Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

9. szám - Borbély Sándor: Az 1878. évi miskolci „nagy árvíz” okai

416 Hidrológiai Közlöny 1980. 9. sz. Borbély S.: Az 1878. évi miskolci nagy árvíz Miskolcon nem volt nagy eső. Gyöngyösi Sámuel: „Miskolcz gyásza" c. alatti emlékkönyvben többek között ezt írja: ,,30-án megszokott nyári meleg volt a hőség legfeljebb egy nyári erős záporesőre, vagy égi háborúra engedett következtetni. A miskolczi égi háború nem volt felhőszakadás, az itt leomló víztömeg... alig tett volna figyelemre méltatható károkat; de a legnagyobb mérvű felhőszakadás a hegyekben volt. . ." ,,Szendrei szerint" völgymedencében csapadéki középszám 630.3 mm-átlagos magasságot mutat. Az 1878 évi aug. 31-1 árvíz, ill. felhőszakadás 3 m (?) magasságú csapadékot adott". Óhuta (mai Bükkszentlászló) községben az árvíz 28 házat döntött össze és 50-et rongált meg. Az egész községben mindössze 5 ház maradt sértetlenül. A Borsod c. napilap szerint „kimondhatatlan nagy kárt szenvedett Susséllca Gusztáv, a Répáshuta melletti Gyertyán-völgyben lévő üveghuta tulajdonosa". Tehát a Bükkben nagyobb eső volt, mint Miskolcon. Mennyi csapadék eshetett a Garadna-SzinvaTatárárki-Lyukó-Pereces-Pecék patakjai vízgyűjtő területére? (A vízgyűjtő terület Schwendter István szerint 195 km

2 —— ugyanannyi Trummer Árpád főmérnök szerint is — míg a VTTUKI és a Tvk. 10. 1. kötet adatai szerint a Szinva teljes vízgyűjtő területe 159 km

2.) Erre nem lehet pontos választ adni, mert megyénkben 1878-ban még nem volt csapadékmérő állomás. Igaz, hogy éghajlatkutatással már korábban is foglalkoztak, leírták észleléseiket (Benkő Sámuel 1782, Molnár István sárospataki professzor 1847-től), de a csapadékot nem mérték. Megyénk első csapadékméréssel foglalkozó, meteorológiai állomása 1882ben alakult meg Mocsolyástelepen (Dr. Szabó Gyula: Borsod-Abaúj-Zemplén megye éghajlatkutatásának története). Az egri csillagdában, későbbi egri gimnáziumban 1871-től mértek csapadékot. Ott 1878. aug. 29-én 9—-V

