Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Dr. Vitális György: Veszprém megye és határos területek vízföldtani tömbszelvénye

Dr. Vitális Gy.: Veszprém megye és a határos területek Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. 69 2. ábra. Veszprém megye és a határos területek vízföldtani tömbszelvénye (Alapszint: -2000 mB. f.) 1. Homok, kavics, 2. Homok, kavics, lösz, agyag (holocén — pleisztocén); 3. Édesvízi mészkő (pleisztocén —plwcén); 4. Homok, homokkő, agyag (felsőpannoniai); 5. Agyag, agyagmárga, homokkő (rclsópannoniai); (i. Agyag, agyagmárga, mészkő, kavics (miocén)', 7. Agyag, agyagmárga, homok, homokkő (oligocénj; 8. Agyag, agyagmárga, márga, mészkő (eocén); 9. Homokkő, márga, mészkő (kréta); 30. Mészkő, márga (jura); 11. Mészkő, ( márga,) dolomit (felsőtriász); 12. Dolomit, (márga) (triász); 13. Márga, homokkő, (dolomit) (alsó- és középsőtriász); 14. Homokkő, (dolomit) (perm); 15. Mészkő (tarlón); 1(5. Agyagpala, fillit, 17. Kvarcporfir (paleozóikum); 18. Bazalt, bazalttufa (plwcén). A. Talaj- és rétegviz, B. Réteg- és karsztvíz, C. Rétegvíz, D. Karsztvíz, E. Hasadékvíz elhelyezkedésére, illetve feltárására alkalmas I. Tgen jó (1000—10000 m3/nap, vagy ennél is nagyohb, II. Jó (500— —1000 m3/nap), III. Jó és közepes (100—1000 m3/nap), IV. Közepes (100—500 m

3/nap), V. Közepes és gyenge (10—100 m

3/nap), VI. VI. Rossz (10 m

3/nap alatt) — vízzáróval váltakozó — vízadó kőzet. (A számértékek — a Magyarország Vízföldtani Atlaszában alkalmazott beosztás szerint — az egyes képződményekből egy kúttal, az átlagosan kitermelhető vízhozamot jelentik.) Puc. 2. PudpozeonozunecKan öAOK-ModeAb oöAacmu BecnpeM u CMeMiibix meppumopuü (EaaoBbiií ypoBeHb: 2000 M HH>K€ ypoBHH Eajib-rniicKoro MOpfl) 1. necKH, rajieMHHKH, 2. necKM, rajiemíHKH, cc, rjiHHa (n.ieúcmpoífeHoean u eoAoqeHoean ceumu), 3. TpaBepTHH (n.iuoLíeHoeas-njieücmoqeHoean ceuma), 4. necKH, necnaHHKH, mHHbi (eepxtte-naHHOHCKan ceuma), 4. necKH, necnaHHKH, rjiHHHbi (eepXHe-naHHOncKan ceuma), 5. rviHHbi, rjiHHOMeprejiH, H3BCCTH>IKM, rajreMHHKH (MU0tjeH0eaH ceuma), 7. nrmubi, r/iHHOMeprejiH, necKH, necnaHHKH (oAMOijeHoeart ceuma), 8. niHHbi, rjiHHOMeprejiH, MeprejiH, H3BecTHflKH (MCjioeanceuma), 10. M3HGCTH;IKM, MeprejiH (topcnan ceuma), 11. M3BecTH>u<H, MeprejiH, ji0JT0MHTbi (eepxHempuacoean ceuma), 12. flOjioMHTbi, MeprejiH (mpuacoeasi ceuma), 13. Mepre/m, nec-iauHKH, aojioMHTbi (HUMCHe-cpedHempuacoean ceuma), 14. necqaHHKH, AOJIOMHTBI (nepMcnati ceuma), 15. H3BCCTII?IKH (KaMenHoyeoAbHan ceuma), 16. rjrniloBbie cjiatuibi, (|)HJiJiHTbr, 17. Knapuenhie nop<J)Hpbi (nane030ÜCKan ceuma), 18. Oaaa/ibpbi, 6a3ajibTOBbie Ty<})bi (njiuoyeHoeaH ceuma) A. rpyHTOBbie h njiacTOBbie BOAbi, B. njiacTOBbie m KapcTOBbie BOAbi, C. ruracroBbie BOÁM, A. KapcTOBbie BOflbi, E nopoflbi, BMemaromne TpeniHíiwbie boám, AeöHTbi CKB3>KMH: BecbMa BbicoKHe — 1000-— I9OOO M-V/ieHb 11 Bbime, BbicoKHe — 500—1000 M

