Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)
3. szám - Kovács Dezső: A jeges árvizek elleni védekezés eredményei Magyarországon
Kovács D.: A jeges árvizek elleni védekezés Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. 131 2. kép. A töltés több helyen átszakadt (Fotó: Bajai VÍZIG) Chum. 2. JlaMöa e iiecKOAbKux Mecmax npopeanacb (Y BX Bán) 3. kép. Jégtorlasz a Tiszán Balsa térségében 1974. január (Fotó: Miskolci VÍZIG) CHUM. 3. Jlednnoü 3amop na Tuce e 1974-M eody e panüoHe EaAtua (YBX MuuiKOAbif) Az elmúlt 15 év szabályozási munkáinak nagyságrendjét a következő adatok jellemzik: A Budapest—Dunaföldvár közötti szakaszon mintegy 100 ezer m : i kő épült be. A Dunaföldvár — déli országhatár közötti szakaszon kb. 1,0 millió m 3 követ építettek be és mintegy 15 millió m 3 anyagot kotortak ki, főként ipari célra — a hajóútból, illetve a szabályozási vonalon belül. A szabályozási munkák e 127 km hosszú szakaszból 67 km-re (53%-ra) terjedtek ki. Az eddig elvégzett szabályozások hatásának vizsgálata alapján — amely vizsgálatra az általános szabályozási terv korszerűsítése keretében került sor — a szabályozási munkák eredményesnek mondhatók, a kívánt célt, a meder kedvezőbb alakulását elérték, az árvíz- és jéglevonulási viszonyok is lényegesen javultak, annak ellenére, hogy még nem fejeződött be minden szakaszon a tervezett szabályozás. Jelentős szabályozási munkák folynak jelenleg is. Megkezdődött a hartai kanyar szabályozása, a Siótorok környékének rendezése a már szabályozott fajszi és sükösdi kanyarokhoz csatlakozóan. Folyamatban van a sárosparti kanyar, illetőleg a Sárospart—dunaszekcsői szakasz rendezése is, melyet alapos és körültekintő előkészítés előzött meg. A modellkísérletek eredményeinek felhasználásával a végleges változat kialakításának alapelve az volt, hogy a kanyarok inflexiós helyeit és húrhoszszait meg kell tartani, a vonalvezetés „finomításával" kedvező áramlási viszonyokat kell elérni, mind a sárosparti kanyarban, mind pedig a dunaszekcsői szűkületre való rávezetésnél. El kell érni a sodorvonal kedvező alakulását a homorú partoknál, valamint a kedvezőtlen zátonyképződés és zátonyvándorlás megakadályozását. Reálisan nem számolhatunk azonban azzal, hogy e i-endezés megváltoztathatja a dunaszekcsői szűkület jéglevezető képességét. A szakasz szabályozásához mintegy 400 ezer m 3 kő beépítése szükséges. Az elkövetkezendő VI. és VII. ötéves tervek során a Duna, a Tisza és a többi folyó szabályozására 550 millió és 590 millió Ft értékű beruházási munkálatokat irányoztak elő. Ezek tervezése során fokozott figyelmet fordítanak a vonalvezetés, a 4. kép. A jég által megrongált partvédmű a védtöltés lábánál, Tokaj belsőségében, 1979. január (Fotó: Miskolci VÍZIG) CHUM. 4. EepeeoyKpenurmAbiioe coopunceHue, pa3pyuieHnoe AbdoM TOKÜŰ, nneapb 1979A. (YBX MuuiKOAbü) 5. kép. Jégtorlasz a Berettyón a Gáborjáni híd felett, 1966. február (Fotó: Debreceni VÍZIG) CHUM. 5. Jlednnoü 3amop HA p. Eepemmbo ebtrne Mocma raöopaH ipeepaAb 1966z. (YBX JJeápeifen)
