Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

7. szám - Dr. Rákóczi László: A Kiskörei Víztározó belső áramlásai

Dr. Rákóczi L.: A kiskörei víztározó Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. 303 1. ábra. A tározó kismintájának helyszínrajza Puc. 1. CxeMa ModeAU eodoxpauuAuuja Abb. 1. Lageplan des Speicliermodells eredeti hullámtéri benőttségi viszonyokra vonatkoznak, azonban ezek az utóbbi években nagy mértékben megváltoztak az erdőírtás, valamint a mezőgazdasági művelés megszűnése következtében. így a növényzet nélkül végrehajtott kismintavizsgálatok egy távlati, ideálisan kitisztított, illetve kitisztult hullámtér esetére érvényesek, a bozótosított kisminta összérdessége pedig a többi terület megváltozott, de le nem képzett érdessége következtében pontosan meg nem adható mértékben kisebb, mint a hullámtér jelenlegi tényleges érdessége; c) a hullámtér érdessége döntő módon a megmaradt növényzet nemétől, sűrűségétől, stb. függ, azonban ezek áramlást gátló szerepe mindaddig, amíg a növényzet ki nem pusztul, az évszakok, illetve a vegetációs ciklus szerint jelentősen változik az időben. A bearányosítási nehézségek és elsősorban a helyszíni sebességeloszlás-mérések hiánya miatt a kismitavizsgálat eredményei inkább minőségi, mint mennyiségi felvilágosítást adnak a tározó áramlási viszonyairól. Az egyes konkrét sebességértékek közelítőeknek tekintendők mindaddig, amíg azokat helyszíni mérésekkel nem ellenőrzik, azonban jól használhatók a tározó különböző pontjain észlelt sebességviszonyok összehasonlítására. A taksonyi hídtól Tiszabábolnáig terjedő Tiszaszakaszt magába foglaló kisminta szilárd mederrel, betonból épült. A kiskörei vízlépcső műtárgyai, valamint a Poroszló—Tiszafüred közötti közúti és vasúti hidak plexiüvegből készültek. A kisminta 1:50 000 méretarányú helyszínrajzát az 1. ábra, az elkészült kisminta távlati képét a 2. ábra tünteti fel. Az áramlástani vizsgálatok és eredményeik 1. 89 m Orsz. duzzasztást szint, Q =242 m

3/s Az áramlástani vizsgálatokat a tározó fentiekben leírt kismintáján a felszíni áramlási kéj) fényképi úton történő rögzítésével, és — ahol lehetett — közvetlen sebességméréssel végeztük. A felszíni áramkép láthatóvá tétele céljából a fényképezéshez papír konfettivel szórtuk be a kismintán kialakult vízfelületeket, a Tisza főmedrének kismintabeli megfelelőjében pedig úsztatott mécseseket alkalmaztunk. A főmeder és a hullámtér, illetve a hullámtér különböző részei közötti jelentős sebességkülönbségek nehézségeket okoztak a fényképezésnél, különösen az expozíciós idő megválasztásánál. A hullámtéren kialakuló igen kis sebességek miatt hosszú megvilágítási idő alkalmazása vált szükségessé, a főmederben azonban az előbbieknél 20—30-szor nagyobb sebességek következtében az úszó konfetti-darabok útját jelző hosszú csíkok feltétlenül összeolvadtak volna, lehetetlenné téve kiértékelésüket. Tekintettel ezekre a szempontokra, és figyelembe véve a kisminta és a valóság közötti sebesség- és időátszámítási méretszorzókat is, a valóságban 4 órának megfelelő 144 s-os bruttó fényképezési időt alkalmaztuk, ji