Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

9. szám - Dr. Dezsényi István: Nagyvárosok csatornahálózatának rekonstrukciós módszerei

424 Hidrológiai Közlöny 1980. 9. sz. Dr. Dezsényi 1.: Nagyvárosok csatornahálózatai Anyag zsilip \ t Siemélyzs/hp ttr—i Hidropajzs 5. ábra. A wilhelmsburgi főgyűjtő inditóaknája Abb. 5. Kopfschacht des Hauptsammlers in Wilhelmburg A bentonitot a pajzs védőfala és a fejtési hom­lok közötti térbe szivattyúzzák. A bentonit zagy nyomását légpárnával szabályozzák. A mechani­kus fejtés nyomán keletkező homokos bentonit­zagyot a terpszintre nyomják, ahol a zagyot rege­nerálják, a fejtett homoktalajt a zagyból hidro­ciklonokkal 3 lépcsőben leválasztják. A mélyvezetésű csatornáknál figyelemre méltó kérdés a vizeknek (szenny- és csapadékvizek) a mély csatornából a terepszintre emelése a tisztító­műbe, ill. a befogadó vízfolyásba vezetése céljá­ból. A hamburgi Köhlbrandthöft-i szennytisztító­telep két lépcsős csigaszivattyúval ellátott át­emelőtelepét a 6. ábrán mutatjuk be. A két, egyenlő nagyságú csigaszivattyú a vizeket 20 m-re emeli; az érkező csatorna fenékszintje és a to­vábbvezető csatorna vízszintje közötti eltérés 21,5 m. Maga a szivattyúmű 78 m hosszúságú, tehát igen tekintélyes méretű építmény. 6. összefoglalás A nagyvárosok csatornahálózattainak rekonst­rukciós módszereinek összegezéseként az alábbi átfogó megállapítások tehetők: — a nagyvárosi csatornahálózatok üzemeltetése és továbbfejlesztése tekintetében egy alapvető szemléletbeli változásnak kell szükségszerűen következnie. A csatornahálózatot ezideig többé­kevésbé összefüggő gravitációs gyűjt-csatorna rendszernek tekintették, melynek bővítése to­vábbi gyűjtők építésével, ill. a meglevő, túl­terhelt gyűjtők átépítésével oldható csak meg. A számítógépes technika azonban a hálózaton belüli olyan összefüggések feltárására nyújt lehetőséget, mely a hálózat eddig kihasználat­lan kapacitási tartalékait tárja fel. A csatorna­hálózatot egy nagy területű üzemnek kell te­kinteni, melynek eddig önálló öblözeteit szük­ségszerűen össze kell kapcsolni és központilag, számítógéppel úgy kell üzemeltetni, hogy a túlterhelt öblözeteket a kevésbé terheltek te­hermentesítsék az adott időpontban. Ezen szemléletbeli változás szükségessé teszi azt is, hogy a hálózatot tagoló domborzati és vízfo­lyási adottságokat ne tekintsük korlátnak és így pl. egy folyó két partján elhelyezkedő vá­rosrészek csatornahálózatait közös irányítás alá helyezzük. — a túlterhelt hálózatok bővítésénél a főgyűjtők átépítésének gondolatát el kell vetni. A sűrű beépítésű területeken húzódó nagyméretű csa­tornák elbontása és még nagyobb szelvénnyel átépítése a felmerülő műszaki problémák és költségkihatások miatt elkerülendő megoldás. A tehermentesítés járható, reális útja a tározás, mélytározók kiépítése formájában, valamint +6,00m 30,00m +.5,70 6. ábra. Kétlépcsős csigaszivattyúmű Abb. 6. Zweistufiges Spiralpumpwerk

Next

/
Oldalképek
Tartalom