Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

12. szám - Dr. Fáy Csaba: Biztonság a vízellátásban

Dr. Fáy Cs.: Biztonság a vízellátásban » energiaköltséget értettük, amortizációt nem. A víztornvos kivitellel évente 0,3 M Et-nvi energiát takarítunk meg, amiből a víztorony többletberuházása 131 év alatt térül. A két megoldás biztonsága ugyanakkor egyenértékű. Miután konténeres automata dízelagregát hazai gyártásban kapható, e megoldás elterjedése várható a közeljövőben. Összefoglalás A közlemény megfogalmazza a biztonság mérőszámát. Ez nem más, mint egy bizonyos időtartamon belül az az idő, amikor a szolgáltatás előírásszerű volt, viszonyítva a teljes időhöz. Kétfajta biztonságot lehet meghatározni: szolgáltatási biztonság az, ami a fogyasztók bekötési határán előírt nyomással jellemezhető és fogyasztói biztonságot, ami az 'egyes fogyasztói kifolyókon a víz tényleges jelenlétével jellemezhető. A kétféle biztonság hasonló tényezőktől függ: a víztartaléktól, az energiatartaléktól, a géptartaléktól, a csőtartaléktól, a fogyasztói szokásoktól (váratlan nagv fogyasztások), a csőhálózat leszűkülésétől. Mindezek hatását példán mutatja be. Az 1. ábrán a vízszolgáltatás sémáján tünteti fel a biztonságot befolyásoló tényezők helyét. Részletesen foglalkozik a víztartalék mértékével és a 2. ábrán fogyasztáseloszlásából azt állapítja meg, hogy a napi fogyasztás 25%-a kellő biztonságot nyújt 4 órás energiaellátási zavar áthidalására. Számpéldán hasonlítja össze egy víztorony létesítésének költségeit azzal, ha helyette azonos biztonságot adó szívótároló medencét és energiatartalékként automata dízelagregátot létesítünk. Az összehasonlítás egyértelműen az utóbbi mellett szól. HaflewHOCTb B Boaocna5>KeHHH JJ-p <bauf4. B craTbe c<|)opv,y;inpoBam>i Mepnwe mic-iia Hafle>KHOCTH. 3TO HC ITO HHoe, KaK TOT rnpe30K BpeiueHii B npc/tejiax onpeflejieHHoro népiiojia, B cooTHeceHim c oöiueií npoflOJiwiiTejibHOCTbK), Koraa oőcjiyM<nBanHe nponcxoflHJio ccrjiacHO npeflnucaHiiíiM. MO>KHO onpe/iejiHTb «Ba UHJXB HaflOKHOCTn: Hane>KHOCTb o6cjiy>KiiBannji, K(>Topa>i xapaKTepn3yercM npeaniicannbiM flaBJienHe.M (HanopoM) Hidrológiai Közlöny 1980. 12. sz. 523 B MetTe noAKJnoqeiimi noTpeíiHTCJiH, N(naAe>KHOCTB riotrpeGiiTeJiH, KOTopyio MO>KHO oxapaKTepiisoBaTb (jiaKTHlecKHM npiicyrcTBiieM BO^W B OTflenbHi.ix KpaHax IIOTpeŐHTCJlfl. 05a BN;IA NAAE>KH0CTN 3ABNCFLT OT NOFLOŰHI.IX (JIAKTOPOB: OT 3anacoB BOflu, snepntH, MauiHH H Tpyfi, H OT npHBbiMei< rioTpc(ÍHTe;ieií (neo>KHflaHuo 6ojibiune CKaiKH noTpeöjieHHfl), OT cyHfeHHH TPYŰONPOBOFLHOII CCTH. BjiHHHiie HX noKasaHd Ha npmviepe. Ha puc. 1 B cxeMe BoaocHaGJKemiíi o6o3Hatem,i MecTa (JiaKTopoB, Bjniflioiunx na naAOKHOCTb. noflpofino paccivtaTpmsaioTCfl pa3Mepw 3anaCOB BOflbi II ii3 pacnpeaeJiemiM noTpefÍJiemoi (puc. 2) K 0 HCT3TH P Y CTC5I, MTO 25% cyTOMHOTO nOTpeOjICHUSl oőecnemiBaioT nojoiaiyio Haae>KHocTb na c-nytaii 4-qacoBoro nepepwBa 3neprocnaő>KeHnji. Ha L(H(j)p0B0M npHMepe conocTaBJunoTca pacxoaw na coopyjKeHHe BOflOHanopHoií őawmi c pacxoflawii na coopyjKemie