Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

12. szám - Dr. Pálfai Imre: Csongrád megye vízrendezésének fejlesztése

Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 561 Csongrád megye vízrendezésének fejlesztése (Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által készített koncepcióterv ismertetése)* DE. PÁLJAI IMRE" Az 1960-as évek közepétől sorozatosan jelentkező — és különösen az 1975. évi — belvizek nagy károkat okoztak Csongrád megye mezőgazdaságában és településeiben. A kellemetlen belvízvédelmi tapasztalatok és a súlyos gazdasági következmények hatására a megye vezetői — az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál — vízrendezésfejlesztési koncepció kidolgozását kezdeményezték. A koncepcióterv 1976-ban elkészült, s azt 1977 decemberében Csongrád megye Tanácsa is jóváhagyta. E nagyszabású munka és általában a megye vízrendezési problémái az elmúlt években a szakembereket és a közvéleményt egyaránt élénken foglalkoztatták; a helyi és az országos lapokban számos közlemény jelent meg, az Országgyűlés tavalyi nyári ülésszakán is részletesen foglalkoztak e kérdéssel. Újabban mintha lanyhult volna az érdeklődés, bizonyára a kedvezőbb időjárás miatt. Éppen ezért örvendetes, hogy a Hidrológiai Társaság napirendre tűzte a koncepcióterv ismertetését. Ennek az ismertetésnek elsődlegesen az a célja, hogy ébren tartsa az érdeklődést a megye jövője szempontjából alapvető jelentőségű vízrendezési kérdések iránt, tudatosítsa a koncepcióban meghatározott feladatokat, s így elősegítse azok megoldását, a program végrehajtását. Mielőtt a koncepcióterv tulajdonképpeni tárgyalására rátérnék, a kidolgozás néhány alapvető szempontjáról teszek említés^. Mivel Csongrád megye határai — nyilvánvalóan — nem esnek egybe a vízgyűjtőterületek határaival, vizsgálatainkat a megye területénél jóval nagyobb, mintegy 6000 km

2-es térségre terjesztettük ki. A domborzati vázlaton (1. ábra) látható, hogy a szomszédos Bács-Kiskun megye és Békés megye jelentős részéről is Csongrád megye felé vezethetők le a vizek. Nagy gondot fordítottunk a természeti és a társadalmi-gazdasági adottságok feltárására, azok vízrendezési szempontból történő elemzésére, a társadalmi-gazdasági jellemzők várható változásának figyelembevételére. A természeti adottságok érzékeltetésére — a domborzati vázlat mellett bemutatom a Csongrád megyei talaj- és talaj vízviszonyokat szemléltető ábrákat is (2. és 3. ábra). Az ábrák összehasonlításából kitűnik, hogy belvízi szempontból különösen veszélyeztetett a megye középső része, amely a legalacsonyabban van, ahol igen kicsi a terepesés, viszonylag nagy területet foglalnak el a kötött, rossz vízgazdálkodású (de egyébként termékeny) talajok, a talajvíz sok helyen magas, s itt jelennek meg — a Tisza és a Maros árvize idején — a fakadóvizek. * Elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének 1978. május 9-i ülésén. ** Alsótiszavidóki Vízügyi Igazgatóság, Szeged. Vizsgálatainkat — a kellő összehangoltság biztosítása érdekében — belvízrendszerenként, s ezen belül belvízi öblözetenként végeztük, s kiterjesztettük a vízügyi igazgatóság kezelésében levő állami főművekre, a tanácsi (belterületi) és a társulati (üzemközi) művekre, végül az üzemi vízrendezésre, s az ehhez kapcsolódó telkesítési (területrendezési és talaj javítási) munkákra is. Behatóan értékeltük a vízrendezés múltját és jelenlegi helyzetét, a bel víz védekezési tapasztalatokat, s összegyűjtöttük a belvízkárokra vonatkozó adatokat. Tekintetbe vettük a vízrendezéssel szorosan összefüggő olyan szempontokat is, mint pl. az öntözés, a belvizek hasznosítása, a környezet- és természetvédelem. Mivel a vízrendezés egyes elméleti kérdései tisztázatlanok, nincsenek elfogadott tervezési irányelvek, sőt egy-egy résztéma kutatása is csak kezdeti stádiumban van, a koncepció kidolgozásába bevontuk a vízrendezéssel foglalkozó tudományos intézmények némelyikét (Budapesti Műszaki Egyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Öntözési Kutató Intézet, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet), a helyi tapasztalatok hasznosítása érdekében pedig több helyi szervet. A fejlesztési javaslatot 15 éves távlatra dolgoztuk ki, tehát nem törekedtünk végleges megoldásra, csupán a legfontosabb, gazdaságilag is indokolható feladatokat jelöltük ki, s megadtuk azok végrehajtásának sorrendjét is. A tervező munka fentiekben összefoglalt alapvető szempontjai közül talán érdemes lesz néhány szót ejteni a belvízkárok alakulásáról, hiszen a vízrendezés célja a belvízkárok csökkentése, s ezáltal a talaj termékenységének fokozása. Csongrád megye mezőgazdasági nagyüzemeiben az 1965—1977. évek közötti időszakban — a jelenlegi árakkal számolva — kereken 2 milliárd Ft közvetlen belvízkár keletkezett. A legnagyobb kár (740 millió Ft) 1975-ben volt. Ha a kisgazdaságokban keletkező és az ún. közvetett belvízkárokat (a talajszerkezet leromlása stb.) is számításba vesszük, akkor a teljes mezőgazdasági belvízkár kb. 3 milliárd forintra becsülhető. A belterületi belvízkárokra jellemző, hogy a megyében 1965 óta több mint 15 000 lakóépület rongálódott meg a belvíz következtében. Közel 10 000 épület helyett újat kellett építeni, a többit pedig költséges beavatkozásokkal kellett helyreállítani. Az épületkárokat, valamint az ipari és a közlekedési létesítmények viszonylag kisebb károsodását is figyelembe véve, Csongrád megyében az 1965— 1977. évek közötti összes belvízkár mintegy 5 milliárd forintra tehető. A belvízkárok elhárítása vagy jelentős csökkentése a vízrendezés eddigieknél erőteljesebb fejlesztésével oldható meg. Ha vízrendezési műveinket nem fejlesztenénk, a jövőben még nagyobb