Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
2. szám - Aly Afifi Elssady: A belvízi hajózási vízszint paramétereinek számítása
Aly Afifi Elssady: A belvízi hajózási Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. 79 a, A mélységi és szélességi paraméterek 1. ábra. A mélység és a szélesség (a), a kanyarulati (b) paraméterek Fig. 1. Parameters of depth and width (a), bend curvature (b) is tekintetbe kell vennünk a szükséges biztonsági vízmélységtöbblet megállapításánál. A végzett mérések szerint a Rajnán a 190 m hosszú tolatmányoknál a környezeti vízszinfcsülylyedés mintegy 60 cm szokott lenni, amihez adott esetben a hajó kiképzésének módjától és terhelésének, kapcsolatának módjától további mintegy 30 cm járulhat a hajóorrnál vagy hajótatnál. Ezek alapján tehát a 2,50 m merülésű hajó közlekedéséhez 3,50 m vízmélységre van szükség, vagyis a biztonsági vízmélységtöbbletet 1 m-nek vehetjük. Megemlítjük, hogy számos európai országban ez az érték csak 2—3 dm. Tételezzük fel, hogy a vizsgált folyószakaszon a hajózásra igénybe vehető vízmélység (l.a ábra): AZ=Z—Z 0 és a hajózási mélység: ' H = h 0+Ah=Z-Z x, melyből: Z x—Z — H, ahol az egyes változók jelentése (l.a ábra) : Z — a vízszint abszolút magassága, Z 0 — a fenék abszolút magassága, h 0 — a hajó merülési mélysége, Ah — a biztonsági mélységtöbblet és Z x — a hajózási mélység alsó síkjának abszolút magassága. Tehát, a vízmélységek szempontjából a hajózás lehetősége a Z x és Z 0-val jellemezhető. A vízi út akkor hajózható, amikor Z x>ZQ, és hajózhatatlan amikor Z x<ZQ. 2.2. A hajózóút szélessége A hajózóút szélessége két részből tevődik össze: a hajó tényleges helyigényéből adódó szélességből és a biztonsági szélesség-többletből, amit a hajó és a másik hajó, illetőleg a hajó és a hajóút széle között kell szabadon tartani. Erre a biztonsági sávra egyenes vízi úton azért van szükség, mert a hajót irányvonalától a keresztáramlások, üres bárkák esetén a szél eltéríthetik és a manőverezés érdekében is erre a biztonsági sávra van szükség. így egy felfogás szerint a biztonsági sáv a hajó minden oldalán 3—3 m kell, hogy legyen, tehát egyirányú hajózóútnál 6 m, kétirányúnál 9 m biztonsági sávra van szükség. Egy másik felfogás szerint a biztonsági sáv minden oldalon a hajózó egység (önjáró, tolat) szélességével egyenlő. Tételezzük fel, hogy a vizsgált szakaszon a hajózási szélesség (l.a ábra): B h=Bo = 2o(Z x-Zo) és a szükséges hajózási szélesség: B = b + Ab, ahol az egyes változók jelentése (l.a ábra): B 0 — a fenék szélessége, Q — a rézsű hajlása, b — a hajó szélessége és Ab — a biztonsági szélességtöbblet. Tehát a szélességek szempontjából a hajózás lehetősége a £ és ß/,-val jellemezhető. A vízi út akkor hajózható amikor Bh^-B és hajózhatatlan amikor í?a< B. 2.3 .A hajózóút kanyarulati viszonyai Kanyarban a b szélességű és L hosszúságú hajó úgy hajózik, hogy a taktikai forduláspont (T) rátart a kanyar sodorvonalára és a hajó hossztengelye a derivációs szöget zár be a sodorvonallal (l.b ábra). A taktikai forduláspont (T) a hajó orrától L' távolságra van. A teljes terheléssel hajózó önjáró uszálynál ez az érték: és az üres hajóknál pedig: Az a derivációs szög nagysága függ a hajó hosz- . szától és a kanyarulati sugártól, valamint az utazási sebességtől. A felfelé haladó hajóknál kisebb, lefelé utazó hajónak nagyobb derivációs szögre van szükség, mint az álló vízben. Rövid hajóhosszaknál a derivációs szög a hajó által besöpört szélességet csak kevéssé növeli meg. Tolóhajózásnál, a nagyobb hosszúságok miatt azonban a derivációs szögnek nagyobb hatása van. A természetes víziutak mentén a hajózási paraméterek szeszélyesen váltakoznak. A célunk az, hogy vizsgáljuk a hajózás lehetőségét a kanyarban a szélességek szempontjából, vagyis, a kanyarban az igénybevehető hajózási szélesség (Bh) elég-e a hajózásra. A 2.a ábrán látható, hogy a hajótest által bejárt szélesség:
