Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

6. szám - Domokos Miklós: Kísérlet regionális érvényű belvízkár-összefüggések meghatározására

272 Hidrológiai Közlöny 1980. 6. sz. Domokos M.: Kísérlet regionális érvényű Y,-0,0737•X 1 M, S-X 2 m 6-X 3°' m X™ 0 0 -Xf 0' 02 8 -X 6°' m •xj 0'** 2. ábra. A Peresi belvíziibiiizet búza-, lucerna- és kukoricatábláira előállított 7 változós szorzat alakú belvízkárfüggvény ábrázolása (A 3. táblázat H jelű összefüggése) <l>m. 2. 3aeucuMocmb npoepeccuowwzo xapaKmepa c 7 nepeMennbiMu, cocmaenenHan ÖAH noAoc, 3annmbix nod nuienuify, Aioifepny u Kyi{ypy3y e cucmeMe llepeui ((fiyiiKijUíi He maönuife 3) Abb. 2. Darstellung der für Weizen, Luzerne- und Maisparzellen des Poldergebiets Peres abgeleíteten produktförmingen Poldcrwasserschadenfunktion mit 7 Varianten (Funktion H der Tábelle 3) , , 1— 0+ 100 200 300 0 Előkészítő csapadék, x 2 (mmj 10 Empirikus agrotechnikai mutató, x 1 0 [cm'] hónap'] 20 (a) Rögzített változók x, = 5,5 /o x 3 -100 mm x^-W x s= 1km ~~~ Empirikus a grotechnikai mutató, Á 1 0 [cm'] hónap''] 10 (fi) Rögzített változók x 2 - 700mm x 3 = 100mm mértéke és ugyanakkor rohamosan nő az elfo­gadhatónak ítélt függvények száma. b) A csupán matematikai megfontolások (4/b szakasz) alapján előállított 3 független változós kapcsolatok azonban gyakorlatilag semmit­mondóak, mert azt fejezik ki, hogy az előké­szítő és a kiváltó csapadék, továbbá a léghő­mérséklet (vagyis hóolvadás gyorsaságának) növekedése növeli a belvízkárt. c) A legnagyobb interkorrelációval terhelt, tehát matematikai szempontból is kifogásolható (4/c. szakasz) 9 változós kapcsolatok a 12 vizsgált adatcsomag-kombináció közül csak l-nek az esetében (Mirhó—Gyolcs, búzatáblák) adtak elfogadható eredményt. Összevetve ennek a kapcsolatnak az állandóit a Mirhó—Gyolcsi búzatáblákra korábban kapott, szintén elfo­gadhatónak ítélt kapcsolat állandóival [3], a hasonlóság nagyon gyengének mondható, ami rávilágít a független változók közötti — kiküszöbölhetetlen — korrelációk stabilitást rontó hatására, továbbá az X N változó kizá­rásának következményeire. d) Figyelemreméltó, hogy a várakozásunk sze­rint legértékesebb — mert a legnagyobb insta­bilitást okozó X 9 változótól mentesített — 7 független változós kapcsolatok közül (3. táblá­zat) csak szorzat-alakúak bizonyultak elfogad­hatónak. Örvendetes, hogy a kiválasztott 4 kap­csolat közül 2 egy-egy öblözet búzával, lucerná­val, vagy kukoricával bevetett tábláit egy­szerre jellemzi. e) Sajnálatos viszont, — bár korábbi vizsgálata­ink [4] alapján várható volt — hogy csak a (b) szerint semmitmondó 3 változós kapcsolatok között akadtak olyan elfogadható függvények, amelyek mindkét öltözet viszonyait jellemzik. Ez azt jelenti, hogy a két vizsgált belvízöblözet adottságainak — köztük a rajtuk folyt adat­gyűjtés minőségének — a különbözősége való­ban elháríthatatlan akadályt gördített a regio­nális érvényű következtetések levonása elé. f) Az összeg-alakú belvízkárfüggvények S szóró­dásai általában jóval kisebbek, mint a szorzat­alakú kapcsolatokéi. Sajnos, az e kritérium szerint általában megfelelőbb — és a józan megfontolásokon alapuló előzetes elvárásokat is talán jobban kielégítő—összeg-alakú kapcsola­tok közül mégsem bizonyult egy sem használ­hatónak (1. a fenti d) pontot). 6. Érzékenységvizsgálat A 2/j szakaszban feladatul tűzött érzékenység­vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a log-lineáris (szorzat-alakú) kapcsolatok elő­állítása során megengedhető-e, ill. az eredmények mekkora torzulását okozhatja az észlelési adatok között található 0 értékeknek valamilyen pozitív értékkel — pl. 1-gyel — való kényszerű helyette­sítése. Az Y } függő változónak lehetnek ugyan, ill. vannak is 0-órtékei, a függvónykapcsolatokat azonban éppen

Next

/
Oldalképek
Tartalom