Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
12. szám - Szlávik Lajos: A Szovjetunió vízerőkészlete és vízerő hasznosítása
Szlávik L.: A Szovjetunió vízerőkészlete Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. 571 1917—1970. között 3700-szorosára, a beépített vízturbináké pedig több mint 1370-szeresére nőtt. (6. táblázat). A vízerőművek létesítése és üzemeltetése jelentőségét tekintve túlnő az energiatermelésen: számos körzetben egy-egy erőmű megépítése jelenti az első és döntő lépést a vidék iparosításában és gazdasági hasznosításában. Jó példa erre a Bratszki erőmű, amelynek 22,6 milliárd kWó/év energiatermelő bázisára alumíniumkombinát, évi 4 millió m : i kapacitású fafeldolgozó üzem, 12 millió t kapacitású ércdúsító stb. létesült. Az ország számos iparága jelentős mértékben az olcsó vízenergiára épül: alumíniumgyártás (70%-ban), cellulóz (13%), műszál (20%), műtrágya (6%), műgyanta és műanyag (15%), műgumi (14%), vasérc (7%) stb. A vízerőművek építésére életre hívott szakvállalatok tíz- és tízezer embert foglalkoztatnak (pl. Kujbisevi — 60 ezer fő, Volgográdi — 33 ezer fő, Bratszki — 52 ezer fő, stb.) és az erőmű elkészülte után is a térség legnagyobb építő bázisát jelentik, évente többszáz millió Rubel értékű építési-szerelési munkát végezve. A vízerőhasznosítás egyik fontos területe a szivattyús energiatárolós erőművek létesítése. A felmérések szerint a Szovjetunióban több mint 200 szivattyús energiatároló építhető meg, az együttes teljesítményük elérheti a 30 millió kW-ot. Már üzemelnek a kijevi szivattyús energiatárolós erőmű 225 ezer kW-os gépegységei, épül Moszkva mellett a Kunya folyón az 1200 ezer kW-osra tervezett zagorszki szivattyús energiatároló. 1969-ben a Barents-tenger partvidékén üzembe helyezték a Kiszlogubszki ár—apály erőművet (400 kW). Hatalmas ár—apály erőművek tervezése folyik a Kola-félszigetre, így pl. a lumbovszki ár—apály erőműé (320 ezer kW, 700 millió kilowattóra/év). A Mezenszki-öbölben vizsgálják három igen nagy teljesítményű ár—apály erőmű létesítésének lehetőségét 40 milliárd kWó éves energiatermeléssel. A X. ötéves tervben 1976—1980. között üzembe helyezik a következő nagyobb vízerőműveket: a Volga-vidéken — Csebokszári és Alsó-Kámai (2,65 millió kW, 6,2 milliárd kWó), a Kaukázusvidékén — Inguri (1,3 millió kW, 5,5 milliárd kilowattóra), Ukrajnában — a Dnyeszteri (600 ezer kW, 830 millió kWó), Kelet-Szibériában — az Angara harmadik vízerőműve, az Uszty-Ilimszki teljes kapacitással (4,32 millió kW, 21,9 milliárd kWó), a Szajáni ipari komplexum számára Szajáno-Susenszki erőmű első gépegységeit, Magadánban a Kolümai első gépegységeit, a TávolKeleten a Baj kál-Amur vasútvonal energiaellátására a Zéjai vízerőművet teljes kapacitással (1,29 millió kW, 4,91 milliárd kWó) (5. táblázat). A X. ötéves tervben a Távol-Keleten megkezdik a második nagy erőmű — Bureinszki építését. KözépÁzsiában elkészül a Nureki vízerőmű és ugyancsak a Vahs folyón elkezdik a Rogunit (3,6 millió kW, 13 milliárd kWó). Azerbajdzsánban a Kura folyón elkezdik a Samhorszki vízerőmű (350 ezer kilowatt, 830 millió kWó), a Narün folyón a Toktogulszki erőmű (1,2 millió kW, 2,6 milliárd kWó) építését. Ezeken kívül még további 8 nagy erőmű építését kezdik meg, további 9 feltárási és tervezési munkáit végzik el. A vízerőhasznosítás további fejlesztési terveiben a következő célkitűzések szerepelnek: A Szovjetunió legnagyobb üzemelő és épülő vízerőműveinek jellemző adatai [l, l(i, 17,18] 5. táblázat Sorszám A gát legnaVízerőmű Folyó gyobb térfogatípusa magas-j ta ezer sága m 3 m A gáttest altalaja névleges típusa teljesítménye MW Az erőmű évi át(Jzembehelyez energia term, millió kWó első gépegység teljes erőmű Megjegyzés (1) (2) (3) (4) (5) (6) ' (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) 1. Bratszki Angara G,F 125 13 978 SZ GE 4100 22 600 1971 2. Csebokszári Volga F 40 7 932 K GE 1404 3 280 Épül Épül ** 3. Csirkejszki Szulak I 232,5 1 226 SZ GE 1000 2 470 Épül Épül *** 4. Inguri Inguri I 271,5 3 800 SZ V 1300 ' 4 330 Épül Épül * 5. Krasznojarszki Jenyiszej G 124 4 350 sz GE 6000 20 400 1967 1970 6. Kujbisevi Volga 0,F 45 33 869 GE 2300 11 000 1955 7. Alsó Kámai Káma F 30 4 800 GE 1248 2 350 Épül Épül ** 8. Nureki Vahs KF 300 58 000 sz GE 2700 11 200 1972 Épül • 9. Szaratovi Volga F 40 40 400 K GE 1360 5 400 1967 1970 10. SzajánoVolga Épül Épül Susenszki Jenyiszej F 240 9 117 SZ GE 6400 23 500 Épül Épül ** 11. Toktogulszki Narün G 215 2 660 sz GE 1200 4 400 Épül Épül *** 12. Uszty— Épül Ilimszki Angara G,F 105 8 702 sz GE 4320 21 900 1975 Épül * 13. Volgográdi Volga G,F 47 25 247 K GE 2541 11 100 1958 1962 14. Votkinszki Káma G,F 44,5 11 431 SZK GE 1000 2 320 1961 1963 15. Zéjai Zéja P 115,5 2 400 SZ GE 1290 4 950 Épül Épül * Jelölések: * Épül, 1980-ig befejeződik ** Épül, az 1. gépegységet 1980-ig ilzembe helyezik *** Épül, befejezése 1980 után A gát típusa és anyaga: G — gravitációs súlygát, I — íves^betongát tfagy íves gravitációs betongát, földből és kőből; A gáttest altalaja: SZ — szikla, K — kötött talaj, SZ K — sziklás, köves talaj; Az erőmű típusa: V — vegyes elrendezésű, GE — gát-erőmű. pillérsoros gát, F — földből, KF —
