Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A nyugat-bükki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapasztalatai
68 Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. Aujeszky G.— Dr. Scheuer Gy.: A Ny.-bükki karszt. 3. kép. A duzzasztott típusú Noszvaji Forrókút foglalás előtt Bild 3. Der Forró-Brunnen in Noszvaj gestauten Typs vor der Fassung 20 000 m 3/n-ra becsülhető a rendelkezésre álló vízmennyiség. A város területe már a középső pleisztocén óta aktív forrásműködés helye volt, amelyet bizonyít az a hatal-mas édesvízi mészkő vonulat, amely közel É—D-i irányban húzódik a város K-i peremén a Vártól a Cifrapart végéig. E mészkövet lerakó források voltak ősei a mai forrásoknak, amelyek az Eger-patak völgyében a folyó által lerakott üledékanyagon keresztültörve jutnak a felszínre. A különböző időkben végrehajtott feltárások bebizonyították, hogy a források vize vízzáró képződményekkel körülvett (oligocén agyag, agyagmárga és miocén tufák) és folyóvízi üledékanyaggal elfedett felsőeocén és triász mészkő és dolomitból álló sasbércből származik (2. kép). A forrásokat először nyitott és zárt medencékkel foglalták úgy, hogy a medencék fenekén törtek fel és töltötték fel azok. A víz tisztulását a medencék túlfolyóin eltávozó forrásvíz biztosítja. Schréter Z. 1927-ben a Petőfi téren a források közvetlen közelében kutat javasolt, amelyből 40 m körüli mélységből nagy mennyiségű víz tört fel. Ez a kút lényegében a sasbércet É-i irányba levető törésrendszerből kapja vizét. A későbbiek során telepített fúrások és kutak részben közvetlenül a kavicsos üledék alatt a sasbérc legfelső részén levő járatokból és vetőkből kapják vizüket, részben pedig a már nagyobb mélységre elvetett (100— 200 m) vízvezető kőzeteket lehatároló, vagy azokat átjáró törésekből termelik ki a vizet (4. ábra). A forráscsoporton belül a József-forrást a fedett uszoda részére foglalták a hatvanas évek közepén 3 m 0-jű és 8 m mélységű aknakúttal. Ez a foglalási típus nem vált be, mert egy meghatározott üzemi szintnél már erősen fertőzött talajvíz is hozzákeveredik a forrásvízhez, amely a felhasználást meggátolja. Ezért ilyen típusú források foglalása legcélszerűbb módjának látszik a közvetlenül a karsztos vízvezető kőzetekre telepített kutak létesítése. 9. Noszvaji Forrókút. A forrás a Nagy Eged— Várhegyi vonulat D-i oldalán ismert felső eocén mészkőből fakad (3. kép). Hozama ingadozó, kitermelhető átlagos vízkészlete 400—500 m 3/nap. A foglalás módjának megállapítása érdekében 2 db 50 m fúrás került lemélyítésre. Az első fúrás magában a forrásban mélyült, amely végig tömör mészkövet harántolt. A másik fúrás a forrástól kb. 40 m távolságra D-re létesült a mészkövet levető törésvonalra, amely már eredményes volt, mert 20—30 m között jó vízvezető járatokat harántolt. Ezeknek vízadó képessége 800 l/p-nek adódott 5 m-es üzemi vízszint mellett. A fúrásból kifolyó vizet kaptak. A szivattyúzáskor a forrás elapadt. A vízkutatás bebizonyította, hogy a forrás legkedvezőbb foglalási módja egy 50 m-t meghaladó szokványos csőkút, amelyből a forrás teljes vízkészlete az ingadozó vízutánpótlódást kiegyenlítve hasznosítható Noszvaj község részére. 10. Síkfőkúti Imre forrás. E forrás is a Várhegy alatti felső eocén mészkőből fakad a kedvelt kiránduló hely, a Síkfőkúti turistaház mellett. Hozama a csapadékosság függvényében változó. Vízkészlete 300—400 m 3/nap. Jelenleg kezdetlegesen foglalt. Korszerű vízkivételi megoldás érdekében kutatófúrás készült 1977-ben. A forrás közvetlen környéke erősen beépített és lejtős, ezért a fúrást nem lehetett annak közelében lemélyíteni. Ezért a menedékháztól É-ra levő völgyben tűzték ki a fúrást. Ez 50—60 m között vízvezető járatokat harántolt, amelyekből 860 l/p vízmennyiséget sikerült folyamatosan kitermelni. A forrás a kompresszorozás után 3 órával elapadt. A feltárás alapján a forrást nem a feltörési helyen célszerű foglalni, hanem a próbafúrás helyén létesített mélyfuratú kúttal megoldani a folyamatos vízkivételt. 11. Kácsi forráscsoport. A Kácsi Források a falu É-i végénél egy völgyfőben felső eocén mészkőből fakadnak. A Délborsodi Regionális Vízmű részére foglalták. A foglalást megelőzően 5 db kutatófúrás készült (Almássy B.— Scheuer Gy. 1967.). A nagy területen szétszórtan fakadó különböző üledékek. 4. Nyitott medencés forrásfoglalás fenékről feltörő forrásokkal. 5/a. Közvetlenül a karsztos kőzet forrásjárataira telepített kút. 5/b. A vízvezető karsztos kőzetet levető törésre telepített kút. 5/c. A karsztos kőzet mélyre levetett részének töréseire telepített kút Abb. 4. Hydrogeologisches Übersichtsprofil der Quellen in Eger 1. Wasserführendes karstiges Gestein. 2. Wasserdichte tertiäre Schichten. 3. Flusswassersedimente. 4. Quellfassung mit offenem Becken, bei vom Grund aufquellendem Wasser. 5/a. Unmittelbar auf die Quellenwege des karstigen Gesteins abgeteufte Brunnen. 5jb. Auf wasserführende karstige Gestein abwerfendem Bruch errichtete Brunnen. 5/c. Auf dem Bruch der tief abgeworfenen Teile des karstigen Gesteins errichtete Brunnen
