Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
1. szám - Dr. Balogh János–Tallér György: Nagyüzemi tartályos csepegtető öntözőberendezés
24 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Balogh J.—Tallér Gy.: Nagyüzemi tartályos csepegtető port T/K hányadosának megfelelő egyenesen kapott ponthoz merőlegest húzva a harmadik negyed abszcisszáján megkapjuk a napi üzemidő alatti ürülések összes időtartamát, T ü-1. A IV. negyed abszcisszáján és ordinátáján leolvasott értékek hányadosából megkapjuk az öntözőberendezés napi üzemidejéből az egy szárnyvezeték csoportra jutó napi tartály ürülések számát (N a) vagyis TÜ Na=(17) tu Meg kell jegyeznünk, hogy a különböző tartály térfogatoknak megfelelően — ugyanezen elvek figyelembevételével — hasonló, de konkrét értékeiben lényegesen eltérő nomogramok szerkesztendők. A tartály magasságának meghatározása lényegében azonos az egy-egy szárnyvezeték csoport legtávolabbi csepegtető testjénél a q a vízhozam kiadagolásához szükséges H x nyomással, melyhez hozzáadandók a szárny vezeték csoportban fellépő AHsz, a csoport egyes szárnyvezetékeit összekötő osztóvezetéken jelentkező AH 0 és az osztóvezetéket a tartállyal összekötő hálózati szakaszon fellépő AH b veszteségek. Tehát a tartály terepfelszín feletti magassága (HT) H T=H 1 + AH Sz + AH 0 + AH H + h Sz+(±m), (18) ahol HT= a tartálybeli középvízszint terepfelszín feletti magassága, Hi — a, legtávolabbi csepegtető testnél q c g vízhozam kiadagolásához szükséges nyomás, AH S Z — az egyes szárny vezetékek hosszában keletkező nyomásveszteségek az öntözés során, A H 0 = a szárny vezeték csoportot összekötő osztóvezeték mentén keletkező nyomásveszteség az öntözés során, AHii = az osztóvezetéket a tartállyal összekötő hálózati szakasz mentén keletkező nyomásveszteség az öntözés során, h s z = a szárny vezetékek terepfelszíntől számított átlagos magassága, m = a geodéziai szint, mely a legmagasabban fekvő szárnyvezeték csoporthoz viszonyítva a tartály elhelyezési pontját pozitív vagy negatív értékkel megváltoztathatja. A fenti (18) összefüggésben szereplő nyomásveszteségek és a q C Í vízhozam kiadagolásához szükséges H 1 nyomás számításával nem foglalkozunk, mivel az részletesen megtalálható a hivatkozott szakirodalomban [2]. A berendezés prototípusa Az együttműködő fél által átadott tartályt felhasználtuk — a nagyüzemi használatra alkalmas — tartályos csepegtető öntözőberendezés fenti tervezési elveinek kidolgozásához és egy prototípus berendezés megépítésére, továbbá — az olasz féllel együttes — szolgálati szabadalmi bejelentésre. A prototípus berendezés megépítését a Dánszentmiklósi „Micsurin" Termelőszövetkezet vállalta magára az Intézetünkben készült tervek alapján. A szárnyvezetékek méretezése Intézetünkben készült programmal Hewlett—Packard-számítógéppel történt. A tartályos kortyonkinti öntözés prototípus berendezésének főbb tervezési adatai Tartály köbtartalom: kb. 300 1 Kivezető nyílások száma: 4 db Kultúra: alma sor és tőtávolság: 5x4,5 m vízigény (max): 30 l/nap, fa Öntöző szárnyvezetékek: hosszúsága: 94,5 m belső átmérője: 10 és 13 mm Csepegtető testek típusa: VMPP és PE Spirál távolsága: 2,25 m vízkibocsátása: 5 l/h Üzemi adatok: napi üzemidő: 18 óra J ELM AGYAR A 1AT• Órjfözö szárnyvezetékek Földbeép'itett osztóvezeték Nyomásszabályozó tartály 5. ábra. A nagyüzemi tartályos csepegtető öntözőberendezés Dánszentmiklóson megépült prototípus berendezésének Abb. 5. Horizontale Anordnung der in Dánszentmiklós gebauten Prototyp-Einrichtung der grossbetrieblic.hen Tropfenbewässerungsanlage mit Behälter
