Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

6. szám - Dr. Csekő Géza–dr. Szalai György: Az esőminőség és a vízadagolás összefüggései esőztető öntözésnél

256 Hidrológiai Közlöny 1980. 6. sz. Dr. Csekő G.—dr. Szalai Gy.: Az esőminőség és a vízadagolás Balatonbogláron) valamivel magasabb, mint a balatonbogiári adatokból extrapolálható érték (4. ábra). A martonvásári jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező csernozjom talajon négy változatban végeztünk méréseket, részben a növényzet árnyékoló hatásátiak, részben a talaj fizikai állapotának hatását, illetve kölcsönhatásait vizsgáltuk. Adataink azt mutatják (2. ábra), hogy ilyen viszonylag enyhe lejtőkön is, ha a talajt növényzet nem védi, már csak egészen kis intenzitások alkalmazhatók úgy, hogy az (50—60 mm-nyi) egyszeri öntözési norma lefolyás, illetve talaj veszteség nélkül kiszolgálataható legyen. 10 mm/órát meghaladó intenzitásoknál már jelentős talaj veszteségre kell számítani. Laza felső talajréteg esetén ez az intenzitásérték valamivel meghaladható, bár különösen kötöttebb talajoknál, ebben az esetben Lazított talajfelszín JELMAGYARÁZAT: * Mért értékek ® Abramov (195't) 300-r h-B,13-0,0091- $-0,06111 10mm/ó ?0mm/b 30 mm/ó 100 200 300 W0 lE/F.t [Jou!e/m

2-ó] Tömődött talajfelszín 300• ^200& 100 20mm/ó l X~ h=\88-0,0039ff-0,205-1 10 mm/ó X 15 mm/ó 100 200 ' 300 wo IE/F t [Joule/m

2- ó] 4. ábra. Esőminőség és a tócsásodás nélküli öntözési időtartamának összefüggései Balatonboglár <t>uz. 4. B3auM0cen3b Kaiecmea doMcdeeanun u npodoAMcumeAbocmuH opouienun doxcdeeanueM 6e3 o6pa3oeanun cKoriAenuH eodbi na noeepxnocmu EaAamoHöozAap Abb. 4. Zusammenhiinge zwischen Regenqualitat und Zei dauer der ohne Lackenbildung erfolgter Bewcisseruny Balatonboglár könnyebben alakul ki felületi kéreg. Ez a további öntözéseknél, ha közben nincs lazító talajmunka, megnehezíti a tervezett vízmennyiség veszélytelen kiadagolását. A növényzet erősen csökkenti a cseppenergiával szorosan összefüggő erodáló hatást. Emiatt azonban — elsősorban vegyszeres gyomirtással kezelt kapásnövényeknél — nem növelhető az intenzitás, mert nagymennyiségű csurgalékvizet eredményez. Az egyik mérésünknél pl. anrfak ellenére, hogy az intenzitás kicsi volt, az öntözés ideje alatt 5,3 milliméternek megfelelő vízmennyiség folyt le, ami a kiadott vízmennyiség 17,2%-a volt. Igaz, hogy a parcella a szórófej szórási sugárvég közelében helyezkedett el, tehát durva cseppekből álló esőt kapott, ugyanakkor azonban érvényesült a növényzet árnyékoló hatása. Az eddigiek alapján tehát pl. a lazított felszínű laza talajokon, tócsásodás (ül. elfolyás) nélkül adagolható eső esőminőségének értékeire a 4. ábra összefüggései alapján becslést adhatunk. Ha pl. 50 mm vízadagot akarunk kiöntözni, ahhoz 20 mm/ó intenzitás (2,5 óra) mellett, 220 Jjm

2.ó vagy ennél kisebb cseppteljesítményű esőt kell előállítanunk, ha el akarjuk kerülni a tócsásodás, (illetve elfolyás) fellépését. Szintén a 4. ábra alapján, ha az összes fajlagos cseppteljesítményt csökkentjük, ugyancsak 20 mm/ó intenzitás mellett, pl. ~ 100 J/m

2.ó értéknél 3,5 óráig öntözhetünk tócsásodás nélkül, ami 70 mm vízadagot jelent. Ezek a csepptelj esítmény értékek tehát jó egyezésben vannak modell-kísérletünk eredményeivel, így a továbbiakban támpontul szolgálhatnak a jó esőminőségű esőztetés tervezésénél. Ilyen esőminőség mellett a nagy vízadagú öntözésre is módunk nyílik, amelynek alkalmazása pl. az öntözések számának csökkentését jelenti, így az öntözés gazdaságosságát javítjuk. Becsült esőminőség és a tócsásodás összefüggése modell vizsgálatokban Az esőminőség és a tócsásodás (illetve lefolyás) megindulásáig kiadható vízmennyiség nagyságának közelítésére modell-kísérletet végeztünk eredeti szerkezetű homokos-vályog talajmintákkal (0,3 m

2 felületű 25 cm mély talaj monolitok — a talajjellemzőket a 3. táblázat tartalmazza), amelyeket szórófej-modellel előállított, különböző esőminőségű esővel öntöztünk. Ismerve a szórófej-modell összenergia-sűrűségét, az adatokból kiszámítható volt (4. táblázat) a kísérletben alkalmazott eső összes fajlagos csepp( ZE \ teljesítmény amelyekhez tartozó, lefolyás nélkül kiadható vízmennyiségek (h

l [mm]) a 3. ábra lazított talajfelszínre vonatkozó regreszsziós egyeneséhez közel eső értékeket adtak (8%-os lejtésnél közel egyező, 14%-os lejtésnél kisebb vízmennyiségek adódtak).