Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
10. szám - Tevanné Bartalis Éva: A Tatai Nagy tó vízminőségi állapota
462 Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. Tevanné, Bartalis E.: A Tatai Nagy tó A tó tápanyag terhelése A tó tápanyag forgalmának minden szintjét nem vizsgálhattuk, de a két legfontosabb tényezőt ki kell emelnünk: / — Az egyik a tápvíz növényi tápanyag tartalma, mely elsősorban az erősen városiasodé Tatabánya térségéből származik. Ez folyamatos terhelést jelent a tó számára: A növényi tápanyagok mennyisége a vegetációs időszakban részben a kisebb vízhozamok miatt, részben pedig az élőanyagba történő beépülés miatt csökken (1. táblázat). A táblázatban az Általér Tatabánya Nagy tóba torkolás közötti szakasz ásványi nitrogén és P0 4-foszfor terhelését tüntettük fel március-október hónapokban, amikor_ a Nagy tó feltöltése már megkezdődött, illetve a leeresztés még tartott. Számításaink szerint a Galla patakon keresztül — mely az Általér legnagyobb mellékvize és Tatabánya alatt torkollik be — valamint a Tatabányai Központi Szennyvíztisztító Telepről a vízhozamtól függően is viszonylag stabil mennyiségű nitrogén, illetve P0 4-foszfor terheli a vízfolyást, így általában mintegy 24—30 tonna ásványi nitrogén és 3—4 tonna PC),-foszfor jut havonta az Általérbe. A biogén hatásokra a nyári hónapokban jelentős a vízfolyás tápanyagcsökkenése és még október hónapban sem emelkedik lényegesen. (Hűtő tó hőszennyezése.) A tó vízminőségének szempontjából fontos ülepítő-rendszer (mely alatt nemcsak a 30 hektáros ülepítő teret, hanem a Vértesszőlősig visszatöltésezett Általér-szakaszt is értjük), ásványi nitrogén visszatartása hatékonyabb, mint a P0 4foszfor eltávolítási hatásfoka: ásványi N P0 4-foszfor hatásfoka, % március 21,2 6,5 április 40,7 6,2 május 41,9 10,6 június 37,4 15,3 július .33,2 8,0 augusztus 41,3 27,0 szeptember 23,3 16,7 október 10,5 24,2 (5 év átlag értékei alapján számított hatásfok értékek.) Ilyen hatásfok mellett havonta folyamatosan 12,73—37,34 tonna (min.-max. értékek) ásványi nitrogén és 2,70—3,63 tonna P0 4-foszfor jut a tápvízzel a tóba. — A tó másik tápanyagforrása a félintenzív halgazdálkodásból ered. Itt kell megemlítenünk, hogy a fürdés, sportolás vízzel szemben támasztott igényei teljesen ellentétesek a halgazdálkodás igényeivel, mert egy halastóban az eutrofizálódásra kifejezetten szükség van, hiszen áz ezzel járó produkció növekedés a tápanyaglánc minden szintjén jelentkezik, beleértve a halakat is. Az algák mennyiségének az ember i használat szempontjából optimális szint fölé emelkedése viszont kellemetlen következményekkel jár; nem lesz a megszokott színtelen, szagtalan, íztelen üdítő folyadék, undort keltővé, az egészségre károssá válik, ezáltal az ilyen irányú emberi használatra alkalmatlan lesz. A Tatai Állami Gazdaság a tenyészidő alatt kukoricával és búzával takarmányozza a halakat a megfelelő súlygyarapodás eléréséhez. Halászati adatokat áttekintve megállapítható, hogy a telepítési, lehalászási és takarmányozási mutatóik 10 év alatt több mint kétszeresére emelkedtek. A nagyobb hozamértékeket a takarmányozás növelésével érték el, nem a tó természetes hozamát használták ki. A tó tápanyagforgalmánál feltétlenül figyelembe kell vennünk tehát azt, hogy a sűrű népesítés miatt a halak — bár csúcsfogyasztók — jelentős mennyiségű szervesanyagot, tehát közvetve növényi tápanyagot juttatnak vissza anyagcseréjük révén a vízbe. 2. táblázat Az Általér Vértesszőlős-tóba torkolás közötti szakasz Halászati eredmények a Tatai Nagy tavon, kg/ha Év Kihely ponty ezés öszszes Lehalászás . ösz' szes Takarmány Hozam összes 1966. 174 194 608 630 898 436 1967. 239 255 724 746 957 491 tórendezési munkák Í 973. 279 327 1000 1073 919 746 1974. 344 405 1045 1085 1090 680 1975. 359 386 1157 1209 1510 823 1976. 445 509 1279 1378 1782 869 Az eutrofizáció meggyorsulása okainak a keresése során fontosnak tartottuk a tó tápanyagterhelésének a kiszámítását. A 3. táblázatban feltüntettük az Általér és a Nagv tó ásványi oldott nitrogén és P0 4-foszfor terhelését a feltöltés előtti időszakban (március), a legintenzívebb takarmányozás alatt (augusztus) és a takarmányozás egész időszakában. Adataink szerint a takarmányozás fokozásával 1973-tól 1977 évig 3,5%-ról 8,1%-ra emelkedett a takarmányból eredő nitrogén terhelés. Számításaink szerint 1973-tól 1977-ig 5,7%-ról 10,65°/£-ra nőtt a takarmányozásból eredő foszfor terhelés. Míg a Tatabányai Szennyvíztisztító Telepről elfolyó víz tápanyag koncentrációja állandónak mondható és az az Általér vízhozamát az elmúlt években lényegesen nem emelte (220 1/s-ről 295 1/s-re növekedett), addig a terhelési adatokból és a halászati eredményekből kitűnik, hogy a halhústermelésből származó közvetlen szennyezés mértéke jelentősen megnövekedett. A fitoplankton mennyiségi és minőségi változásai 1977-ben Tavasszal mintegy egy hónapig tart a tó feltöltése a növényi tápanyagokban dús Általér vizével. Ez az időszak egybe esik a víz hirtelen felme-
