Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Gergely I.: A vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1979. 4. sz. 151 A jelenleg mintegy 1 milliárd m

3-es tározási kapacitás utal az elmúlt időszak nem jelentéktelen, de a jövő feladataihoz mérten még szerény tározóépítés eredményeire. A következő években gyorsabb ütemben kell tározókat építeni, általában gyorsabban, céltudatosabban kell fejlesztenünk a tározás vízgazdálkodást. A hasznosítható vízkészletek növelése mellett a vízkészletek optimális hasznosításában is tovább kell lépni. A lakosság körzeti összpontosulása, az ipartelepítés koncentrálódása, a helyi vízkészletek szennyeződése és kimerülése folytán előtérbe kerülnek a nagytérségekre kiterjedő regionális vízellátó rendszerek, amelyeket a helyi víznyerési lehetőségekre települő vízművek egészítenek ki. Növekszik a felszíni vizek vízellátási célú hasznosítása, és továbbra is jelentős szerepe lesz a bányaterületeken kiemelt karsztvizeknek. Fokozódik a tervszerű vízkészlet-gazdálkodás jelentősége a vízigények befolyásolásában (pl. víztakarékos ipari technológiák, öntözési módok, telepítéspolitikai szempontok kialakítása stb.). Nem szűkíthető le arra a passzív szerepre, hogy a vízhasználók igényeit akár indokolt, akár nem, kritikai felülvizsgálat nélkül kielégítse. Közérdekű természeti kincsről van szó, ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk már a településfejlesztési és területi gazdaságfejlesztési tervezés során az igények számbavételére, indokoltságuk elbírálására, hasznosításuk ellenőrzésére, hogy nagyobb meglepetés sehol és senkit ne érjen. A vízgazdálkodás helyzete és tervei világosan mutatják, hogy a vízgazdálkodás és a településfejlesztés milyen szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Nagy feladatai — a vízellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a helyi vízkárelhárítás, a vízkészlet-gazdálkodás — jelentős befolyással vannak a település és településhálózat fejlődésére. A városépítésnek, városfejlesztésnek nincsen vízzel vagy víz nélküli alternatívája, csak egy út van, az okszerű vízgazdálkodás, és vízgazdálkodás sincs területfejlesztés nélkül, víziépítés sincs építőipar, építőanyagipar nélkül. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. Vágás István A Magyar Hidrológiai Társaság, az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Alkalmazott Rendszerelemzési Bizottság Vízgazdálkodástudományi Szakbizottsága „A rendszer elemzés alkalmazása a vízgazdálkodásban" címmel 1978. november 28-án és 29-én konferenciát rendezett. A megnyitót dr. Illés György, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke tartotta. Bevezető előadást tartott dr. Kovács György: „A rendszer elemzés szerepe a vízgazdálkodás fejlesztésében" címmel. A konferencia négy témakörben foglalta össze a beküldött előadások anyagát. Az összefoglalók címe az alábbi volt: Dr. Dávid László: A többcélú vízgazdálkodási rendszerek tervezése. Dr. Bogárdi István: Vízgazdálkodási rendszerek tervezésének optimalizálási és szimulációs modelljei. Dr. Szőllősi-Nagy András: Vízgazdálkodási rendszerek optimális üzemirányításának módszerei. Dr. Ijjas István; A rendszer elemzés vízgazdálkodási alkalmazásának tapasztalatai. A konferencia zárszavát dr. Csermák Béla mondita. A konferencia az elhangzottal-e alapján ajánlásokat dolgozott ki a rendszer elemzés vízgazdálkodásban történő alkalmazásáról. Az ajánlások megállapították, hogy szükséges a vízkészletek és vízigények egyensúlyát megteremtő, átfogó vízkészlet- és vízhasználat szabályozás kidolgozása. Az egyensúly megteremtéséhez komplex létesítményrendszerek szükségesek. A rendszer elemzés és rendszer tervezés az új követelményeknek megfelelő hatékony változatok kialakítását teszi lehetővé. A tárgykör iránt megmutatkozó nagy érdeklődést bizonyította, hogy a konferenciára 21 hazai és 6 külföldi szerző tollából 27 dolgozat érkezett be. A konferenciát megrendező Vízgazdálkodási Szakosztály erre illetékes munkabizottsága a dolgozatokból és a rendszer szervezési témakör hazai vízügyi helyzetéből számots következtetést formált és hozott nyilvánosságra. Megállapította, hogy — a rendszer elemzés vízgazdálkodási alkalmazásában a szervező, kutató- és megalapozó munkában való előrehaladás üteme nem kielégítő. — ámbár a döntési modellek általában jól kidolgozottak, alkalmazásukat az adathiány, vagy a döntéshozók igénytelensége akadályozza, — a modellek tervezőit, vagy alkalmazóit egyéni és nem az ágazati érdekek vezetik, a felhasználókat viszont nem ösztönzik gazdasági érdekek a korszerűbb módszerek alkalmazására, — a modellezők megelégszenek a modell elvi megszerkesztésével, de a fáradságot és kudarc kockázatát rejtő gépre vitelt már megtakarítják. Gyakran a modellezők nem is értenek a számítástechnikához, — a modellezők és a döntéshozók között hiányzik a hatékony kapcsolat, — a modellezők túlértékelik a rendszer elemzés várható hasznát és csalódást keltenek a felhasználókban, — a számítóközpontok a műszaki-tudományos számításokhoz általában nincsenek megfelelően szervezve. Javasolta ezek után a munkabizottság, hogy a fenti hiányosságok megszüntetésére tegye meg minden illetékes az intézkedéseket. Legfontosabb ezek közül, hogy a lehetséges célok feltárására kell nagyobb gondot fordítani, s a célállapotra tervezést és a megvalósítás időbeli stratégiai tervezését egymással összefüggésben kívánatos elvégezni. A javaslatok bő részletezésben szólnak a rendszer elemzés és tervezés gyakorlati alkalmazásainak elősegítéséről: a vonatkozó műszaki, közgazdasági, vezetési és számítástechnikai ismeretek, valamint tudományterületek integrálódásának szükségességéről, együttműködő szakmai munkacsoportok, tapasztalatcserére alkalmas fórumok kialakításáról. Kutatási program megindítását is javasolták a számítógéppel segített automatikus vízgazdálkodási döntés előkészítés kidolgozására. Mindezzel a jövőben lehetővé válhat a vízgazdálkodási rendszereknek nemcsak optimális létesítése, hanem optimális üzemirányítása is. A konferencia részvtvevői természetesen tisztában voltak azzal is. hogy a kitűzött célok sokrétűsége miatt az intézkedések nem tehetők meg egyszerre, és eredményeket sem azonnal várhatunk a javasolt döntési szemlélettől. Éppen ezért azt is javasolták, hogy a kitűzött célok és javaslatok megvalósításának felmérésére, a gyakorlati tanasztalatok folyamatos összegyűjtésére és a további célkitűzések kijelölésére 'i—4 év múlva újabb hasonló konferenciát hívjanak egybe. V. I.