Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

1. szám - Hajdú Lajos–Rajczy Miklós–Tóth László: A Margalef-féle pigment extinkció ráta (PER) alakulása a Balatonban

Hajdú L.—Rajczy M.—Tóth L.: A Margalef-féle Hidrológiai Közlöny 1980. 1. sz. 37 A ®///. 9 iv §V III. 1. ábra. Mintavételi helyek a Balatonon I. Keszthely, II. Szigliget, III. Badacsony-Fonyód, IV. RévfülöpBalatonboglár, V. Balatonszemes, VI. Balatonföldvár, VII. Tihany, VIII. Balatonfüred-Siófok, IX. Balatonfűzfő. Fig. 1. Sampling sites on Laké Balaton 1. Keszthely, II. Szigliget, III. Badacsony-Fonyód, IV. RévfülüpBalatonboglár, V. Balatonszemes, VI. Balatonföldvár, VII. Tihany, VIII. Balatonfüred-Siófok, IX. Balatonfűzfő PER 5,0 k,03,02,01,0 XI. XI. //. 11. 11. 23. 1976 III. III. IV. V. VI. V! VI. VII. VII. VII. VIII. VIII. IX. 15. 30. 20.23. 7. 13. 21. 5. 12. 19. 9. 16. 6. 1977 Az eredmények megbeszélése Az irodalmi előtanulmányok után megvizsgáltuk, hogy a PER index miként alakul egy év során a Balaton kilenc pontján (1. ábra). Az 1. táblázat és a 3. ábra azt mutatja, hogy a Balaton 9 különböző pontján nincs megbízható különbség a PER évi átlagában (a konfidencia határok jelentős terjedelmükben átfedik egymást). A 480/666 hányados menete jól követi a 430/666ét, közöttük r =+0,83****(P>0,001%, n= 125, Y=0,67 X — 0,22) lineáris korreláció van. Az elméletileg megalapozottabb 480/666 hányados Révfülöp—Balatonboglár vonalától Keszthely felé haladva csökken és Keszthelynél minimuma van. Ez a minimum azt jelenti, hogy az egész tóban Keszthelynél érzik legoptimálisabban magukat az algák, bizonyos értelemben itt a legstabilabb az algaegyüttes. Tihanynál a legváltozékonyabb a PER, ez bizonyára az „ingás" miatt van, hiszen a szél által hajtott víz más-más algaegyüttest sodor ide. A 2. táblázat és 2. ábra adataiból azt látjuk, hogy az év során jelentős változás van a PER-ben, a változások egy része (ahol a konfidencia határok nem átfedők) tényleges különbséget jelent. Minden pont 9 mintahely átlagát képviseli. Az egész évben mért 430/666 hányados mellett a 480/666 értéket július 12-től kezdtük mérni, a két index menete majdnem azonos, köztük a már említett szoros korreláció van. Az év során három csúcs van: XI. 23-án, VI. 7-én és VIII. 9-én. Ezek a csúcsok azt jelentik, hogy az a-klorofill mennyiségéhez képest sok a karotinoid, az algák fiziológiailag kritikus állapotban vannak, valamilyen környezeti faktor nem az optimális mennyiségben van jelen. Nyáron túlfény, túlzott meleg és tápelemhiány lehet az ok, télen pedig a hideg. 2. ábra. A PER index balatoni átlaga a 95 %-os konfidencia határokkal 1976. XI. 11-től 1977. IX. 6-ig Fig. 2. Average for Laké Balaton of the PER index at 95 % confidence limits, between llth November, 1976 and 6th September, 1977 szempont szerinti analízist is, tehát ahol a mintavételi időpontokat hasonlítjuk össze a PER értékek horizontális megoszlása alapján (itt tehát az „egyedek" az időpontok, míg a „tulajdonságok" a kilenc mintahely PER értékei). A cluster analízis során a PER értékekből először hasonlósági indexeket számoltunk a mintahelyek között. Négy indexet használtunk, az információs elméleti megalapozottságú, Horn által leírt „overlap" indexet [12]; a Hutnmorí által használt „megosztott fajdiverzitáson" alapuló indexet (13); a Czekanowski-indexet [3] és az Orlóci által használt Sjt indexet [32]. A hasonlósági indexekből kétféle módszerrel készítettünk dendrogrammot (UPGMAés WPGMA módszer [36]). A FORTRAN—IV nyelvű programok a VITUKI Videoton R—10 számítógépén futottak. PER 3,0 2,0 1,0430 666 .m 660 H •5> r

1^ rS* CC OQ l .C 3. ábra. A PER index évi átlaga a 95 %-os konfidencia határokkal a Balaton kilenc pontján Fig. 3. Annual average of the PER index at 95 % confidence limits for nine points on Laké Balaton