik, hogy a Kraszna és Szamos környezetében élénk felfelé irányuló vízmozgás is van. A Szatmári-síkságon általában a távolabbról érkező vizek felfelé áramlása a jellemző. Látható az ábrán az is, hogy a Szatmári-síkság felől a vízszintek a Tisza folyó mentén DK-ÉNy-ra haladva enyhén lejtenek, ami a morfológiai és topográfiai adottságokból következik. A 23 jelű mintavételi helyen (Debrecen) a 1 4C-es mérést másfél év elteltével megismételtük, s jelentősen kisebb aktivitásértéket kaptunk. Az 1077. évi mérés szerint 9600 évesnek, az 1979. évi mérés szerint 12780 évesnek találtuk a vizet. Az eltérés oka nem ismeretes (legvalószínűbb a mintavétel során valamelyik mérésnél beálló hiba), kevésbé valószínű, hogy a két mérés között eltelt 19 hónap alatt az intenzív víztermelés hatására a kutat ennyivel idősebb víztest kezdte volna táplálni. A stabil izotóp arány alapján sem sikerült eldönteni, hogy melyik lenne a helyes érték, de a földtani viszonyok alapján az utóbbi érték látszik elfogadhatóbbnak . 6. ábra. Az alsó pleisztocén összlet piezometrikus szintjei Puc. 6. ribe30MempuneCKUe ypoenu HUMcnen.iecmoijeiioebtx eod Abb. 6. Piezometrisches Niveaus der unteren pleistozanen Schichtenreihe