3/AeHb, cpejiHue H HHSKHE—100—1000 M3/ aeHb, cpenHHe — 100—500 M

3/AeHb, nH3KHe 10—100 .«3/fleHb, ruioxHe— HHwe 10 M

3/fleHb (naHHbie B3HTH H3 raflporeojioraiecKoro a-rjiaca BeHrpHH h o6o3HaMaioT cpeflHHii seőMT OAHHOMHblX CKBa>KHH) Abb. 2. Hydrogeologisches Blockdiagramm des Komitats Veszprém und der umgrenzenden Gebiete (Grundniveau: —2000 m ii.B.) 1. Sand, Kies, 2. Sand, Kies, Löss, Ton ( Holozán-Plcistozdn); 3. Stisswasser-Kalkstein (Pleistozan-Pliozan) 4. Sand, Sandstein, Ton (oberpannonisch); 5. Ton Tonmergel, Sandstein (xinterpannonisch); Ci. Ton, Tonmergel, Kalkstein, Kies Mioziln); 7. Ton, Lehmmergel, Sand, Sandstein (Olygőzein) 8. Ton (, Tonmergel, Mergel, Kalkstein (Eozán); 9. Sandstein, Mergel, Kalkstein, (Kreide); 10. Kalkstein, Mergel (Jura); 11. Kalkstein, (Mergel, Dolomit) (obcrcs Trias); 12. Dolomit (Mergel) (Trias); 13. Mergel, Sandstein, (Dolomit) (unterer u»d mittlerer Trias); 14. Sandstein, (Dolomit) (Perm); 15. Kalkstein (Karbon); 10. Tonschiefer, Fillit, 17. Quarzporfir (Paleozoikum); 18. Basalt, Basalttuff (Plioziin). A. Grund- und Schichtenwasser, B. Schichten- und Karstwasser, C. Schichtenwasser, 1>. Karstwasser, E. Zur Lagerung bzw. Aufschliessung geeignetes Spaltwasser I. Sehr gut (1000—10000 m

3/Tag, oder auch noch grösser, II. Gut (500—1000 m3/Tag), III. Gut und mittelgut (100—1000 m3/Tag), IV. Mittelgut (100—500 m

3/Tag), V. Mittelgut und schwach (10—100 m3/Tag), VI. Sohlecht (unter 10 m/

3Tag) — mit wasserdichtem Gestein versetztes wassergebendes Gestein. (Die Zahlenwerte bedeuten — laut der im Hydrogeologischen Atlas Ungarns angewandten Einteilung — die aus einzelnen Formationen mit einem Brunnen durclischnittlich förderbaren Schüttungen.). fedőképződményekkel érintkezik, hullámos vonallal jelöltük. Az alaphegységben húzódó hegységszerkezeti töréseket erőteljes; a fedőképződményeket is érintő töréseket, valamint a felszínre bukkanó alaphegység töréseit vékonyabb függőleges, vagy közel függőleges szaggatott vonalak jelzik. A tömbszelvény — hasonlóan az eddigiekhez — kizárólag azokat a földtani képződményeket ábrázolja, amelyek az 1. ábrán jelölt szelvényvonalak síkjában vagy azok közelében települnek, illetve a szerkesztés során felhasznált fúrásokból ismeretesek. A szerkesztés során a szelvényvonalak vagy azok közelében, az 1978. év végéig rendelkezésre álló összes fontosabb mélyfúrás adatát figyelembe vettük. Az újabb fúrások a jelenlegi kép egyes részleteit módosíthatják, illetve kiegészíthetik. A jelmagyarázat az egyes földtani korok jellemző földtani képződményeiben lehetséges víztípusokat (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, hasadékvíz) és a földtani képződmények víztároló képességét (igen jó, jó, jó és közepes, közepes, közepes és gyenge, rossz — vízzáróval váltakozó —vízadó kőzet) is megadja. A víztípusok közül a talaj- és rétegvíz: a kavics, homok, lösz, homokkő és konglomerátum; a karsztvíz: a mészkő és dolomit; a hasadékvíz pedig: a bazalt-féleségekből nyerhető. 3. A vízföldtani tömbszelvény használata A vízkutatás, illetve a vízbányászat során tisztában kell lenni a vizet tartalmazó kőzetek térbeli elhelyezkedésével. A felszín alatti víz előfordulási és utánpótlódási lehetőségeit a legszemléltetőbben a vízföldtani tömbszelvényen ábrázolhatjuk. Ennek pontosságát és megbízhatóságát a rendelkezésre álló földtani, vízföldtani és mélyfúrási adatok mennyisége és minősége, valamint a szerkesztés szemléletmódjának helyessége szabja meg. Egy nagyobb területet bemutató tömbszelvény méretaránya nem teszi lehetővé, hogy a rendelkezésre álló összes adatot (az egyes földtani korokon belül valamennyi kőzetet, a talajvízszín, illetve a karsztvízszín elhelyezkedését, a forrásokat, a vízáramlások irányát stb.) ábrázoljuk, mégis az első közelítésben való általános tájékozódáshoz, és a teriilet vízföldtani adottságainak figyelembe vételéhez olyan információmennyiséget ad, amely minden további részletes tervezés kiindulópontja lehet. A vízföldtani tömbszelvény tehát a vízföldtani viszonyok összevont, áttekintő szemléltetése mellett: 1) a vízbeszerzési — vízellátási kérdések megoldásához, 2) a vízutánpótlódási lehetőségek tisztázásához, 3) a vízkészletek meghatározásához, 4) a hidrogeológiai védőövezetek kijelöléséhez segítségül, a további részletes vízföldtani tömbszelvények szerkesztéséhez pedig mintául szolgálhat. Ezeket néhány gyakorlati példán a következőkben mutatjuk be. 3.1 A vízbeszerzési — vízellátási kérdések megoldása. Veszprém megye és a határos területek vízbeszerzési — vízellátási kérdéseinek megoldásához a tömbszelvényről rögtön szembe tűnik, hogy első közelítésben három különböző vízföldtani jellegű területrész különíthető el. így pl. északnyugaton a Kisalföld medencéjének rétegvíztároló üledékei, középen a Keszthelyi-hegység és a Bakony vonulatának karsztvíztároló dolomit- és mészkőképződményei, míg a Balaton mentén a vékony rétegvíztároló üledékekkel fedett kristályos alaphegység rossz víztároló kőzetei települnek. A vízföldtani tömbszelvény segítségével megállapítható, hogy a számításba vehető fontosabb vízadó szintek, illetve kőzetek az egyes területrészeken milyen mélységben és települési helyzet-