Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
7. szám - Kozmáné Dr. Tóth Erzsébet–Urbán Judit: A Fertő tó meteorológiai és hidrológiai jellemzői
300 Hidrológiai Közlöny 1980. 7. sz. Kozmáné dr. Tóth E.—Urbán J.: A Fertő-tó jellemzői (72 mm tóvízoszlop). A tó vízháztartási tényezőinek 10 évi átlagait az alábbiakban foglaljuk össze. A térfogategységről mm tóvízoszlopra való átszámítást a tó közepes vízfelületével (288 km 2) végeztük. Vízháztartási tényezők (mm) AK C H L AK T -28 541 367 836 100 -72 A Fertő tavon — a Hansági-főcsatornán történő leeresztésen kívül — az utóbbi 10 évben nincsenek olyan emberi beavatkozások, melyek a tó vízháztartását számottevően befolyásolnák, így a vízháztartási tényezők a természetes állapotot tükrözik. 2.4. A tó vízháztartási mutatói A Fertő tó 1967—1976. évi vízháztartási tényezői alapján a tó vízháztartási mutatói az alábbiak szerint határozhatók meg: A tó vízforgalma az időegység alatt érkező és távozó víz mennyiségét jelenti. fí b e = 0+H = 541 + 367 = 908[mm], R m =P+L = 836 + 100 = 936[mm] A távozó víz mennyisége nagyobb mint az érkezőé, tehát a tó vízszintje, illetve vízkészlete a Vizsgált időszak kiindulási készletéhez viszonyítva csökkent. A tó táplálásának összetétele azt mutatja meg, hogy a vízforgalomban a csapadék és a hozzáfolyás aránva mekkora. M c = C 541 Mi C+H H 541 + 367 367 =0,59 C+H 541 + 367 =0,41 A tó térfogatának és vízforgalmának hányadosa megmutatja, hogy hány év átlagos vízforgalma egyenlő a tó közepes térfogatával. h k e 1080 M w = C+H 541 + 367 =1,19 (A képletben a tó közepes térfogatát a közepes vízmélységgel jellemeztük, ahol h kö=WjF). A tó vízrendszerének zártsága olyan mutatószám, amely arra ad választ, hogy hányszorosára kellene a tó felületét növelni ahhoz, hogy a tó és vízgyűjtője zárt, azaz lefolyástalan hidrológiai rendszerré váljon. F, 322 M z = F 288 =1,12 A Fertő tó vízrendszere tehát közel áll a lefolyástalan vízrendszerhez. Összefoglalás, javaslatok A Fertő tó meteorológiai és hidrológiai jellemzőinek meghatározásához törekedtünk minden meglevő és szükséges mérési adat összegyűjtésére ós minél megbízhatóbb adatsorok és jellemzők összeállítására. A tó általános meteorológiai és hidrológiai jellemzéséhez a tanulmányban közölt adatokat javasoljuk használni. A vízháztartási adatokat tájékoztató) jellegűnek kell tekinteni, mivel a vízmérlegben az egyes vízháztartási elemeket — az adatok és a megfelelő pontosságú mérési módszerek hiányában — nem lehetett egymástól függetlenül meghatározni, és így a vízháztartási adatok magukon viselik a mérlegkészítés szubjektív hibáit. A további vizsgálatokban elsősorban a vízháztartási mérleg pontosítására van szükség. Ennek érdekében a tó felszíni és felszín alatti hozzáfolyásának számításához mérési adatokon alapuló, a tó más vízháztartási tényezőitől független módszert kell kidolgozni. Tovább kell folytatni a tó párolgásának kutatását is. A tó sajátságos elhelyezkedése miatt továbbra ' is szükséges az osztrák és magyar kutatások összehangolása, s a kölcsönös tájékoztatás az elért eredményekről. IRODALOM [1] Mahringer, IV. (1969): Der Strahlungshaushalt des Neusiedler Sees im Jahre 1967. Arch. Met. Geoph. Biokl., Ser, B, 17. [2] Mahringer, XV. (1970): Verdunstungsstudien am Neusiedler See. Arch. Met. Geoph. Biokl., Ser. B, 18. [3] Steinhauser, F. (1970): Kleinklirnatisehe Untersuchung der Windverháltnisse am Neusiedler See. 1. Teil: Die Windriehtungen. Időjárás, 74. évf. I—2. sz. [4] Steinhauser, F. (1970): Kleinklirnatisehe Untersuchung der Windverháltnisse am Neusiedler See. 2. Teil: Die Windstárken. Időjárás, 74. évf. 5—6. sz. [5] Neuwirth, F. (1971) :'Ergebnisse von vergleiehenden Messungen mit Verdunstungswannen im Gebiet des Neusiedler Sees. Arch. Met. Geoph. Biokl., Ser. A, 20. [6] Neuwirth, F. (1973): Die Bestimmung der Verdunstung aus einer Class-A-Wanne durch empirische Verdunstungsformeln. Arch. Met. Geoph. Biokl., Ser. A, 22. [7] Dobesch, H. (1973): Das Wind-, Temperatur- und Feuchteprofil über einer freien Wasserfláche. Arch. Met. Geoph. Biokl., Ser. A, 22. [8] Tóth E. — Endrődi G. — Posza I. (1973): Hidrometeorológiai kutatások a Fertő tavon. Időjárás, 77. évf. 6. sz. L9] Antal E. (1974): Éghajlati adatok c. fejezet „A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő Adatgyűjtemény" 1. kötetében. Budapest. [10] Antal E. — Tóth E. (1976): A Balaton és a Fertő tó vízháztartása és párolgása. Időjárás, 80. évf. 3. sz. [11] Dávid A. — Kozma F. (1973): Strahlungshaushalt des Neusiedler'Sees. Időjárás, 77. évf. 6. sz. [12] Kozma F. — Tóth E. (1975): Methoden zur Berechnung der Verdunstung des Neusiedler Sees. Arch. Met. Geoph. Biokl., Ser. B, 17. [13] Dávid A. (1975): A hullámzás hatása a Fertő tó és a Balaton albedójára. Időjárás, 79. évf. 2. sz. [14] Dávid A. (1977): Sugárzásháztartás a Fertő tavon. Az OMSZ kisebb kiadványai. 43. sz. Budapest. [15] Bárányi S. — Urbán J. (1978): A Fertő tó hidrológiai jellemzői. VITUKI Közlemények, 7. sz. Budapest. [16] Kopf, F. (1964): Die Wahren Ausmasse des Neusiedler Sees. Österreichische Wasserwirtschaft. Heft II—12. Wien. [17] A Fertő tó felmérése. Kézirat. Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr, 1967.
