Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Dr. Horváth Imre: Rothasztók méretnövelése

60 Hidrológiai Közlöny 1980. 2. SZ. Dr. Horváth 1.: Rothasztók méretnövelése ható, hogy a felhasznált adatsorok nagyon jól kiegyenlíthetők, és a trend-vonalak megszerkeszthetők. Az ismertetésre kerülő számpéldák eredményei egyébként jól bizonyítják e javasolt megközelítési mód gyakorlati alkalmazhatóságát. 5) Következtetések, javaslatok Az alábbiakban összefoglalt következtetések és javaslatok két fő csoportba sorolhatók. Egy részük az előzőekben vázolt, éstapasztalati adatokra alapozott következtetés, a másik, kisebb részük, — amelyhez konkrét mérési adatok nem álltak rendelkezésre — hasonlóságelméleti megfontolásokból adódnak. A sorrendiséget illetően a hasonló jelenségek hierarchikus felépítését követjük. a) Geometriai hasonlóság Félüzemi és üzemi vizsgálatok eredményeinek összevetésével egyértelműen megállapítható, hogy rothasztó berendezések méretnövelése geometriailag hasonló rendszerek feltételezése esetében pontosabban megoldható, mint geometriailag nem hasonló berendezéseknél. Mindamellett azonban — amint a továbbiakból is kitűnik — a kémiai, biokémiai, és ezen belül pl. a gázképződési folya1. ábra. Mechanikai keverés propellerszivattyúval Puc. 1. MexamwecKoe pa3MeuieHue npone/iAepHbiM nacocoM azonban koáibinált megoldásról van szó, amit a külső iszapszivattyú cirkuláltató hatása eredményez; a 24 órai átforgatás ezúttal is kb. hatszoros; a mammutszivattyú üzeme közel folyamatos. III. E változat esetében a gázbevezetés a rothasztótér különböző alaprajzi pontjaiban történik több helyen, vezetőcső alkalmazása nélkül. A benyomott gáz fajlagos mennyisége 0,05 m

3/m

3.h érték körül van (mikoris a vonatkoztatás a rothasztó térfogatra történik). IV. A MAN-típusúkeverőrendszer alkalmazásával működő rothasztók kialakításáról Pallasch és Triebel hivatkozott könyve ad bővebb információt. A fentiekben vázolt rendszerekre vonatkozó összegyűjtött adatokat grafikus úton dolgoztük fel. A teljességre való törekvés nélkül példaként á ábrát mutatunk be a felhasznált adatsorokkal. Az ábrákon feltüntetett kiegyenlítő egyenesek irántangenseinek számításával határoztuk meg a (9) összefüggésben lévő <x

x hatványkitevők értékeit. A teljes értékelés eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az értékelés során több esetben számottevő adatszórás volt megállapítható, ami azonban várható is volt, hiszen nem homogén adatsorok feldolgozásáról van szó. Ilyen szempontból nyilvánvalóan szerepet játszik a különböző rothasztó rendszerek eltérő geometriai kialakítása (különböző jellegű torzítások), a méretarányhatás (scale effect) és más egyéb jellemző változók hatása is. Mindamellett azonban egyértelműen megállapít/ A 4 / x/ — tg oc* /X T a

cü - x = Ossz o = Fajlc tqoi = oc " i es napi energ [HWh/nc igos energiafog I I l i uafeth ti | | lyaszfa I I 1 iszná/ás, tfWh/rfnap] 1 1 1 10

3 2 3 4 5 6 7 8 910^ 2 Rothasztatérfogat, V [m

3] 2. ábra. Mammutszivattyús keverés külső iszapszivattyú üzemével kombinálva Puc. 2. Pa3Memenue MaMonmoeuM HÜCOCOM c nodKJuoveHueM eHeuiHezo unoeozo rncoca tgoí = cc

x ^0,75 A A benyomott- gáz hozama, [m

3/hj • A mammutszivattyú iszapszállitó teljesítménye, [m

3/h] ^ 10

3 2 3^5678 910* Rothasztóférfogat, V [m

3J tga. = oc

x~1,0