Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Dr. Juhász Endre–dr. Magó István–dr. Stehlik József: Az iszapkezelés egységesítése
Dr. Juhász E.— Dr. Magó I.— Dr. Stehlik J.: Az iszapkezelés Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 515 550 600Zíeé [1000] I20 ad[mom 3] 2. ábra Az új rothasztó sorral befedhető Icaparitás tartomány Puc. 2. 06/iacmb MouiHocmu, e Komopoü 603M03KH0 npuMenenue noeozo pnöa MemanmauKoe Abb, 2, Kapazitätsbereich einer neuen Fäulschicht hengeres olajtartályainak méretsorát is —a MÉLYÉPTERV: Acél, vasbeton és feszített beton iszaprothasztókhoz keverési ajánlás (tanulmány) munkája alapján a következő méretsor javasol ható: c. Javasolt rothasztó méretsor: V/m 3) 1500 3200 7000 D(m) 12,5 16 22 H(m) 12,5 16 22 A javasolt rothasztó méretsorral befedhető kapacitás-tartomány bemutatására közöljük a 2. ábrát, amely néhány térfogatváltozatot mutat be. Az ábra alapján látható, hogy reális 1,5—2,5 kg. sz.a m 3.d fajlagos szervesanyag terhelés esetén 2—4 db rothasztó tartállyal és 3 féle mérettel az összes típus méretű teljesbiológiai szvt. telep kiszolgálható. Természetesen az egyszerű vonalú, — a hazai vasbeton silók példájára — kifejlesztett vasbeton műtárgyak is szóbajöhetnek az egyre nagyobb mennyiségben megjelenő szennyvíziszap mennyiségi csökkentéséhez. Ehhez azonban a sajátosan szembenálló álláspontoknak közeledniük kell egymáshoz. Ennek elhúzódása a tényleges iszapelhelyezési nehézségek tartósítását jelenti. A szerkezeti kialakítást nagymértékben befolyásolja a rothasztó tartály hasznos tere. Ezért a hazai nagy városok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) iszapkezelési technológiája határozza meg a hazai rothasztók méreteinek felső határát, ezen keresztül a választott szerkezeti anyagot, méreteket, építéstechnológiát. A kisebb szennyvíztisztító telepek igénye miatt esetleg szóba kerülhet 500 m 3-es acélrothasztó tartály kialakítása is. A rothasztó tartályok mellett ki kell fejlesztenünk ezek kiszolgóló berendezéseit (hőcserélők, keverők uszadéktörők stb.). A hazai szenny víziszapkezelés jelenlegi egyedi megoldásaihoz igen változatos kialakítás és gépészeti felszereltség tartozik. A víztelenítést nem minden esetben előzi meg pl. megfelelő sűrítési folyamat. Az eddig végzett hazai kísérletek egyértelműen igazolták a sűrítés hasznosságát és célszerűségét, különösen pedig ami a keverős sűrítőket illeti. A VITUK1, VÍZGÉP és DmRVV által végzett üzemi kísérletek eredményei alapján 8, 12 és 16 m átmérőjű keverős sűrítőket javasolunk a jövőben egységesen bevezetni, amelyek acél, illetve vasbeton kialakításban készíthetők. A gyártmány — illetve prototípus tervezés megindult. A víztelenítő gépek közül az országban eddig a következők kerültek alkalmazásra: — ülepítő centrifugák (KRÜGER, BVG, ALFA— LAVAL, FLOTWEG, ESCHER— WYSS) — szitaszalag prések (VÍZGÉP SSP—VN, Tatabányai Szénbányák ÁVF gyártmányai) — vákuumszűrők (SALA svéd és a jövőben szovjet gyártmányok) — kamrás szűrőprés (francia gyártmány). Az egységesítési törekvések kapcsán általános széles körű alkalmazásra és elterjesztésre főképpen a VÍZGÉP—ROEDIGER SSP—VN szalagszűrőt a Tatabányai Szénbányák ÁVF által gyár-
