Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

96 Hidrológiai Közlöny 1980. 2. sz. Egyesületi és műszaki hírek Dr. Vörös Lajosné—dr. Salánki János—Berta Erzsébet: Higany hatása a tavikagyló (Anodonta cygnea L.) filtráeiós aktivitására. ÍOr. Ponyi Jenő—A. Bellák Margit—Gerencsér László: Három Unió faj héj méreteinek és testsúlyának összefüggési viszonyai. Dr. Bankos László—Kovácsáé dr. Huber Gyöngyi— dr. Ponyi Jenő: Dikonirt és Aktinit PK hatóanyagainak előfordulása a Balaton vizében, vízbefolyásokban, valamint a tó különböző élőlényeiben. Dr. Bíró Péter: A küsz (Alburnus alburnus L.) első két évi növekedése a Balatonban. Dr. Tátrai István: A dóvérkeszeg (Abramis brama L.) nitrogén anyagcseréjéről. Vízkelety Éva: A Rába algológiai-víz mi nőségi vizsgálata. Csutorné dr. Bereczky Magdolna—dr. Nősek János: Ciliata plankton összetételének és fajegyed diverzitásának vizsgálata a Duna fő- és mellékágában, korreláció analízis segítségével. Abaffyné dr. Botliár Anna: A Crustacea fauna vizsgálata a bajai Vén-Duna mellékágban. Dr. Kiss Keve Tihamér—Csutorné dr. Bereczky Magdolna— Abaffyné dr. Botliár Anna: Egy dunai hosszszelvény mintavétel vizsgálati adatai. Ifj. dr. Szabó Zoltán: Az amoebák hidroökológiai jelentősége. Plósz Sándor: A felgyorsult eutrofizáció elleni ökológiai tervezés. Dr. Entz Béla: A mai Egyiptom — vetített képes útibeszámoló. Dr. Hegedíís Mária—dr. Hamar József: Patogén mikroorganizmusok jelentősége a vízminősítósben. Dr. Szitó András: Vízi növények szerepe a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus) és a rizslógy (Hydrellia griseola) lárvagenerációinak kialakulásában. Dr. Kulcsár Géza: Az üledéklakó makroszervezetek jelentősége a tógazdasági ponty tenyésztésben. Dr. Kulcsár Géza—Balázs Uszkár: Az üledéklakó Chironomidák szerepe a halhúshozam fokozásában. Balázs Oszkár: Makrobenthosz vizsgálatok ivadéknevelő halastavakban. A Hidrobiológus Napok zárszavát dr. Hortobágyi Tibor tartotta. A Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) bizottságai 1979. július 8—10. között ülést tartottak a litvániai Vilniusban. Az Ásvány- ós Hévizek Bizottságának ülésén 12 tag vett részt, 10 nem jelent meg. A bizottság napirendjén az európai ásvány- és termális vizekről készítendő monográfia szerepelt elsőkónt. Több fejezete készen áll, véglegesítését a következő ülés feladatául jelölték meg. Megtárgyalták az évek óta készülő nagy munkát, Európa ásvány- és hévizeinek térképét is. E térkép a nemzetközi szövetség reprezentatív kiadványához, Európa vízföldtani térképéhez csatlakozik. Több nagy részlete kész, így a Szovjetunió, Csehszlovákia, Nyugatnémetország, Svájc és Franciaország. A következő megtárgyalt kérdés az ásvány- és termális vizek terminológiai szótára volt. Ez majdnem készen áll. Több nyelven, közte arabul fogják kiadni, a terv szerint 1980. nyarán. Az ásvány- és termálvizek védőterületének kijelölése volt a soronkövetkező napirendi pont. A rendkívül szerteágazó tapasztalatok és vélemények megmutatták, hogy a téma további kimunkálására van szükség. Végül az ásvány- és termális vizek genetikai osztályozása került sorra. Itt minden szakember kifejtette véleményét és az ügy a tovább érlelődő kérdések sorába került. Ennek oka, hogy a térkép készítése során felmerült problémák csapódtak le itt, megmutatva az igen számottevő eltéréseket az egymástól messze fekvő eltérő területek és az ezek ismerete alapján kialakult különböző felfogások között. A legközelebbi ülést 1980-ban tartják. Az ülésen hazánkat Dr. Kaszap András a bizottság tagja képviselte. A Nyugat-dunántúli Területi Szervezet Zala