Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
8. szám - Dr. Szolnoky Csaba: Folyók hőszennyezésének folyamatai, a folyamatok rendszere
Dr. Szolnoky Cs.: Folyók hőszennyezésének folyamata Hidrológiai Közlöny 1980. 8. sz. 359 arány esetén, a melegvíznek a folyó vizénél kisebb fajsúlya következtében. A H torkolati áramképet a bevezetés módja, a folyóbeli és a hűtővíz hozamának aránya, a sebességviszonyok és a fajsúlykülönbség összetett módon határozza meg, minden melegvíz bevezetésnek egyéni jellegzetességet adva. A folyóba vezetett melegvíz ígv csak L H távolság megtétele után veszi fel a folyó mozgásállapotát. A visszahűlés (felszíni hőátadás) itt is jelentkezhet. Az I folyószakaszon a turbulens elkeveredés — esetleg a fajsúlykülönbségtől is befolyásoltan - a torkolattól számított LHJ távolságban a keretszelvénybei i hőmérséklet-különbségek kiegyenlítődését eredményezi. A további visszahűlés J folyamata, illetőleg a teljes visszahűléshez szükséges L l tj folyóhossz — különösen keskenyebb folyóknál — várhatóan meghaladja a teljes elkeveredés fenti L H I távolságát, igen széles folyóknál elképzelhető viszont az eset is, amikor a visszahűlés már a melegvíznek a folyóba történő teljes elkeveredése előtt bekövetkezik. a, BC Vizemeiés és tisztítás 3. ábra. A hőterhelés fizikai folyamatának elemei 0ue. 3. SjieMenmbi iJ)U3U'tecKoeo npoifecca mepMonaepy3KU Abb. 3. Elemente beim physekalischen Prozess der W'rmebelastung Melegvíz visszavezetés E b, f ét szeres vizemelés és fisz- jffii H T ^"zörorong Melegvíz visszavezetés 1. ábra. Az erőmű hűtési rendszere parti műtárgyak (a) és kétlépcsős szivattyúzás (b) esetén frue. 4. OxjiadumejibHaa cucmeMa sHepeemuvecKux cmanÍ/UU c óepeeoebiMu coopyMemixMU (a) u c deyxcmynemarnbiMU nacocaMu (6) Abb. 4. Kraftwerk-Kühlsystem im Falle von a) Uferbauerkenw und (b) zweistufigem Pumpbetrieb Az elkeveredés és a visszahűlés fenti kapcsolatát a torkolati áramkép már említett sajátosságain, valamint a folyó geometriai adottságain túlmenőe a keresztszelvényben hőmérséklet-eloszlás jellege határozza meg alapvetően. A 3. ábra, a, b, c részletábráin vázoltak szerint a folyó keresztszelvényében az izotermák a fajsúlykülönbségből eredő rétegződés és a turbulens keveredés hatásai sajátos egymásrahalmozódásának eredményeképpen alakulnak ki. A visszahűlés befejeztével a folyónak a hőterhelést követő K szakaszán újra természetes hőmérsékleti viszonyok uralkodnak. A szakasz hidrolé)giai és hőmérsékleti jellemzői azonban nem vehetők egyenlőnek az erőmű feletti A szakasz ugyanazon időponthoz tartozó jellemzőivel, a vízkivételtől a természetes állapot visszaállításáig eltelt LBG-\- LHJ VAK idő, és az ennek során az erőmű okozta hőtermelés-
