Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
4. szám - Dr. Bognár Győző–dr. Vermes László: A szennyvizek és hulladékok mezőgazdasági elhelyezésének, ill. hasznosításának hatása a mezőgazdasági vízgazdálkodásra
Dr. Bognár Gy.—dr. Vermes L.: A szennyvizek és hulladékok Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. 149 1. kép. A Kecskemét Városi Szennyvízelhelyező és Hasznosító Rendszer nyomásközpontja Előtérben a termelőszövetkezet egyik tagja által faragott kukorica szoborral, amely egyben az öntözőtelep legfőbb növényét és a szennyvíz növényi tápanyagaiból keletkező hasznos terméket is szimbolizálja CHUM. 1. HacocHan cmaniiua CucmeMbt ymuAmaifuu eopodcKux cmoiHbix eod eopoda KemceMem. Ha nepeóiiejit nAaiie CKyAbiimypiioe u3o6paMcenue icyKypy3bi, coidatmoe OÖHUM U3 •lAenoe Koonepamuea, Komopoe cuMG0AU3upyem eaoKHeüuiyw uyAbmypy, ebipaufueaeMyw 3öecb Bild 1. Druckzentrale des Stádischen Abwasserunterbringungs- und Nutzúngssystems in Kecskemét. Im Vordergrund die durch ein Mitglied der Produktionsgenossenschaft geschnitzte Mais-Statue, die zugleich die wichtigste Pflanze der Bewásserungsanlage und das aus den pflanzlichen Náhrstof/en des Abwassers entsteliende nützliche Produkt symbolisiert nyesíteni. Ezek talajban való elhelyezése gyakorlatilag az egyedüli módszer ahhoz, hogy gazdaságosan és hosszú távon is elfogadható módon megszabaduljunk a szennyvíztisztítás kiküszöbölhetetlen melléktermékétől. Itt is alapvetően össztársadalmi, népgazdasági érdekek érvényesülését kell előmozdítani, és minden lehető eszközzel arra kell törekedni, hogy az iszapok mezőgazdasági hasznosíthatóságát lehetővé tegyük, ugyanakkor a mezőgazdasági üzemet, amely termelési tevékenységébe beilleszti és elhelyezi azt, a legkevésbé kelljen korlátozni eredeti, árutermelő tevékenységében. 5. A folyamatban levő kutatási és fejlesztési munka céljai Hazánkban — a külföldi példákat követve, de sajátságos ökológiai viszonyainkhoz igazodva — mintegy húszéve folyik szisztematikus és komplex kutatómunka a települési és élelmiszeripari szennyvizek hasznosítása, ill. közel tíz éve a hígtrágyák üzemi módszereinek kidolgozása érdekében. A szennyvíziszapok elhelyezése céljából a fokozottabb kísérleti tevékenység pedig éppen napjainkban indult meg. A kutatásoknak már eddig is számos eredménye született, ezeket itt-ott a gyakorlat is felhasználta, pl. Gyulán, Kecskeméten, Szigetváron és más helyeken. A szennyvizek és hígtrágyák mezőgazdasági hasznosítása a kedvező tapasztalatok ellenére azonban ma még nem tekinthető teljesen megoldott feladatnak. A problémák gyakorlatilag két kérdésben: az adagolás módjának és mértékének meghatározásában összegződnek. Ennek oka egyrészt az, hogy még mindig kevés és pontatlan ismeretünk van a veszélyforrások tényleges tartalmáról; másrészt pedig az, hogy a hasznosítás számára kialakított ökológiai rendszerek működését, főleg pedig terhelhetőségüket még nem ismerjük elég pontosan ahhoz, hogy a szennyvizek, ill. a hígtrágyák optimális mennyiségét, adagolási módját és elhelyezésük technikai megoldásait minden esetben kellő biztonsággal meghatározhassuk. A kutatók szerte a világon, így hazánkban is különösen két problémakört igyekszenek tisztázni: az egyik a szennyvizekben — és mindenekelőtt a szennyvíziszapokban — előforduló toxikus anyagok (pl. nehézfémek, egyes szerves vegyületek) káros hatásainak felmérésére és azok kiküszöbölésére, másik a fertőző anyagok (baktériumok, vírusok) fertőző képességének és terjedésének megakadályozására vonatkozik. Már jelenleg is biztonsági előírásokkal és szigorú ellenőrzésekkel igyekeznek minimálisra csökkenteni a veszélyforrásokat. A felhasználás követelményeit — a folyamatban levő kutató-fejlesztő munka eredményeire támaszkodva -*— egyre megalapozottabb, tudományosan alátámasztott szabályokkal egészítik ki. 2. kép. A felszín alatti nyomóvezeték egyik hidránsa a hozzá kapcsolódó öntöző mellékvezetékkel Segítségével a szántóföldi területen a víz szétosztása történik. A kép hátterében a nyomásközpont látható CHUM. 2. Bud zudpauma, ytcpenAetmozo na nod3eMHbiü mpyöonpoeod. PacnpedeAenue opocumeAbHoií eodbi ocymecmeAHemca npu noMoiifU smux audpanmoe Bild 2. Eine der Hydranten der unterirdischen Druckrohrleitung mit der anschliessenden Nebenleitung. Mit ihrer Hilfe erfolgt die Wasservert'eilung auf der Ackerflache. Im Hintergrund des Bildes ist die Druckzentrale