Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Winter János–dr. Wisnovszky Iván: A rövid időtartamú csapadékok területi kiterjedése Magyarországon

8 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. A rövid időtartamú csapadékok területi kiterjedése Magyarországon Dr. WINTER JÄNOS* és Dr. WISNOVSZKY IVÁN»« A vízrendezés műszaki tervezési feladataiból néhánynak megoldásához szükséges valamilyen csapadék információ. A tervező annak a modell­csapadéknak a mértékét, intenzitását és esetleg területi kiterjedését keresi, aminek lehullását felté­telezve fordulna elő a mértékadó csapadék. A mértékadó csapadék a csapadék adatok sta­tisztikai elemzése alapján számított valószínűségi eloszlásfüggvény valamilyen kiválasztott időhöz rendelhető értéke. A kiválasztott időt a vízrendezési munkák során rendszerint az összegyülekezési idő­vel vesszük azonosnak. A mértékadó csapadék intenzitásának időbeli vál­tozása iránt hosszú idejű csapadék esetében a ter­vezők kevésbé érdeklődnek, ezért azzal a kutatók az utóbbi időben sem foglalkoztak. A három órá­nál rövidebb idejű csapadékok intenzitásának idő­beli változása azonban figyelembe vehető a mér­tékadó vízhozamok, mint hidraulikai igénybevéte­lek gépi számítása esetén. Ezért a kutatók több országban megkísérelték ennek törvényeit feltárni [1. 2]. A csapadék térbeli eloszlásának ismerete és a térbeli eloszlás valószínűségi törvényének feltárása az időbeli eloszláshoz hasonlóan kerül a tervezők érdeklődési körébe az igényes hidraulikai vizsgá­latoknál. 1. Az összefüggések becslése Hazánkban dr. Péczely Gy. [5] feltárta az egy­napos és az annál hosszabb idejű csapadékok terü­leti eloszlásait. Vizsgálata igen figyelemreméltó az ilyen jellegű vizsgálatok igen kis száma miatt is. Az egy napnál rövidebb csapadékok területi el­oszlását Péczely vizsgálatánál egyszerűbb, deter­minisztikus közelítéssel tárta fel Dyck [3] és az Egyesült Államok Meteorológiai Szolgálata. Figyelemmel arra, hogy a hazai tervezők részére szükséges a rövid idejű csapadékok területi elosz­lásának feltárására, megkíséreltük az eddig elért hazai és külföldi vizsgálatok eredményeit össze­vetni és e tanulmányban közzétenni. Az összevetést megnehezítette, hogy amíg Pé­czely kutatási eredményei valószínűségi eloszlás­függvényt tártak fel a több napos csapadékokról, addig a külföldi vizsgálatok a területi eloszlás valószínűségi paramétereivel nem foglalkoztak. Az eredmények összevetése alapján azonban feltéte­lezhettük, hogy Dyck és az Egyesült Államok Meteorológiai Szervezetének eredményei az éven­ként átlagosan egyszer előforduló csapadékok tör­vényeit tárták fel. Ezek és a hazai, évenként átla­gosan egyszeri visszatérési idejű adatok jól illesz­* Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet. ** Országos Vízügyi Hivatal, Budapest. kedő rendszert alkotnak, amiből az 1. ábrán be­mutatott függvény szerkeszthető meg. Az 1. ábráról megállapítható, hogy a rövid idejű csapadékok esetében csak úgy, mint a hosszú idejű csapadékok esetében, az összegyülekezési idők nagyobbára olyan vízgyűjtő terület-tartományhoz tartoznak, amelyen nem jelentős a területi átlagos csapadék magasság és a pontszerű csapadékmaxi­mum közötti különbség. Vagyis jelentős különbség a maximális és átlagos csapadék magasságok között a mértékadó időtartományon kívül fordul elő. Az 1. ábra szerkesztését nehezítette, hogy Péczely és az USA Meteorológiai Szolgálatának grafikonjainak területléptéke aritmetrikus, emiatt a kis területi tartományban a grafikonok nem jelölnek ki határozott terület-időtartam-csapadék­százalék összefüggést. Dyck grafikonjának loga­ritmikus területléptéke a kis területi tartomány­ban világosan követhető, de legkisebb területértéke csupán F= 10 km 2. Az ismertetett nehézség áthidalására időbeli és területi extrapolációval, logaritmikus területlép­tékben szerkesztettük meg a rövid idejű csapadékok terület-időtartam-csapadékszázalék függvényét. A legkényesebb feladat kétségtelenül a 1 < F < 10 km 2 tartományban volt a grafikonok szerkesztése, ami­nek megoldását a hazai tapasztalatok segítették. A terület-időtartam-csapadékszázalék eloszlás stochasztikus közelítésére Huff tett kísérletet [4], igen gondosan telepített észlelő hálózaton folyta­tott észleléssel. Munkájának néhány közbenső eredményét hasznosíthattuk csupán. 2. Az összefüggések közelítése hazai adatok alapján A csapadék területi kiterjedésének közelítő vizs­gálatát hazai kísérleti vízgyűjtőkön gyűjtött és a VITUKI által rendezésre bocsátott adatok felhasz­nálásával végeztük. 2.1 Rakacai vízgyűjtő A Rakacai vízgyűjtőn 4 olyan csapadékíró működik, amelyeken egyidejűleg legalább 10 éve észlelik a csapadék adatokat. Az állomások és a hozzá tartozó területnagyságok: Gagybátor 57,5 km 2 Visz ló 31,3 km 2 Rakacaszend 52,0 km 2 Kány 47,1 km 2 Egy csapadékmérőhöz átlagosan 47 km 2-es terü­let tartozik. Az állomásokon feljegyzett óránkénti csapadékértékekből kigyűjtöttük azokat, amelyek Gagybátoron 1 óra alatt 5,0 mm-nél nagyobb csapa­dékot adtak és ugyanakkor a többi ombrográf is működött. 1963—72 között 30 ilyen csapadékot

Next

/
Oldalképek
Tartalom