Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

12. szám - Dr. Cziráky József: A balneotechnika időszerű kérdései

510 Hidrológiai Közlöny 1980. 12. sz. Dr. Cziráky J.: A balneotechnika lehet alkalmazni. Ladek-Zdrój gyógyhelyen 600 napon át végeztek vízhozam- és telepnyomás méréseket. A mérési eredményekből következtettek a további fúrások telepítésének célszerűségére. — Gyógyfürdőhelyek gyógyvízellátásával foglalkozik W. Dulinslci és />'. Rodziev/iez [31] tanulmánya. A szerzők először a lengyelországi gvógyvízkutak vízkitermelési módjait ismertetik, majd a CO., gázos kutak üzemeltetését tárgyalják. Megállapítják, hogy sókiválás és lerakódás kis sótartalmú kútvízeknél is előfordul. A sókiválást gátló és vízképződést megakadályozó mágneses berendezések nem váltak be a gyógyvízkutaknál. A nagy sótartalmú gyógy víz k utak hói a vízkitermelés polietilén csővel történik és a szerzők az ilyen kutak folyamatos üzemeltetését tartják szükségesnek. — Két lengyel gyógyfürdőhely gyógyvíznyerési módjait ismerteti J. Fistelc és társai [32] munkája. A természetes forrásokat foszforbronzból készült haranggal, va, lamint aknakutakkal foglalták. A gyógyvizek egy részét mélyfúrású kutakkal tárták fel. Részletesen ismertetik az egyes források, kutak vízhozamát és víztípusát.—Az ásványvízcsővezetékek fajtáival és a gázos vizek tárolásával foglalkozik L. Grönlce [33] ismertetése. A rómaiak által is használt ólomcső az egészségre ártalmas. A facsővezeték sós vizeknél (Bad Nauheim) bevált. Az öntöttvascsöveket főleg a múlt században alkalmazták. A belülről zománcozott öntöttvascső drága és törékeny. A rézcső drága és kénes vizeknél nem felel meg. A műanyagcsövek olcsók, könnyűek és agresszív hatásnak ellenállnak. A polietilén (PE) csövek 40 °C-ig, a PVC csövek 65 °C-ig, az üvegszálas műanyagcsövek 150 °C-ig használhatók. A gáztartalmú ásványvizek tárolására gazométer-rendszerű megoldást javasol, mely Bad Nauheim gyógyfürdőhelyen bevált. — A gyógyfürdőhelyeket érő civilizációs ártalmakat tárgyalja W. Pencakowska [34] tanulmánya. A gyógyhelyeken növekszik az ott nem dolgozók száma, csökken a zöldterület nagysága parkolók stb. létesítése miatt. A gyógyhelyi építészetben káros a városi formák bevezetése. Gyógyhelyeken is szaporodnak a civilizációs ártalmak (por, motorgáz stb.). Az újabb építkezések is gyakran veszélyeztetik a gyógyforrások vizét. — A gyógyvizek mikroelemei vashidroxid hatására történő átalakulásának vizsgálati eredményét ismerteti E. Pentcheva [35] rövid beszámolójában. Meghatározta egyes gyógyvizekben csekély mennyiségben előforduló fémeket és azok mennyiségi változását kémiai hatásokra. — A lengyel törvényhozás szerepét fejtegeti a gyógyhelyi higiéniában Z. Rudolf [36] tanulmánya. Hangst'ilyozza, hogv a higiénia a gyógyhelyek alapvető követelménye. A gyógyhelyi higiénia összetevődik a gyógyító berendezések, a természetes gyógytényezők (gyógyvíz, gyógyiszap, gvógygáz, gyógyklíma), a vízellátás és a gyógyhelyi környezet higiéniájából. A lengyel gyógyhelyekről és a gyógyhelyi kezelésről az 1966. évi törvény intézkedik. A SITH XV. Kongresszusának résztvevői kirándulások alkalmával megtekintették — többek között — Cieplice Slaskie-Zdrój gyógyfürdőjének balneotechnikai berendezését, a gyógyvízkutakat, továbbá Kowary radonos gyógybarlangját, amelyben kisvasúton szállítják a betegeket. A SzczawnoZdrój gyógyfürdőhelyen rendezett búcsú fogadás alkalmával az egyes országok SITH delegációinak vezetői megállapították, hogy a kongresszus megrendezése jó volt és elérte célját, a fürdőügyi szakemberek tapasztalatcseréjét és a nemzetközi együttműködés elősegítését. IRODALOM | 1] Vágás István: A Hidrológia^ Közlöny első ötven évfolyamának (1921—197uJ tartalomjegyzéke. —• Budapest, 1974. 280. old. [2] Cziráky József: Megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Balneotechnikai Szakosztálya. —Hidrológiai Tájékoztató, 1969. 145. old. [3] Fürdőügyi, balneológiai és balneotechnikai terminológia. — OVHSZ 169—73. [4] Fürdőkultúra, balneotechnika, urbanizáció. — Budapest, 1975. [5] Cziráky József: Lengyelország ásvány- és gyógyvizei, gyógyfürdőhelyei. — Gyógy fürdőügy, 1977. 11. 17. old". [6] Madeyski, Andrzej: Gyógyhelyek egészségügyiműszaki berendezései (lengyelül). — Warszawa, 1966. [7] Madeyski, Andrzej: A gyógyfürdők műszaki alapjai (lengyelül). Warszawa, 1979. [8] Besler, Gerhard JanNBemorkungen über das Mikroklíma in Hallenbáder. — SITH XV. Internationaler Kongress für Bádertechnik. Wissenschaftliches Material. PZTTS Cieplice Slaskie Zdrój, 1979. 25—28. old. [9] Cierpisz, Zbigniew: Projektierung, Bau und Nutzung eines kleinen Behandlungs-Erholungssohwiminbeekens. — Id. m. 29—33. old. [10] Fiszer, .Józef—Plaza, Elzbieta: Piscines de plaisance et piscines therinales. — Id. m. 34—38. old. [11] Galkowski, Andrzej: Anthropotechnische Probleme der Beleuchtung und Farbigkeit von Hallenschwimmbádern für Kurbehandlungi — Id. ni. 39—44. old. [ 12] Górniok, Alfréd—Latour, Teresa: Das Verhalten einiger physikaliseh-cheinischer und sanilár-hygienischer Faktorén von Heilwássern wáhrend ihrer Nutzung in Sehwimmbecken. — Id. m. 45— 50. old. [13] Ewstajew, Vadim: Die Methoden der Enteisenung von Chloridnatriumsolen. — Id. m. 50—53. old. [14] Cziráky József: Application des dispositifs de recyclage d'eau dans les bains de Budapest. — Id. in. 54—56. old. [15] Kotowski, Jerzy—Krzysztofik, Boreslaw—Burkacka-Laukajtiys, Elzbieta—Wlodek, Stanialaw: Etude sur l'efficacitó de la desinfection dans piscines remplies des eaux chloro-sodiques par les rayons ultra-violets. — Id. m. 57—69. old. [16] Nowakowski, Edmund: Wasseraufbereitung in mit Heilwasser gespeisten Sehwimmbecken. — Id. m. 70—77. old. |17] Tlieus, Peter-Martin: Hygienische Anforderungen an das Wasser von Hallen- und Freibadern (Beckenbadern) und die Wasseraufbereitung in der DDR. — Id. m. 78—86. old. [18] Brydak-Jezowiecka, Danuta—Jezowiecki, Janusz: Réduction de la eorrosion des installations d'eau chaude dans les ótablissements balnéaires par la modification du systéine de circulation. Id. m. 89— 95. old. [19] Geraudie, Pierre: Choix des matiéres premieres á utiliser dans la construction d'appareils de balnéothérapie destinés aux stations thermales. — Id. m. 96—102. old. [20] Wisniewska, Hanna—Walczak-Sielicka, Jolanta: Die Korrosien Fragen in dem Kurortbauwesen. — Id. m. 103—112. old.