Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
6. szám - Dr. Öllős Géza–dr. Mészáros Gábor: A gyorsszűrés folyamatairól
242 Hidrológiai Közlöny 1980. 6. Sz:. br. öllős G.—dr. Mészáros G.: A gyorsszűrés folyamatairól a, ö = const Szűrt víz mennyisége [d-t] b, Szőrt viz mennyisége [Q tJ Optimális szűrési sebesség (itt. vízhozam) Q. - const Ö ö ss 11 -n Szőrt viz mennyisége [O-t] 8 a—c. ábra. Nyomásveszteség és a szűrt viz mennyiségének kapcsolata a) az összenyomódó szuszpendált anyagok felszíni szűrése, b) a szuszpendált anyagok mélységi szűrése, e) a szuszpendált anyagok egyidejű mélységi és felszíni szűrése Puc. 8. a-c CeH3b Meítcdy nomepaMu nanopoe u KOAunecmeoM omcfiuAbmpoeaHHOÜ eoöu, Abb. 8 a—c. Beziehung zwischen Druckverlust und Filtratmenge Abb. a: Oberfláchenfiltrierung der sich zusammendrückenden suspendierten Substanzen. Abb. b.: Tiefen-Filtrierung der suspendierten Substanzen. Abb. c.: Gleiehzeitige Tiefen- und Oberflachen-Filtrierung der Suspendierten Substanzen kiszűrődött anyagokra ható leválási mechanizmus túlsúlyba jutását idézi elő. A vákuum szempontjából megengedhető maximális nyomásveszteség (A ma x) az ábrán értelmezhető. — A kétrétegű szűrőben (a felső réteg durvább szemcséjű szén, az alsó réteg finomabb szemcséjű homok) kialakúló nyomáseloszlást a 7.. ábra szemlélteti. A 6. ábrával való összehasonlítás a szűrési folyamat közös és egymástól eltérő vonásaira egyértelműen utal. A nyomásveszteség a szűrés jellegének, vagyis a szuszpendált anyagok szűrőrétegbeli rögzülésének helye (ill. eloszlása) szerint alakul. Gyorsszűrők alkalmazásakor gyakran jelentkeznek különböző zavaró tényezők is, amelyek befolyása a nyomásveszteség időbeli alakulását jellemző görbék alakja alapján azonosítható (8. a—c, ábra). A nyomásveszteségi görbék az egységnyi szűrőfelületen átszűrt vízmennyiség függvényében |ábrázoltak [24]. Az a, ábra felületi jellegű szűrést képvisel. Ekkor a nagyobb méretű és összenyomható szuszpendált részecskék pl. a finomabb szűrőszemcsék miatt a szűrőréteg felszínén vékony réteget alkotva felhalmozódnak. Ha a keletkezett réteg összenyomódó, akkor a nyomásveszteségi görbe [a szűrt víz mennyiségének (Q -t) függvényében, Q = const., feltétel esetében] exponenciális (felfelé konkáv). Ez a kedvezőtlen, rövid időtartamú szűrés olymódon javítható, ha a szűrő felső részében a szűrőszemcse átmérőt növeljük, vagy nagyobb szűrési sebességet választunk, hogy a szuszpendált részecskék mélyebbre jussanak ie. A legtöbb gyorsszűrési folyamat közben a nyomásveszteség és a szűrt víz mennyisége között (Q = const. feltétel esetében) közel lineáris, vagy lineáris a kapcsolat (b, ábra). Ez azt jelenti, hogy ekkor a felszíni jellegű szűrés már nem jellemző. Minnél egyenletesebb a szuszpendált anyagok eloszlása a szűrőrétegben, a nyomásveszteség mélység szerinti eloszlása annál kedvezőbb, a szűrés időszaka pedig nő. A c, ábrán a felszíni és a mélységi szűrés egyaránt jelentkezik. A kis szűrési sebességhez tartozó felületi szűrés (Q= 2) megszüntethető: a szuszpendált anyagok mélyebben szűrődnek ki, ha a szűrési sebességet növeljük, (pl. Q = 5). Ilyenkor a szűrési időszak is nő. A sebesség azonban csak bizonyos határig növelhető, a nyomásveszteség túlzott növekedése miatt, különben a szuszpendált anyagok a réteg bizonyos mélységében összenyomódó másodlagos szűrőréteget eredményeznek (Q = 6 már erre mutat). A szűrés folyamatának a nyomásveszteségi görbék alapján való ellenőrzése az üzemelő fontos feladata. A kapott görbék alapján a szűrés bármely időpontjában eldönthető milyen típusú nyomás veszteség alakulás létezik. Ha a görbék lefelé konkáv alakúak, a szűrt víz minőségének romlása valószínű. Ezért ilyenkor az előtisztítás mértéke növelendő, esetleg polimerek adagolására kell gondolni. 9. ábra. A nyomásveszteség és a szűrt vizbeli szennyezőanyagok koncentrációjának, határértékeinek értelmezése Puc. 9. IdcmoAKoeaHue nomepeü nanopoe u npedeAbnbix KOHiieHmpaifuü 3azpn3HumeAeü e omípuAbmpoeaHHOÜ eode Abb. 9. Deutung der Grenzwerte von Druckverlust und Konzentration der Schmutzstoffe im jiltrierten Wasser
