Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
4. szám - Nagy Lajos–Zsuffa István: Adathiány-pótlás vízgyűjtő feltárással
172 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Nagy L.—Zsuffa I.: Adathiány-pótlás hatnak. Az árhullám megmért adataiból az összegyülekezés, az árhullámlevonulás és a csapadékvízhozam közötti transzformációt jellemző egységárhullámkéj) meghatározható, ill. a felszín alatti vízkészletből származó vízhozamokat jellemző apadási görbe rögzíthető. E két hidrológiai alapösszefüggéssel elméletileg a vízhozamadatsor-generálás már végrehajtható. A legnagyobb nehézséget a csapadék lefolyást képző hányadának az ún. hatékony csapadéknak, vagy talán legjobb szóval a pontszerű lefolyásnak a vizsgálata jelenti. Az észlelt, mért árhullámok esetében ennek az értéknek a rögzítése nehézséget nem jelent, de a múltban észlelt csapadékok lefolyást képző hányadának a becsléséhez olyan közelítésekkel kell élnünk, amelyek megbízható volta csak több árhullám észlelése és elemzése alapján igazolható. További nehézséget jelent a számított összefüggéseknek a naptári időszakokhoz való kapcsolódása. Kísérleti területeken szerzett tapasztalatok alapján az apadási görbék paraméterei jellegzetes évszakos változást mutatnak, az egységárhullám maga is más alakú ősszel, mint tavasszal. Az egyszerűsített módszernél, ha el is hagyjuk a vízmérleg kialakulásának elemzésével járó munkatöbbletet, törekednünk kell az ellenőrzésre, amely végeredményben arra vezet, hogy az árhullámok elemzésénél, évszakonként egy-két árhullám megmért adataira támaszkodjunk, az apadási görbék elemzésénél pedig hasonlóképpen őszi, tavaszi kisvizekre egyaránt gyűjtsünk információt. Egyetlen év észlelt adatait pedig célszerű egy, esetleg nem is az előző évben mért adatsor elemzésével ellenőrizni. Tehát ezek az egyszerűbb módszerek is 1—2 éves vizsgálatot igényelnek. Az egyszerűbb módszereknek azonban a komplex vízgyűjtő modellekkel szemben nemcsak a kisebb adatfeldolgozói, számítógépi munka az előnye, hanem a gyors válaszadás lehetősége is. Az elemzéseket egy-egy árhullám, kisvízi szakasz méréssorozatának befejeztével azonnal el lehet kezdeni és a rendelkezésre álló számítógépi programok alapján az első eredményeket szinte azonnal szolgáltatni lehet. A későbbiek során szükségessé váló javítások hasonlóképpen gyorsak, az új észlelési anyag beérkezése után végrehajthatók. Ezt a viszonylag gyors módszert, amely a fokozatos javítást biztosítja, az alábbiakban, gyakorlati feladathoz készített hidrológiai számítássorozattal mutatjuk be. FUkehóza< Tervezett tározó Alsoregmec. Tervezett pisztróngos halgazdaság Mikőháza 'Kovácsvágás Kishuta Patriarchális mezőgazdaság Széphalom Vagashuta TK^rfyKökapi. *Xtotás turizmus határ a v Ructabángácska Rét, legelő gazdálkodás, fakitermelés, szénégetés, haltenyésztés Autós turizmus vendéglátó ipar Vegyszerezés, tereprendezés, öntözés, szántóföldi gazdálkodás Vilgvitany Felsoregmec 6 Füzerradvany Pálházn^. Tervezett pisztránghargászati lehetőség Természetvédelem, kutatás Termeszetvedelmi erdőgazdálkodás, gyalogos turizmus, vadaskert, pisztránghorgászat 1. ábra. Tervezett természetvédelmi zónák a Kemencepatak völgyében és környékén Abb. 1. Geplante Naturschutz-Zonen im Tal des Kemence- Baches in seiner TJmgebung