Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
6. szám - Domokos Miklós: Kísérlet regionális érvényű belvízkár-összefüggések meghatározására
Domonkos M.: Kísérlet regionális érvényű Hidrológiai Közlöny 1980. 6. sz. 269 d) Az előállítandó belvízkár-összefüggéseket mind az (1) típusú szorzat-, mind a (2) típusú öszszeg-függvények alakjában keressük, mert bár a korábbi adatfeldolgozás során a Peresi öblözet adataiból csak (1) típusú használható függvényeket sikerült előállítanunk, a Mirhó—Gvolcsi öblözet esetében mindkét függvénytípus használhatónak bizonyult. e) Az Yj függő és az Xi független változók körét kiindulásként azonosnak vesszük a korábbi vizsgálatoknak az 1. szakaszban felsorolt változóival, kivéve a talajfagy mélységét megadó X 1 változót, amelyet eleve kizárunk a vizsgálatból, mivel értékei egyrészt — valószínűleg kódolási hiba következtében — sokszor fizikailag elfogadhatatlanok, másrészt — az X Tre vonatkozó észlelések ritkasága miatt — területileg nem eléggé változékonyak. f) A belvízkár-összefüggések előállítása előtt, a korábbi vizsgálatokhoz képest újdonságként, korrelációszámítással felderítjük a változók közötti páronkénti kapcsolatokat, s ha ennek alapján szükséges, tovább szűkítjük a figyelembe veendő változók körét, vagy legalábbis különböző — tágabb és szűkebb — változócsoportokat jelölünk ki a további vizsgálat számára. g) A termesztett növényfajt, mint az egyik lehetséges független változót, továbbra is úgy veszszük figyelembe, hogy a belvízkár-függvényeket a terület legfontosabb növényfajaira (búzára, lucernára és kukoricára) külön-külön is meghatározzuk. h) Az előállítandó kapcsolatok szorosságát elegendő az S szórással jellemezni, mivel tapasztalatunk szerint a totális korrelációs együttható gyakorlatilag érzéketlen a kaposolatok jellemezni kívánt bizonytalanságára. i) A kapcsolatok előállításához célszerű csak a nem zérus belvízkárt (Yj,i>0) tartalmazó adatvektorokat felhasználni, ugyanakkor az S szórás értékét természetesen valamennyi észlelt adatvektor figyelembevételével is ki kell számítani. J) Az (1) típusú (szorzat-alakú) kapcsolatok előállítása során a független változók 0 nagyságú észlelési értékeit — a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan, számítástechnikai kényszerűségből — l-gyel helyettesítjük. Érzékenységvizsgálattal meggyőződünk arról, hogy ez a helyettesítés nem torzítja-e túlságosan az eredményeket. 3. A feldolgozandó adatok A jelen vizsgálathoz a Mirhó—Gyolcsi és a Peresi belvízöblözet ugyanazon észlelési adatait használhattuk fel, mint az öblözetként végzett korábbi vizsgálatokhoz [3], [4]. A felhasználandó adattömegben az X 1 változónak a kirekesztésén kívül az előző évekhez képest további kismértékű változást csak a 2. szakasz (c) pontjában említett javítás és selejtezés hozott, amelynek következtében a korábbi vizsgálatokhoz képest a feldolgozott • 1. táblázat Áttekintés a feldolgozott adatvektorokról TaöAuqa 1. OŐ3op oöpaBomaHHbix eenmopoe daHHbix Tabelle 1. Übersicht der auf gearbeiteten Datenvektoren Lu ^ Búz ac erna- ko- Összes Mezőg. Öblözet nca- adat- táblák táblákon észlelt vektor átlagos adatvektorok száma száma 3 száma Mirhó—Gyolcs 407 170 196 773 155 Peres 783 413 183 1379 276 Mirhó—Gyolcs ós 1190 583 379 2152 431 Peres 3 A figyelembe vett mezőgazdasági táblák száma csak átlagértékként értelmezhető, mivel egy-egy táblát évről-évre gyakran más kultúrnövénnyel vetnek be. Ennek következtében ugyanazon tábla különböző években észlelt adatai más-más kultúrnövény rovatában is szerepelhetnek. Mirhó—Gyolcsi adatvektorok száma 798-ról 773ra, a Peresi öblözet adatvektoraié 1381-ről 1379-re csökkent Az adatfeldolgozás további lényeges újdonságát jelentette, hogy ezúttal a vizsgált két öblözet adatait nem csak öblözetenként külön-külön, hanem — regionális érvényű összefüggések előállításának reményében —• együttesen is feldolgoztuk. Az észlelési időszak folyamán, mint említettük, mindkét öblözetben 5—5 (tavaszi) belvizes év y fordult elő. Ezekről — az említett helyesbítések, ill. selejtezések után — a három kiválasztott kultúrnövényre vonatkozóan az 1. táblázatban részletezett adatvektor-mennyiségek álltak rendelkezésünkre. Egy-egy adatvektornak — az 1. szakaszbeli felsorolásnak megfelelően — eredetileg 14 összetevője (4 függő és 10 független változó) volt; ez a szám az X 1 változó kirekesztése következtében 13-ra csökkent. A feldolgozás utóbb — a 4. szakasz (b) pontjának megfelelően — az Y v Y 2 és Y 3 függő változót is mellőzte, úgy hogy egy-egy adatvektor ténylegesen felhasznált összetevőinek száma 10-re zsugorodott. Az 1. táblázat szerint 2152 adatvektort tartalmazó, teljes feldolgozandó adathalmaz adott belvízöblözethez és adott növénykultúrához tartozó részhalmazát a továbbiakban ,,adatcsomag"-nak nevezzük. 6 ilyen adatcsomagunk van. A Mirhó— Gyolcsi öblözet búzatábláinak adatcsomagja pl. 407 adatvektort tartalmaz. 4. A változók közötti páronkénti korrelációs kapcsolatok vizsgálata Az (1), ill. (2) típusú log-lineáris, ill. lineáris regressziós kapcsolatok stabilitása nagy mértékben függ attól, hogy a bennük szereplő X{ független változók egy-egy párjában vagy csoportjában milyen szoros a változók egymás közötti lineáris kapcsolata. Ha ugyanis egyes változók között erős (szignifikáns) kapcsolatok léteznek, akkor ugrásszerűen megnő az (1), ill. (2) egyenlet a és b, paramétereinek becslését terhelő bizonytalanság, vagyis jelentősen romlik a kapcsolatok megbízhatósága [6].
