Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Nagy Lajos–Zsuffa István: Adathiány-pótlás vízgyűjtő feltárással

182 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Nagy L.—Zsuffa I.: Adathiány-pótlás tóság számítógépére alkalmazott VÍZRAJZ-1 programmal végeztük el. Előbb a gép előállította a júliusi, augusztusi és szeptemberi átlagos tartóssági (meghaladási gyakorisági) görbét, amelyről leolvasott 80 illetve 95%-os gyakoriságokhoz tartozó értékek a mezőgazdasági vízhasznosítás illetve az ipari vízhasznosítás szempontjából mértékadó vízkészlet a mérceszelvényben (12. ábra). A vízkészlet hossz-szelvény a pillanatnyi vízhozamok 1976. július 14-én mért értékei alapján összeállított hossz-szelvénynek az arányos redukálásával készült (13. ábra). A vízkészletek jobb jellemzésére a gép előállítja minden hónap meghaladási gyakorisági eloszlását és ezekből az eloszlásokból a különböző tűrési időkhöz tartozó értékek gyakorisági feldolgozását is elvégzi. Az így készített ún. tartóssági felület a 14. ábrán látható. 10. összefoglalás Tanulmányunkban példát akartunk bemutatni arra, hogy teljes adathiány esetén a mértékadó árvízhozamok, mértékadó vízkészletek meghatározására néhány hetes koncentrált méréssorozat segítségével viszonylag gyors és megbízható becslést kaphatunk. Az ilyen úton kapott becsült értékek megbízhatósága nagyobb, mint a közelítő képletek adta értékek, hiszen tényeken, helyszínen mért adatokon alapszik. A néhány hetes időszak során végzett mérések alapján az összegyülekezésre jellemző árhullámképek, a kisvizekre jellemző száraz időszakok adatai elég pontosan mérhetők, és a vízgyűjtőn végbemenő folyamatok két jellemzője, az egységárhullámkép és az apadási görbe, viszonylag megbízható módon előállítható. A legnagyobb gondot a csapadékból lefolyó hányadnak a megbízható jellemzése okozza, amelyre tett közelítő számításaink nyilván nem általánosíthatók, sőt, még e területre is fölülvizsgálandók, módosíthatók. Egyegy ilyen eljárás becslésének pontossága a mérések megismétlésével, az év más időszakában végzett mérésekkel fokozható. Az adatsor-generálás hátránya a téli csapadékregisztrátumok hiánya, amelynek következtében tulajdonképpen a nyári félév vizsgálatára kell korlátozódnunk; ez megakadályozza a középvízhozamok becslését és így a tározási vizsgálatokat. IRODALOM [1] A rövid időtartamú, nagy intenzitású esők vizsgálatának módszereiről. BME Szakvélemény, Salamin—Péczély—Winter. Budapest, 1968—69. [2] Baján Géza: A HAAN modell kiterjesztése és alkalmazása Magyarországon. Szakdolgozat, Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Számítóközpontja, Baja, Kézirat. [3] Csermák Béla: Vízrajzi adathiány pótlása. Beszámoló a VITUKI 1965. évi munkájáról. [4] Guide to hydrometeorological practices. (Segédlet a hidrometeorológiai gyakorlathoz.) III. kiadás, WMO, 1976., Genf. [5] Kiss-Guba Ferenc: A különböző lefolyási modellek — STANFORD, TANK, BOUGHTON eljárások összehasonlítás, BME Vízgazdálkodási Tanszék, Tudományos Diákköri dolgozat. 1978, Kézirat. Budapest. [6] Lászlóffy Woldemár: A lefolyás sokévi átlagának alakulása Magyarországon ós a hidrológiai hosszszelvények. Vízügyi Közlemények, 1954. 2. [7] Magyar Pál: A STANFORD lefolyásmodell hazai alkalmazása. Beszámoló a VITUKI 1974. évi munkájáról. VITUKI—VIZDOK, Budapest, 1977. (197—206. oldal). [8] Meződy Edit—Zsuffa István: Arvízszámítás számítógéppel. Kézirat, 1978., Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Számítóközpontja, Baja. [9] Nagy Lajos: A Kemence-patak természetvédelmi területének hidrológiai feltárása és vízrendezési terve. Szakdolgozat, BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kar, Baja, 1977. Kézirat. [10] OVH — Vízügyi Műszaki Segédlet. 200/7. Dombvidéki kisvízfolyások középvízhozamának számítása. Arvízszámítás rövid vízhozamészlelési idősor alapján. VIZITERV, 1978. Budapest. [11] Roche, J.: Hydrologie de Surface. ORSTOM, Paris, 1966. [12] Starosolszky Ödön: Vízépítési műtárgyak hidraulikája. Műszaki Kiadó, 1974., Budapest. [13] Wisnovszky Iván: Szilas és Rákos patak 1958. évi árvize. Vízgazdálkodás, 1968. [14] Wen-Te-Choiv: Handbook of Applied Hydrology. McGrow-Hill, New York, Toronto, 1966. [15] Zsuffa látván: Közvetlen mérések szerepe kisvízfolyások hidrológiai feltárásában. Hidrológiai Közlöny, 1964. 8. Erganzung von fehlenden Daten durch Aufschliessung eines Einzugsgebiets Nagy, L.—Zsuffa, I. An einem Beispiel sollte gezeigt werden, dass im Falle eines völligen Datenmangels für die Bestimmung der massgebenden Wasservorrate, mit Hilfe einer mehrwöchentlichen konzentrierten Mess-Serie, verhaltnismássig eme rasche und verlassliche Schatzung erhalten werden kann. Die auf diesem Weg erhaltenen geschátzten Werte sind verlásslicher als die durch Náherungsformeln erhaltenen Werte, fia sie auf tatsáchlichen, an Ort und Stelle vorgenommenen Messungen fussen. Aufgrund der wahrend einer mehrwöchentlichen Periode durchgeführten Messungen können die für die Ansammlung kennzeichnenden Hochwasserwellenbilder und die für die Niedrigwásser kennzeichnenden Daten der Trockenperioden ziemlich genau gemessen werden, sowie die zwei Parameter der im Einzugsgebiet vor sich gehenden Prozesse: das EinheitsHydrograph und die Rückgangskurve auf verháltnismassig zuverlássiger Art hergestellt- werden. Die grösste Sorge verursacht die verlassliche Charakterisierung des,aus den Niederschlágen abfliessenden Anteils, für den die vorgenommenen Náherungsrechnungen offensichtlich nicht verallgemeinert werden können, ja sogar für dieses Gebiet überprüft werden müssen und modifiziert werden können. Die Genauigkeit je eines solchen Verfahrens kann durch wiederholte Messungen in einer anderen Periode des Jahres noch erhöht werden. Ein Nachteil der Datenreihengenerierung ist der Mangel der Niederschlagregistrate im Winter, deren zufolge man auf die im Sommer-Halbjahr vorgenommenen Untersuchungen beschránkt ist: dies hindert eine Einschatzung der Mittelabflüsse und somit die Speicheruntersuchungen.