Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
5. szám - Dr. Somlyódy László: A keresztirányú elkeveredés vizsgálata folyókban
'228 Hidrológiai Közlöny 1980. 5. sz. Dr. Somlyódy L.: A keresztirányú elkeveredés © Keresztszelvény (1) % [m/s] Középső adagolás (2) A csáva számított széle (3) Parti bevezetés (<t) 7. ábra. Ijssel modell vázlata Fig. 7. Layout of the Ijssel model (1) l'.oss section, (2) Centerline injeetion, (3) Computed plume contour, (4) Side injeet.ion 150 j 1,5 3 m ><o I D b(b)(2Vegyenletböl,©(1) N / ^ + ® \ számított értékek (2) \) // mérésből(3) D b(b)-0,012hv s Kereszirányú távolság [m] (5) (ajobb parttá! mérve) Jobb part (4) 8. ábra. Mért és számított koncentrációi: összevetése. 1 jsse modell, parti bevezetés Holley ( I) által számító^ Fig. 8. Gomparasion of measured, and. computed concentrations. Ijssel model, side injection. computed bi/ Holley (4) (1) From K(|. (24), (2) Computed values, (3) From measurement, 4) Right-hand bank, Transverse distance (measured from rislit- liand bank), ((i) Concentratiou, (7) Dfy = const. Adagolási pont(1) .25,Om AmGARAMV0NALAK(2) 200,Om 250, Om A csóva számított alakja (3) 9. ábra. A Kis-Kába vizsgált szakasza. A csóva számított alakja Fig. 9. Stretch examined on the Kís-Rába lliver. The computed plume shape (1) Point of iiij(u-tion, (2) Mass streamlines, (3) Computed plume sliape tározott eredmények összevetése máshol található [24], A parti bevezetéshez tartozó, mért koncentrációeloszlások (ezeket M — 0,005 cu • m 3s1 anyagáramnak megfelelően korrigáltuk, 1 cu = 4,0 • • 108 kg m~ 3, lásd [5]) a 8. ábrán láthatók. A kiértékelés során Kolley vizsgálataiból indultunk ki, aki a diszperziós tényezőt többek között a Db(s, h) = áll. és D/,(s, b) = khv s feltevések mellett határozta meg, majd ezek birtokában számolta a koncentrációmezőt. Az egyezés a mért és számított értékek között a part közeli 10— 15 cm széles sávban egyik esetben sem volt kielégítő, ezt az ábrában feltüntetett, 2. szelvényre vonatkozó eredmények is szemléltetik. A magyarázat Holley szerint elsősorban Dt, keresztirányú változásában keresendő, amelynek jellegét a khv s összefüggés sem írja le helyesen (lásd a 8. ábrát). Emellett az eredményekből az alkalmazott numerikus módszer nem konzervatív tulajdonságára kell következtetni (8. ábra). Jelen vizsgálatok során D h(s, b)-t a (24) egyenletből határoztuk meg, semmilyen megszorítást nem téve Di,(s, b) alakjára. A 2. szelvény eredményét példaként szintén a 8. ábrában tüntettük fel (megjegyezzük, hogy a D h = khv, feltevéssel (24)-ből lc-vii kissé nagyobb értékeket kaptunk, mint Holley). A nyert D t,(b) függvényekkel ezután igen jó egyezés adódott a mért ós számított koncentrációk között (8. ábra, N = 7, As = 1 m). fí.l. Kís-Rába A mérőszakasz, az adagolás helyét és a számított anyagáram vonalakat (N = 5; As =12,5—50 m) a 9. ábra mutatja be. Az első néhány szelvény jellemző sebesség-, és mélységeloszlását a 10. ábrában tüntettük fel. Az adagolás pontszerűen történt. A mélység menti kiegyenlítődés 50 m-en belül bekövetkezett. A mérésből származó koncentrációeloszlásokat a 11. ábrán adtuk meg. A (21), valamint (23) egyenletből meghatározott D b tényező egyaránt 0,011 m 2s1 volt (d=(), 16), az egyezés pedig a mért és számított koncentrációk között ismét jó. Fontos hangsúlyozni azonban itt a sebességtér szerepét. Amennyiben például a 1. szelvény v s(b) eloszlása nem ismert, a megelőző és követő szelvények bevonásával interpolációt kell alkalmaznunk. Ennek eredményeként az áramvonalak közelítései pontatlanok lesznek, a számított koncentrációk pedig erősen eltérnek a mért értékektől. B.2. Duna A mérés lebonyolítására Budapest felett, a váci Duna-ágban, gyakorlatilag egyenes folyószakaszon, a jobb part közelében kerüít sor. A csóva tartományában, amelynek számított alakját a 12. ábrán tüntettük fel, a vízmélység 2—3 m, a sebesség 0,65—0,80 ms _ 1, a sebességszórások pedig 0,04— 0,00 ms _ 1 között változtak. Az adagolás a vízmélység felében pontszerűen történt. A függőleges irányú kiegyenlítődés gyakorlatilag 100 m-en
