Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A nyugat-bükki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapasztalatai

74 Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. Aujeszky G.—

Dr. Scheuer Gy.: A Ny.-bükki karszt. 1970 [éveA] 10. ábra. Vizszintingadozás foglalás után a bervai karszt aknában, ill. karsztkútban 1963—1977 között Abb. 10. Wasserspiegelschwankung nach der Fassung im Karstschacht bzw. Karstbrunnen Berva zwischen 1963—1977 tangense által megszabott vízhozamnak (m

3/év) megfelelően vesszük egyenletesen igénybe. Tetszőlegesen kiválasztott két pont összekötése esetén azonban általában az egyenes által megszabott mértékű egyenletes vízkivétel csak a két ponttal közrefogott időszakra (évekre) vonatkoztatható. Több forráshozam ingadozási periódus távlatában a tetszőlegesen behúzott egyenes a forráshozamösszeggörbe fölé vagy alá kerül. Előbbi eset (8. ábrán l-es jelű egyenes) arra utal, hogy az egyenes által megszabott nagyságú egyenletes vízfelhasználás mértéke csökkentendő. Utóbbi eset (8. ábrán 2-es jelű egyenes) arra utal, hogy a behúzott egyenes által megszabott nagyságú egyenletes vízfelhasználáshoz képest nagyobb időszak átlagában többletvíz is mutatkozik, az egyenletes vízfelhasználás mértéke növelhető. A forráshozam-ingadozás periodicitásából és a hozam összeggörbe szerkesztésmódjából következik, hogy az egymást követő forráshozam ingadozási periódusok periodicitás szempontjából egymásnak teljesen megfelelő helyzetben (azonos fázisban) levő pontjai egymással párhuzamos egyenesek mentén sorakoznak. így ezen párhuzamos egyenesek bármelyike (például a 8. ábrán a 3-as jelű egyenes) — valamennyi forráshozam ingadozási perióduson át — együtt halad a hozam-összeggörbével, azt periodikusan, minden periódus periodicitás szempontjából azonos helyzetben (azonos fázisban) levő fontjában metszi. Továbbá az ilyen helyzetű egyenes olyan egyenletes vízfelhasználást ábrázol, amely egy forráshozam inga dozási periódus átlagos forráshozamának felel meg. Mivel a forráshozamok sokévi alakulása elméletileg számtalan azonos forráshozam ingadozási periódus egymásutánjaként jelentkezik, a szóban forgó egyenes áltál ábrázolt vízfelhasználás egyúttal a sokévi átlagos forráshozamnak megfelelő vízhasznosítást is jelenti. A 8. ábrán feltüntetett forráshozam-összeggörbe „A" jelű pontjából kiindulva a sokévi átlagos vízhozamnak megfelelő egyenletes vízkitermelést szemléltető egyenes (8. ábrán 3-as jelű egyenes) kezdetben az összeggörbe fölött halad, jelezve azt, hogy ebben az időszakban a forrás természetes vízhozamösszege kisebb a sokévi átlaghozamnak megfelelően egyenletesen kitermelt víztömegnél. A kettő különbsége — mely az ábrán az egyenes és az összeggörbe közötti függőleges metszék formájában mutatkozik — vízkészletfogyasztásból származik. Ez a függőleges metszék, vagyis a vízkészletfogyasztás, az ábrán látható ,,B" jelű pontnál éri el maximumát. A ,,B" pont az összeggörbéhez a 3-as jelű egyenessel párhuzamosan húzott érintő érintési pontja. Ez az érintő egyúttal az összeggörbét „alulról" burkoló érintő. A ,,B" ponthoz tartozó időponttól kezdve, időben továbbhaladva, a nagyobb vízutánpótlódás hatására megkezdődik a korábbi vízkészletfogyasztás által leürített felszínalatti víztározótér fokozatos feltöltődése annak ellenére, hogy a sokévi átlagos forráshozamnak megfelelő egyenletes víztermelés továbbra is fennmarad. Az összeggörbe ,,C"-vel jelölt pontjánál jutúnk el egy olyan helyzetbe, amikor az „A—B" pontok közötti szakaszban lefogyasztott víztérfogat teljes egészében visszapótlódik. A ,,C"-vel jelölt ponthoz tartozó időponttól időben továbbhaladva a sokévi átlagnál nagyobb forrásvízhozamokat biztosító vízutánpótlódás és a feltöltött állapotban levő felszínalatti víztározótér hatására újból megindul a forrástevékenység és a rendszerből (a kútból és a forráson át együttvéve) a sokévi átlagnál nagyobb vízhozam távozik. Kisebb átmeneti ideig tartó készletfogyasztást elhanyagolva ez az állapot a jellemző az összeggörbén „D"-vel jelzett pontig. A ,,D" pont az összeggörbéhez a 3-as jelű egyenessel párhuzamosan húzott érintő érintési pontja. Érdekes megfigyelni, hogy az „A" és ,,C" pontok közötti szakaszon a rendszerből . ténylegesen (kúton át) kivett vízmennyiségek összegvonala (az egyenletes vízkitermelés következtében) a két ponton átmenő 3-as jelű egyenes mentén húzódik. Ugyanakkor a „C" és „D" pon-