Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Dr. Vitális György: Veszprém megye és határos területek vízföldtani tömbszelvénye

Dr. Vitális Gy.: Veszprém megye és a határos területek [14] Magyarország hévízkútjai. A VITUKI kiadványa, Bp. I. kötet: 1965. 1—420.; Il.kötet: 1971. 1—271.; III. kötet: 1977.1—282. [15] Papp F.—Vitális Gy.: Magyarország műszaki földtana. Tankönyvkiadó, Bp. 1967.1—306. [16] Pálfy J.: Észrevételek a bakonyi bauxitbányászat vízemelése, és a hévízi gyógyforrás hozamváltozása közötti összefüggés kérdéséhez. Balatoni Ankét, Keszthely, 1976. A MHT kiadása, 1—10. [17] Pálfy J.: Mérnök- és hidrogeológiai munkák Veszprém megye környezet- és természetvédelmi problémáinak megoldásához. Mérnökgeológiai Szemle, 19. 1977. június hó, 41—48. [18] Rónai A.—Szentes F.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához, L—34—VII. Székesfehérvár. A MÁFI kiadványa, Bp. 1972. 1—179. [19] Schmidt E.R. és munkatársai: Magyarország vízföldtani atlasza. A MÁFI kiadása, Bp. 1962. 73. [20] Schmidt E.R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. A MÁFI Alkalmi Kiadványa, Bp. 1962.1—655. [21] Schmidt E.R.: Adatok a Balaton környék hegységszerkezetéhez és vízföldtanához. A MÁFI Évi Jelentése az 1965. évről, Bp. 1967. 235—238. [22] Szádeczky—Kardoss E.: A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról. Hidrológiai Közlöny, XXI. 1—6. 1941. 15—28. [23~\ Szádeczky—Kardoss E.:A Dunántúli-Középhegység karsztvizének néhány problémájáról. Hidrológiai Közlöny, XXI. 1—6. 1941. 67—92. [24] Szebényi L.: Magyarország hegyvidéki területeinek felszín alatti vízforgalma. A MÁFI Évi Jelentése az 1971. évről, Bp. 1973. 221—228. [25] Szentes F.: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához, L—34—I. Tatabánya. A MÁFI kiadványa, Bp. 1968. 1—158. [26] Urbancsek J. szerk.: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. Az OVF kiadása, Bp. I. kötet: 1963. 1—366.; Il.kötet: 1963. 367—700.; III. kötet: 1966. 1—268. Az OVH kiadása, Bp. IV. kötet: 1971. 1—309.; V.kötet: 1973. 1—612.; VI. kötet: 1975. 1—536.; VILkötet: 1977. 1—546. [27] Vendel M.—Kisházi P.: Összefüggések a melegforrások és karsztvizek között a Dunántúli Középhegységben megfigyelt viszonyok alapján I—II. MTA X. Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 32. 1—4. 1963. 393—417. és 33. 1—4. 1964. 205—234. [28] Vendl A.: Földtan és ivóvízellátás. In: Magyarország ivóvízellátása. A Magyar Mérnök- és Epítészegylet kiadása, Bp. 1940. "109—131. [29] Végh S.-né: A Dunántúli-középhegység karsztjának anizotrópiája és annak bányavízvédelmi következményei. Geonómia és Bányászat, A Magyar Tudományos Akadémia X. Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának Közleményei, 9. 3—4. 1976. 163—171. [30] Vitális Gy.: Vízszerzési lehetőségek. In: Vízellátás és csatornázás, I. Vízellátás. Tankönyvkiadó, Bp. 1963. 23—81. [31] Vitális Gy.: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 52. 1—2. 1972. 1—5. Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. 71 [32] Vitális Gy.: A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében. Hidrológiai Közlöny, 52. 7. 1972. 273—278. [32] Vitális Gy.: Komárom megye, valamint Fejér megye északi része vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 56. 1. 1976. 13—16. [34] Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Országos dolomitkataszter. I. A Pilis hegység és környéke. SZTKKTI, Kézirat, Bp. 1976. XI. 30. (Tsz: 1—64/74) [35] Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Országos dolomitkataszter. III. A Keszthelyr-hegység, a Bakony ós a Balaton felvidék. SZIKKTT, Kézirat, Bp. 1978. XI.30. (Tsz: 1—64/77) [36] Vitális Gy.—Vitálisné Zilahy L.: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 55. 5. 1975. 185—188. [37] Zsilák Gy. L.: A bányászati vízkivétel hatása Veszprém, valamint a veszprémi iparvidék vízellátására, karsztvízkészleteire. Balatoni Ankét, Keszthely, 1976. A MHT kiadása, 1—16. rHAporeojiormiecKHtíafl SjiOK-MOflejib oöjiacTH Eecnpeiw H CMOKHMX paftoHOB JJ-p BiimaAUUi flepdb Kaiidudam zeoAoeuiectcux mvyK rHAporeojiorimecKafl GnoK-Moaejib cocTaBJieH B MauiTaöe 1 : 200 000 no FLAUHBIM ce™ CKB3>KHH rycTOTOií 10 • 10 KM. OH noKa3biBaeT rHflporeojiorimecKHe ycJiOBHíi pafiona flo rjiyöHHbi 2500 M. Hapflfly c oÖ3opHbiM H oGoGmeHHUM nsoGpaHv'eHiieM rHflporeoJiorimecKHx ycjioBHii flannoro paiíona GJIOK- MOflejib MO>KCT GbiTb nojie3Ho ncn0Jib30BaH H npn pemeHHH pjlfla npaKTHMeCKHX 3a,HaH, TaKHX KaK BblflCHCHHC B03MOJKHOCTCH iiiiTaHHfl rioA3eMHbix BOFL, onpeflejienne 3anacoB nofl3eMHi.ix BO«, HasHaqeHiie rH/iporeojiornHCCKiix 3aU(HTHbIX 30H. IlpH COCTaBJIGHHH GJIOK MOFLEJIEIÍ niAporeojiorHMecKHx ycjiOBHH flpyrux paiíoHOB nannan MOfleJib MOWET Gbirb HCN0JIB30BAHA KAK METOJUMECKOE nocoGne. Hydrocpolocisclies Blockdiagramm des Komitals Veszprém und der umgrenzenden G«biete Dr. Vitális Gy. Kandidat der Geologischen Wissenschaften Das hydrogeologische Blockdiagramm mit einem ursprüngliehen Masstab von 1:200 000 zeigt in einem Netz von 10 X 10 km bis cca 2500 m Tiefe die hydrogeologischen Verháltnisse des Gebiets. Das hydrogeologische Blockdiagramm dient neben einer gedráhgten und übersichtlichen Darstellung der hydrogeologischen Verháltnisse auch als Hilfe zur Lösung der Wassergewinnungs- und Wasserversorgungfragen, zur Klarung der Wasserneubildungsmöglichkeiten, zur Bestimmung der Wasservorráte, zur Bestimmung der hydrogeologischen Schutzzonen, als Muster für die Konstruktion der weiteren detaillierten hydrogeologischen Blockdiagramme. I