210 óra között 2,15 mm-t, míg 30-án éjjel 46,70 mm-es csapadékot mértek.^, Az 1878. aug.-i hónapra Horváth Zsigmond észlelő a következő bejegyzést írta: „Folyó hó 30—31-i éj jelen villámlás, dörgés, a szomszédos hegyekben felhőszakadás volt, hajnali órákban a víztömeg a város felé tódult, reggeli hat órakor 3—7 láb (0,94—2,21 m) magas volt a különböző utcákban, erős házak összedűltek, kő-hidakat magával vitt, a víz nemcsak a külvárosokat, de főleg a belvárost sújtotta és főleg a kereskedő osztályt tette tönkre, a kár milliókra megy". Egerben 1878. aug. hónapban 91 mm-t, júliusban 105 mm csapadékot mértek. 1878-ban ápr. 6-án mérték a legmagasabb csapadékot 50,10 mm-t. Az egri csapadékmérő állomáson 1878. szep. 26-án 8,45 mm-t, szep. 27-én 47,05 mm csapadékot mértek. Gyöngyössy Sámuel leírása szerint „1878. szept. 27-én a hegyekben ismét felhőszakadás volt. Előbb a Pecze, majd délután fél egykor a Szinva is kiöntött medréből, óriási víztömeg jött, mely nem igen volt kevesebb az aug. 31-inél, amennyiben ugyan 5 lábbal (1,58 m) alatta maradt, de 5 óra hosszat tartott egyenlő magasságban. Sok pusztítást végzett, de annyit nem, mint az aug. 31-i, mert a lefolyásnak szabad tere volt, torlaszokat nem volt miből alkotni (a tor# laszokat már eltüntették) és a Pecze árja már teljesen lefolyt, midőn a Szinva áradni kezdett, de az alsó részen, különösen a vasútnál, ahol a töl* tés föltartóztatta rohanásában, sokkal magasabb volt a vízállás, mint aug. 31-én". Természetesen az utóbbi évtizedekben is voltak „árvizet okozó csapadékok", ezekről azonban pontos csapadékmérési adatok állnak rendelkezésünkre. Mindet nem sorolhatjuk fel, de az 1958. júniusi csapadékadatokat közöljük [mm-ben]'. 1958 Lillafü- Garad- Répás- Bükk- Jávorjúnius red na halköltő huta szentkereszt kút 11. 12. 13. 66,0 44,8 1,4 71,0 80,3 6,2 79.0 72,0 4,5 78,1 70,0 4,0 68,0 81,2 15,9 3 nap összesen: 112,2 157,5 155,5 152,1 165,1 június havi öszszes csapadék : 185,6 253,1 270,5 265,0 280,6 Ha tekintetbe vesszük, hogy Miskolcnak június havi 50 évi átlagos csapadékmennyisége 78 mm, Lillafürednek 87 mm, Hollóstetőnek 96 mm, akkor a június 11 és 12-i csapadék már tetemes mennyiségnek számít. Az 1958. évi június 11 12-i csapadék is okozott kisebb árvizeket Lillafüreden, Felső-Hámorban, de Miskolcon nem. Talán még megemlíthetnénk az 1948. évi nyári Szinva-Pece együttes árvizét, mely Üjdiósgvőrben, Miskolcon a mai Hősök-terén és Adv-hídnál 20—30 cm-es vízállást okozott és a mélyebb szinten lévő pincéket és alagsori lakásokat elöntötte. Ez a kb. 1958. évi júniusi csapadékmennyiségnek felel meg, mely azonban nem két nap alatt, hanem néhány óra alatt hullott le. Ezek után nem valószínű, hogy 1878-ban nagyobb mennyiségű csapadék hullott le a Szinva és Pecék vízgyűjtő területére, mint az 1948, vagy 1958 években, csak nem két nap alatt, hanem aránylag rövid, 2—3 óra alatt, és nem haladhatta meg a Szinva 3%, esetleg 2%-os árvízi hozamát. A Szinva vízgyűjtő területéről, különböző számítási módok eredményeként, a Szinva legnagyobb árvízi mennyisége 71,20—78,00 m

3/sec., közepes értékben 75,00 m

3/sec. (Trummer Árpád főmérnök: Vízrajzi viszonyok -— Miskolc monográfiájában). A Tvk. 10. 1. kötet szerint a Szinva 10%-os nagyvízi vízhozama 45 m

3/sec, 3%-os 60 m

3/sec, 2%-os 70 m

3/sec. és 1%-os 90 m

3/sec. A Hámori-tó gátja — mint erről újabban említést tesznek — 1878. aug. 30-án nem „szakadt át". Erre ugyancsak Gyöngyössy Sámuel emlékiratára hivatkozhatunk: „1878. szep. 2-án déltájban nagy ijedség tört ki, aki csak tehette menekült az Avasra, mert olyan hír terjedt el, hogy jön az árvíz. Egyesek azt híresztelték, hogy a Taj (Hámori tó) kiszakadt már s elöntötte a felső házakat, mások azt kiáltozták, hogy a Sajó jön Csaba felől, amin sokan kételkedtek, hiszen felfelé nem jöhet a víz. Végül nem lett semmi".