Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

6. szám - Dr. Öllős Géza–dr. Mészáros Gábor: A gyorsszűrés folyamatairól

244 Hidrológiai Közlöny 1980. 6. Sz:. br. öllős G.—dr. Mészáros G.: A gyorsszűrés folyamatairól Befolyás * 5 /, Homok// S V/////A ' üfolyás SZOKÁSOS HOMOKSZŰRO (durva) (finom) ^Ifolyos KETRETEGU, KÉT ANYAGÚ SZÖRÖ (durva) (finomabb) (legfinomabb) E!folyás HAROMANYAGU SZŰRŐ e Durvább homok (nem rétegződött) E/fo/yás RETEGEZETLEN EGY ANYAGÚ SZÚRÓ Homok 1-2mm (rétegezetten) 9>2-3mm #10-15 mm ^20-30mm El folyás Visszatartó rács E/folyos Kavics íI Drénezés Homok =±r I Befolyás FORDÍTOTT ÁRAMLÁSI IRÁNYÚ SZÖRÖ Befolyás „BI-FLOW" KETTŐS RÁFOLYÁSÚ SZŰRŐ 12. ábra. Szűrőkialakítási és üzemelési módok Puc. 12. Cnocoöu ycmpoücmea cpuAbmpoe u ux dKcnAyamaquu Abb. 12. Filterausbildungs- und Betriebsarten másveszteségi (/ihat) követelményeket nem telje­síti tovább, öblítéssel kell belőle a rögzült szeny­nyezőanyagokat eltávolítani, azaz ílymódon kell a szűrő eredeti állapotát visszaállítani. Módja alapvetően függ a szűrő fajtájától (12. ábra). Például a két vagy több rétegű szűrőket általában csak vízzel öblítjük. 7.1. A szűrőréteg öblítése vízzel Csak vízzel történő öblítéskor a felfelé irányuló öblítés sebességét olyan v = v e értékig kell növelni, amikor a szűrőszemcsék már mozgásba kerülnek, vagyis a réteg expanziója (fluidizálása; a szűrő­szemcsék szuszpendált állapotba jutása) megindul. Ebben a pillanatban a rétegbeli súrlódási erő a vízbeli homokszemcsék súlyával egyenlő [3]: ggdh^gdl^-eHl-ne), (32) ahol dh a dZ rétegvastagságon belüli nyomásvesz­teség, g a víz sűrűsége, p, a szűrőszemcsék sűrű­sége. Az egész l rétegre nézve a [32] egyenlet: gQh=gl( Q l-Q)(l-rí) (33) ahol h az l vastagságú fluidizált rétegbeli nyomás­veszteség, n e' az l rétegen belüli átlagos hézag­térfogat. dh/dl = I a fluidizált réteg valamely mély­ségében a hidraulikus esés. így a (32) egyenlet átalakítva: Qi~Q (1­(34) I értékét a Kozeny-féle egyenletbe helyettesítve, az öblítési sebesség (v s) és az expandált réteg tetsző­leges mélységéhez tartozó hézagtérfogat közötti kapcsolatra jutunk: ve­g(gi-g) PvQ nl 1 —n e d 2, (35) ahol a porozitástól, a hézagrendszer geometriá­jától és az öblítési sebességtől függő dimenziónél­küli tényező, v a víz kinematikai vizkozitása, d az átlagos szűrőszemcseátmérő. A (32) egyenletből a nyomásveszteség: dl. A expanzió mértéke: dl, d? 1 — n e -n 1 —n e (36) (37 ahol n a mozdulatlan réteg hézagtérfogata. Meg­jegyezzük, hogy csak vízzel végzett öblítéskor az expanzió javasolt mértéke 30% nagyságrendű. A 13. ábra a nyomásveszteség és hézagtérfogat alakulásáról tájékoztat az öblítési sebesség függ­vényében. A még mozdulatlan szemcsehalmazból álló rétegben az öblítési sebesség növekedésével a nyomásveszteség is nő. Az expanzió megindulásá­nak pillanatában (v e) jelentkezik gyakorlatilag a lehetséges maximális nyomásveszteség. A sebes­séget tovább növelve, a nyomásveszteség már csak kismértékben nő. A hézagtérfogat viszont ekkor nő rohamosan. A sebességet v e'-re növelve, a szemcsék már önál­lóan, egymástól függetlenül mozognak. További sebességnöveléskor a hézagtérfogat (közel egy­ségnyi értéke) gyakorlatilag már változatlan. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom