Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Bolberitz Károly: Az egészségügyi vízvizsgálatok fejlődése

Dr. Bolberitz K.: Az egészségügyi vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. 169 módszerek is készültek az ivóvizek, felszíni vizek és szennyvizek vizsgálatára, amiben az OKI-nak jelentékeny szerepe volt. A vizek szerves szennyezettségének megállapítására az USA-ban kezdték alkalmazni az aktívszén kloroform kivonat (CCE) mérését. Európában először a Vízügyi Osztály végzett ilyen kutatást felszíni vizekkel, és az USA-t is megelőzve, mélyfúrású kutak nagy szervesanyag tartalmú vizeivel kapcsolatban is [80]. A kivont szervesanyagokban több esetben carcinogen vegyületek is kimutathatók voltak. Minthogy a vízminőség és a szennyvíztisztítás kérdései sok más szakmát is érintettek, a Vízügyi Osztály részt vett az építőmérnökök, víz és csatornázási-, valamint az egészségügyi szakmérnökök, továbbá településegészségügyi szakorvosok és higiénikus orvosok képzésében. Dr. Papp Sz. nyugalomba vonulása után 1973ban a Vízhigiénés Osztály vezetését dr. Deák Zsuzsanna vette át, a kémiai laboratórium vezetője pedig dr. Csanády Mihály lett. Míg századunk első felében hivatalosan alig foglalkoztak a vizek minőségével, a népesség emelkedése és városokba tömörülése, a kultúra, valamint az ipari és energia termelés növekedése mind több gondot okozott a vízellátás és a vizek tisztaságának megőrzése terén. Századunk első felében szinte nem is volt vízügyi folyóirat, a második felében ezek száma már több mint 100-ra nőtt. A század első felében az OK 1-nak azért volt döntő szerepe a vízvizsgálatok terén, mert az első világháború után Magyarország lakossűrűsége 100 fő/km

2-re emelkedett, ami a világon Belgium után a második helyet jelentette, és ugyanakkor a 9 millió lakosból 7 millió kutak vizét fogyasztotta, ezért nálunk kellett a legintenzívebben küzdeni a kútvizek tisztaságának biztosításáért. Ezen ellátási körülmények hatására indult meg a rendszeres egészségügyi vízvizsgálat, majd Európában élenjáró egészségügyi és vízügyi politikánknak köszönhetően érte el mai fejlett szintjét. IRODALOM [1] Jendrassik A.—Bolberitz, K.: Die Wasserleitungen Ungarns, Hidr. Közi., 10 (1931) 88—122. [2Jendrassik A.—Bolberitz, K.: Új vízniintavevő készülék. M. Chem. Folyóirat, 38 (1932) 1—5. [3] Jendrassik, A.—Bolberitz, K.: Neuer Apparat für Entnahme von Wasserproben mit richtigem Gasgehalt. Ges. Ing., (1932) 343—345. [4] Jendrassik, A.: Nógrád-Hont vármegye vízellátásának tanulmányozása. Népegészségügy (1932) 5. sz., 1—4. [5] Bolberitz K. : Ivóvizek tömeges kémiai vizsgálata. M. Chem. Folyóirat, 40 (1934) 114—120. [G] Jendrassik A.: Vidéki városaink és községeink vízellátásáról. Községfejlesztés. 10 (1935) 7. sz. 12—13. [7] Jendrassik A.: Az ország vízellátásának helyzete ós javítása. Községfejlesztés, 11 (1936) 2. sz. 7—8. [8] Bolberitz K.: A kémiai vizsgálat adatainak értékelése a kútvizek higiéniai megítélésénél. Hidr. Közi., 16 (1937) 52—66. [9] Jendrassik A.: Új utak a vidéki vízellátás javítására. Községfejlesztés, 12 (1937) 6. sz. [10] Jendrassik A.: Chemiai eljárás fúrt kutak és csővezetékek megvédésére a vezetett víz agresszív hatásával szemben és a védőréteg képződés új elmélete MMÉK 41—42 (1939) 307—312. [11] Jendrassik .4.: Fúrott közkutak Dunántúlon. Világítás, útépítés, vízellátás. (1941) 3. sz. 1—30. [12] Jendrassik A.: Balatoni üdülőhelyek vízellátása. Bal. Szemle (1942) 89—92. [13] Jendrassik A.: A falu ivóvízellátása. Korszerű Közszolgálat Útja, (1942) 132, 737—740. [14] Jendrassik A.: Ivóvizeink közegészségügyi szempontból. Hidr. Közi. 22 (1942) 65—73. [15] Papp Sz.: Mész-szénsav egyensúlyban levő vizek tartozékos szénsavtartalma és a mészre agresszív szénsav kiszámítása. MMÉK, 76 (1942) 1—5. [ I 6] Papp Sz.: Mész-szénsav egyensúlyban levő vizek pH értéke. MMÉK, 76 (1942) 41—45. [17] Papp Sz.: A víz szabad szénsav tartalmának pontos meghatározása új javítóértékek felhasználása által. M. Chem. Folyóirat. 48/1942, 9—12. [18] Papp Sz.: Ipari és ivóvizek sav-, mangán- és vastalanítására szolgáló új szűrőanyag. MMÉK, 78 (1944) 345—355. [19] Jendrassik A.—Dippold A.: Fluoridok meghatározása fotométerrel. Magy. Kém. F., 54 (1948) 19—26. [20] Papp Sz.: Különböző töménységű szénsavmentes kalciumhidrogénkarbonát oldatok pH értékeinek kiszámítása., Magy. Kém. L., 4 (1949) 420—423. [21] Papp Sz.: Ásvány- ós gyógy víz vizsgálati módszerek, OKI, (1951) 44. old. [22] Papp Sz.—Dippold A.: Városaink vízvezetéki vizének fluór-tartalma. Hidr. Közi, 30 (1950) 301 — 302. {23] Papp Sz.—Farkas I.: A víz összes keménységének meghatározása káliumsztearáttal. Hidr. Közi., 30. (1950) 373—374. [24] Papp Sz.—Tóth I.: A Sajó vizének szennyeződése Hidr. Közi, 32 (1952) 349—359. [25] Papp Sz.: Komló-budafai V. sz. artézi kút csővezetékének mesterséges védőréteggel való bevonása. Hidr. Közi, 33 (1953) 129—133. [26] Papp Sz.—Tóth 1 .—Simonyi A.: A Tisza vizének szennyeződései. Hidr. Közi. 33 (1953) 334—342. [27] Bolberitz I\.: Szennyeződési szám a fürdővizek szennyezettségének megállapítására. Hidr. Közi. 33 (1953) 183—185. [28] Bolberitz K.—Török P.: Fürdővizek kémiai és bakteriológiai ellenőrzésének kérdései. Hidr. Közi, 33 (1953) 185—191. [29] Bolberitz K.: Statisztikai-matematikai módszerek a vizek higiénés elbírálásánál. MTA Műsz. Tud. Oszt. Közi, 10 (1953) 497—509. [30] Bolberitz K.: Csapmentes folyadékadagoló. Hidr. Közi, 33 (1953) 343—345. [31] Bolberitz K.: Ipartelepek vízháztartásának kérdései. Hidr. Közi, 33 (1953) 430—439. [32] Bolberitz K. : Ipartelepek vízháztartásának ábrázolása. Vízügyi Köpi., 2 (1953) 394—403. [33] Papp Sz.: Fúrt kutak korróziója és a védekezés módja. Hidr. Közi, 34 (1954) 445—451. [34] Bolberitz K.: A fürdővizek szennyezettségének mértéke és a medencék vízellátása. Hidr. Közi, 34 (1954) 149—155. [35] Bolberitz K.: Ipartelepek vízgazdálkodásának mennyiségi ós minőségi kérdései. Mérn. Továbbképző Int. kiadványa, (1954) 75. old. [36] Bolberitz K.: Nyomás alatt álló vízvezetéki csőhálózat fertőződése a leágazási végponton észlelt beszivárgás és túlnyomás útján. Hidr. Közi., 35 (1955) 61—63. [37] Bolberitz K.: Sörgyárak ipari vízháztartásának vizsgálata. Söripar, (1955) 4. sz., 13—28. [38] Bolberitz K.: Sörgyárak ipari vízháztartásának vizsgálata. Hidr. Közi, 36 (1956) 149—160. [39] Bolberitz K.: Sertósvágóhídi szennyvizek vizsgálata. Hidr. Közi, 37 (1957) 250—256. [40] Bolberitz K.': Ipari vízigények meghatározása. Mérn. Továbbképző Int. kiadványa, 190. old. [41] Papp Sz.: Az ásvány- és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. Magyarország ásvány- és gyógyvizei, II. rész. Akad. Kiadó, Bp., (1957) 337—627. [42] Bolberitz K.—Hódos Gy.-né: Tájékoztató kórházi szennyvízkezelők részére. OKI kiadás, (1957) 32. old.