Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

11. szám - Dr. Vágás István: Az árhullám előrejelzés mércekapcsolati módszerei

Dr. Vágás 1.: Az árhullám-előrejelzés Hidrológiai Közlöny 1980. 11. sz. 489 2. ábra. A Mohr-Land féle ábrázolásmód a varianciák és a kovariancia kifejezésére két változó között. A főtengelyek megszerkesztése Abb. 2. Die Mohr-Land-sche Darstellungsart für den Ausdruck der Varianzen und Kovarianzen zwischen zwei Veranderlichen. Konstruktion der Hauptachsen Abb. 3. Einfluss der Achsenverdrehung auf die Werte der Varianzen und Kovarianzen im Falle von zwei Verander­lichen Abb. 4. Aufsuchen des Maximums der Kovarienz mit Hilfe der Mohr-Land-schen Konstruktion A mechanikában használatos Mohr-Land szer­kesztéssel mindezeket ábrákon is bemutathatjuk. (2. és 3. ábra). Ábrázoljuk — egymásra merőleges tengelyek­kel — az Xi és x k változók koordináta rendszerét és rajzoljunk a kezdőponton át tetszőleges hely­zetű, Da-\-D k k összeggel arányos átmérőjű kört. Ez a kör a tengelyeket az A és B pontokban met­szi. Meghúzva az AB átmérőt és ha felmérjük rá a Dji-val arányos hosszat, a maradók hossz a Du-vel lesz arányos. Abba az E pontba, ahová ez az ará­nyos hossz végpontja került, merőlegest állítunk az AB átmérőre, és erre — előjelének megfelelő oldalra — a Di k-val arányos távolságot mérünk fel. Az ennek megfelelő F pontot főpontnak nevez­zük. Húzzuk meg a főponton a kör átmérőjét, amely a kört az A 0 és B 0 pontokban metszi. Ez a két pont — összekötve a koordináta-kezdőponttal — kijelöli a főtengelyek irányát is (2. ábra), sőt, az A 0F távolság F ma x-szal, a B 0F távolság pedig F mi n-nal is arányos lesz. A (27) egyenlet fennálása az ábrán keletkező háromszögekből ellenőrizhető. Ugyanúgy igazolható az ábráról a (28) egyenletek érvényessége is. A jobb áttekintés kedvéért a 3. ábrán mutatjuk be, hogy hogyan lehet tetszőleges x és w változók között megszerkeszteni a (26) egyenletek szerinti transzformálásokat és a 4. ábrán látható a kovari­ancia maximum megszerkesztésének (30) egyen­letben kifejezett módja. A bemutatott Mohr-Land szerkesztéseket egyéb ként Muttnyánszky Ádám tankönyve [3] alapján ismertettük. 2. A korrelációs tényező mércekapcsolatokat illető értékelése Két, i ós k indexű változóra — vagy: több vál­tozó közül kiválasztott két „parciális" össze­függésű változóra — vonatkozóan a korrelatív összefüggés szorosságát, ill. lazaságát a 0 és ±1 közötti értékeket felvevő, r-rel jelölt korrelációs tényezővel szokásos kifejezni, amelynek értelme­mezés- és számításmódja: V Du D k k tehát az adott változókból alkotható kovarian­ciából és varianciából határozható meg. A szak­irodalomból a szerző által nem ismeretes az az in­doklás, amely a (31) egyenlet szerinti definícióhoz vezetett, de a Mohr-Land féle szerkesztés segít­ségével erre visszakövetkeztethetünk. Az 5. ábrán, ahol a Mohr-kört a mechanikában szokásos elrendezésben, a függőleges tengelyre szimmetrikusan rajzoltuk fel, a Di k kovariancia ábrázolására szolgáló vízszintes egyenesdarab mi­nimális hossza zérus (ha véletlenül a koordináta­tengelyek egyúttal főtengelyek is), maximális hossza pedig bizonyíthatóan annyi lehet, hogy végpontja — pozitív vagy negatív irányban — a kör vonalára illeszkedjék. Az előbbi esetben nyil­vánvaló, hogy r = 0, az utóbbi esetben viszont geo­metriai szükségszerűség mondhatja ki, hogy:

Next

/
Oldalképek
Tartalom