Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
2. szám - Oláh János–El Samra M. I.–Tóth László: Nitrogénkötés a Balatonban
Oláh J.— El Samra M. I.—Tóth L.: Nitrogénkötés Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. 55 3. láblázat A nitrogénkötéssel tóba kerülő N mennyiségének becslése a Keszthelyi öbölben A vizsgálati periódusban mért adatokra alapozva Tabelle 3. Schätzung der mit den Stickstoff verbindungen im den See gelangenden N-Menge in der Keszthelyer Bucht, auf die in der Untersuchungsperiode gemessenen Daten gestützt Periódus Nitrogen- , .., , ?,, 1 1 ,,, • kotes világos kotes deli , , ,, . napszakban, órákban r [ fig at Nm" 2 óra" 1] 14 óra [mg Nm- 2 nap '] Nitrogénkötés adott periódusban [g Nm- z] 5,1 — 6,15 9,8 1,9 0,087 6,16— 6,30 9,6 1.8 0,027 7,1 — 7,15 83,8 16,4 0,246 7,16— 7,31 19,1 3,7 0,059 8,1 — 8,15 97,3 19,0 0,285 8,16— 8,31 476,7 93,4 1,494 9,1 —10,31 62,0 12,1 0,738 11,1 —11,30 109,9 21,5 0,645 5,1 —11,30 3,581 4. táblázat A nitrogénkötés és nitrogénterhelés mennyisége « tavakban 1. Tison és mtsai. 1977; 2. Home és Viner, 1971; Home és Fogg, 1970; Horné és Ooldman, 1972; Qranhall és Lundgren, 1971; Breznnik ás Harper 1969; Torrey és Lee, 1976 Tabelle 4. Menge der Stickstoffverbindungen und Stickstoffbelastungen in den Seen Ekoszisztéma Évi nitrogénkötés [g Nm" Évi nitrogénterhelós [gNm-'l Oligotróf 3Windermere, É. medence Mezotróf 'Washington tó •Sammarriish tó 'Windermere, D. medence Eutróf 2George tó (sekély) 3Esthwaite tó 4Clear tó 5Erken tó eMary tó, meromiktikus 'Mendota tó + bakteriális N„ kötés 0,037 0,021 0,028 0,287 4,4 0,12 1,8 3,0 0,38+ 1,02 12 4,3 13,0 12,0 2,4 2,38 1,25 13,5 dett, de még így is három nagyságrenddel kisebb volt mint a Mendota és Kanapaha tavi üledékekben mért értékek. A nitrogénkötés jelentősége A naponta megkötött nitrogénmennyiség pontos becsléséhez mérnünk kell a nitrogénkötés vertikális eloszlását a vízoszlopban, üledékben és a nitrogénkötés teljes napi ritmusát. A vizsgálati periódusban ilyen részletes felmérést két alkalommal végeztünk. A kapott eredményekből számolva a napi nitrogénkötés július 20—21-én 4,9 augusztus 4—5-én 33,1 mg m2 volt. Május elejétől november végéig a júliusi értékkel becsülve 1,04 g, az augusztusi értékkel becsülve pedig 7,08 g nitrogén került biológiai nitrogénkötéssel a Keszthelyi öböl egy négyzetméterére. A részletes és pontos, de kevés számú vizsgálat természetesen csak nagyon durva becslést tesz lehetővé. A déli órákban több alkalommal mértünk és az eredmények mutatják, hogy a Balatonban a nitrogénkötés a nyári hónapokban is jelentősen változik (2. táblázat). Augusztus 16-án közel 50-szerese volt a júniusban mért értékeknek. Ugyanezen a napon még a Szemesi medencében is feltűnően magas értéket mértünk, közel 100-szorosát a megelőző hónapokban kapott értékeknek. Pontosabb, bár alulbecsült eredményhez jutunk, ha a déli órák mérési eredményeiből indulunk ki és az ekkor mért értékeket a világos napszak 14 órájára számoljuk. Az így kapott napi nitrogénkötést extrapoláljuk az egyes mérésekhez rendelt lényegesen rövidebb periódusokra (3. táblázat). Az alulbecslés két forrásból származhat. Méréseink szerint a Keszthelyi öbölben nem a déli órákban van a nitrogénkötés maximuma, és esetenként az éjszakai nitrogénkötéssel is számolni kell. Ezt az óvatos alulbecslési eljárást alkalmazva is igen magas értéket kapunk. A 214 napos vizsgált periódusban nitrogénkötéssel négyzetméterenként 3,58 g, hektáronként 35,8 kg nitrogén került a Keszthelyi öböl vizébe. A nitrogénkötés jelentőségét a többi nitrogénbevételi forrással összehasonlítva érzékelhetjük. 1975-ben a befolyó vizekkel szállított összes nitrogénterhelés az egész tóra vetítve 26,1 kg volt hektáronként [15, 16]. 1976-ban a légkörből eredő, csapadékkal, porral tóba kerülő kötött nitrogénterhelés pedig 17,6 kg volt hektáronként [4], Megjegyezzük, hogy az idézett adatok kevés vizsgálaton alapuló durva becslések. Jelenleg nagyon kevés tónak ismerjük az évi nitrogénkötését és az egyéb forrásból eredő évi nitrogénterhelését (4. táblázat). A felsorolt tavak töbségénél is a nitrogén terhelési adatok csupán durva becslésként kezelendők. A Keszthelyi öbölben mért nitrogénkötés nagyságát az eddig vizsgált tavak közül csak az afrikai George tó haladja meg, miután a biológiai nitrogénkötés az éghajlatnak megfelelően egész évben növelheti a tó nitrogénbevételét. Összefoglalás 1977. június 7 és november 3 között az in situ körülmények maximális megtartásával vizsgáltuk a nitrogénkötés napi ritmusát, vertikális eloszlását, a sötét és világos kötést a vízoszlopban, üledékben. A mérési eredmények alapján becsültük a nitrogénkötés jelentőségét a többi nitrogénbevételi forrással összehasonlítva. A nitrogénkötés napi ritmusában egy délelőtti és egy késő délutáni maximumot mérünk. Pozitív összefüggést találtunk az esetenként igen jelentős éjszakai nitrogénkötés és a világos periódusban, sötét reakcióedényben mért aktivitás, az ún. sötét heterotróf nitrogénkötési kapacitás között. A sekély Balatonban a nitrogénkötés az egész vízoszlopban folyik, a mélyebb vízrétegekben általában kisebb intenzitással. Az üledék nitrogénkötése elhanyagolhatóan kicsi. A Koszt-