HacocHoaKKyMyjmpyKHiiero fiacceiiHa c aBTOMarHMecKHM fliisejibHbiM arperaroM npo aanac, KOTOphiií oöecnemiBaeT TaKyio >t<e naflOKnocTb. ConocTaBjieHiie eflHmwHaiHO roBoptír B nojibsy nocjieflHero. Sicherheit in der Wasserversorgung Dr. Fáy, Cs. Kandidat der teohnischen Wissensehaften In der Abhandlung wird die Mess/.ahl <ler Sicherheit formuliert. Dies ist niohts anderes, als jene Zeit, innerhalb der in einer Zeitdauer, die Wasserversorgung im Verhaltnis zur ganzen Zeit, vórschriftsmássig war. Es können zweierlei Sicherheiten festgestellt werden, was an der Einbindungsgrenze der Verbraueher mit vorschriftsmassigem Druck eharakterisiert und die Verbrauehersioherheit, was mit dem effektíven Vorhandensein an den einzelnen Verbraueher-Ausláufen gekennzeiehnet werden kann. Die zweierlei Sicherheiten hangén von ahnlichen Faktorén ab: von den Wásserreserven, den Energiereserven, Maschinenreserven, Rohrreserven (unerwartet hohetn Verbrauch) von den Einengungen des Kohrnetzes. Alle diese Einflüsse werden an Beispielen gezeigt. In der Abb. 7. wird der Ort der die Sicherheit. beeintrátigenden Faktorén im Schema der Wasserliei'erung angeführt. Der Ariikel befasst sich eingehende mit dem Mass der Wasserreserve und aus der in der Abb. 2. ersichtlichen Wasserverteilung kann festgestellt werden, dass 25% des Tagesverbrauchs für die Uberbrüekung einer vierstündigen Energieversorgungsströmung genügende Sicherheit bietet. An einem Zahlenbeispiel werden die Kosten der Errichtung des Wasserturms damit verglichen, wenn man statt diesem einen dieselbe Sicherheit bietende — Saugspeicherbecken und als Energiereserve ein Diesegaggregat herstellen wiirde. Die Vergleichung spricheindeutig neben letzterem. Nagy vízilétesítmények környezeti vonatkozásai (Előadássorozat Tatabányán 1980. március 13—U-én) A Magyar Hidrológiai Társaság és a Hazafias Népfront előadássorozat megrendezését kezdeményezte a nagy vízilétesítmények környezeti vonatkozásairól. E sorozat első rendezvényét ' a Magyar Hidrológiai Társaság Környezetvédelmi Bizottsága és Komárom megyei Területi Szervezete a Hazafias Népfronttal közösen 1980. május 13-án ós 14-én Tatabányán rendezte meg „A Bős—Nagymarosi vízlépcső rendszer környezeti hatásai" címmel. Az elnöki megnyitót dr. Petrasovits Imre, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke tartotta. Ezt az alábbi előadások követték: Dr. Breinich Miklós: A Bős—Nagymarosi vízlépcső rendszer népgazdasági jelentősége. Dr. Pe rezei György: A beruházás hatása a terület- ós gazdaságfejlesztésre. Dr. V. Nagy Imre: A létesítmény társadalmi-környezeti vonatkozásai. Rakonczay Zoltán: Vízlépcső rendszer és természetvédelem. Dr. Perezel Károly: A létesítmény hatása a településekre. Varga Miklós: A vízlépcső rendszer hatása a térség vízháztartási viszonyaira. I>r. Benedek Pál: A vízlépcső rendszer hatása a Duna vízminőségének alakulására. Dr. Tóth János: Hidrobiológiái kutatások. Dr. Madas András: A vízlépcső rendszer hatása a térség erdő- ós mezőgazdaságára. I)r. Papp Ferenc: Összefoglalás és ajánlások előterjesztése.