megyei Körzeti Csoportja 1979. szeptember 14-én Nagykanizsán előadó ülést rendezett, amelyen Steinhardt Dénes a murai vízkivételi mű üzemelési tapasztalatait ós fejlesztésének kérdéseit tárgyalta. A Szegedi Területi Szervezet 1979. szeptember 18-i előadó ülésén Apró István és Győrffy István a szovjet szennyvíztisztító telep típustervek hazai alkalmazásának lehetőségeiről és a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat ezzel kapcsolatos tevékenységéről adott elő. A Hidrogeológiai Szakosztály 1979. szeptember 18-i előadó ülésén Liebe Pál a rétegvízművek tervezéséhez szükséges alapadatokat mutatta be. A Vízellátási Szakosztálynak a Fővárosi Vízműveknél mükiklő Ifjúsági Csoportja 1979. szeptember 19-én előadó ülést rendezett, amelyen Háry Tamás a kúttisztítási munkáknál alkalmazott új technológiákról számolt be. A Baranya megyei Területi Szervezet 1979. szeptember 20-i Pécsett megtartott előadó ülésén Csekei Tibor a Csele völgyi és a Csertői tározók komplex hasznosításán')! tartott előadást. Felkért hozzászólók voltak: Heckenast Péter: A tározók műszaki létesítményeinek ismertetése. Schubert J.ózsef: A tározók vízrendezési szerepe. Kovács Árpád: A tározók környezeti tanulmánya és vízminőség-szabályozó funkciója. A Balneotechnikai Szakosztály a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztállyal közösen 1979. szeptember 20-án előadó ülést rendezett, amelyen Menyhért Barna (Szombathely) a rábasömjéni gyógyvíz komplex hasznosításáról tartott előadást. Felkórt hozzászóló volt: Budai László. A Komárom megyei Területi Szervezet fennállásának tizedik évfordulója A Magyar Hidrológiai Társaság Komárom megyei Területi Szervezete 1979. április 23-án Tatabányán, a Technika Házában előadó ülés keretében ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Reviczky Ferenc bányamérnök, a Területi Szervezet elnökének megnyitó szavai után Czelecz Pál titkár tekintett vissza a Területi Szervezet tízéves tevékenységére. Kezdetben a Tatabányai Szónbányák VIDUS üzemének létrehozása gyűjtötte egybe a vízelőkészítéssel ós szennyvíztisztítással foglalkozó szakembereket s így alakulhatott meg a Hidrológiai Társaságnak először csak az üzemi szervezete. Később csatlakoztak a Komárom megyei Vízmű Vállalat, a KÖJÁL és a tanácsok vízügyi témákkal foglalkozó szakemberei, így a szervezet megyei szervezetté terebélyesedhetett, amelynek ma mintegy 50 tagja van. A munkát olyan szakemberek is segítik, akik a MTESZ más egyesületeinél vannak nyilvántartásban. A Magyar Hidrológiai Társaság Komárom megyei Területi Szervezete egyre inkább bekapcsolódik a megyei területfejlesztési és környezetvédelmi feladatok .végrehajtásába, s a szakmai továbbképzés egyik területi fóruma. Több más szervezettel együttműködve igyekszik betölteni ós fejleszteni tevékenységi körét. A titkári beszámoló után a résztvevők előadást hallgattak meg Komárom megye vízgazdálkodásáról. L.A. Vitális Sándor pályadíj, 1979 A Magyar Hidrológiai Társaság ós az Országos Vízügyi Hivatal által 1978-ban alapított pályadíjat először 1979ben adta ki Társaságunk. Az 5000—5000 Ft-os pályadíjat ezúttal Kornisné Akantisz Zsuzsanna „Mozgó medrű folyószabályozási kismintakísérletek,, (Hidrológiai Közlöny, 1976. 8. és 1977. 12. sz.) c. tanulmánya alapján és dr. Szalay Miklós ,,Folyók vízhozamadatainak jamtása vízállásadatok felhasználásával,, c. tanulmánya alapján (Hidrológiai Közlöny, 1978. 8.) nyerte el. A pályadíjat Kornisné Akantisz Zsuzsa részére a Társaság 1979. májusi keszthelyi vándorgyűlésén adták át. Dr. Szalay Miklós részére a pályadíjat már halála után ítélték oda. V.I.