Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Dr. Juhász Endre–dr. Magó István–dr. Stehlik József: Az iszapkezelés egységesítése
514 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Dr. Juhász E.—Dr. Magó I.— Dr. Stehlik J.: Az iszapkezelés lehet megvalósítani. Az aerob iszap-stabilizálás folyamatához hozzátartozik az iszap megfelelő hőmérsékleten tartása, mosatása, sűrítése. V. Iszapkezelési technológia Q a = 5000—50.000 m 3/d. Sűrítés szakaszos vagy folyamatos üzemű gravitációs sűrítőben-)-biológiai stabilizálás fűtött anaerob" rothasztóban-f-utósűrítés + (esetleg pasztőrözés az iszapelhelyezés függvényében) -f-kémiai kondicionálás szerves polielektrolittal + víztelenítés gépi víztelenítő — berendezéssel -fszállítás teherautóval vagy konténerrel. Választott technológia indoklása: E közepes méretű szennyvíztisztító telepeken anaerob fűtött rothasztásnál már olyan mennyiségű iszapszárazanyag áll rendelkezésre, amely kedvező iszap esetén jelentős (510—5100 m 3/d) biogáz nyerésével jár. Ez a mennyiségű gáz pedig teljesen fedezi az anaerob rothasztók fűtésére, valamint az egész telep fűtéséhez szükséges hőenergiát. Sőt bizonyos mennyiségű felesleg is áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló gáz még biztosíthatja a rothasztott iszap pasztőrözését is, ami pedig igen kedvezően hat vissza az ártalommentes iszapelhelyezésre. A javasolt technológia bizonyos alapelemeiben, ill. technológiai lépcsőjében jól ismert. Indokolt továbbá az anaerob rothasztók építési költségeinek csökkentésére a könnyen és gyorsan építhető, hengeres, síkfenekű acélrothasztó tartályok, esetleg vb. tartályok építése. A pasztőröző berendezés — amennyiben a mezőgazdasági elhelyezés úgy kívánja — indokolttá válhat. A gépi víztelenítés előtt kondicionálás szükségges. Itt is elsősorban szerves kationaktiv polielektrolit jöhet számításba, de nagyobb telepeken, — helyi adottságoktól függően — szó lehet szervetlen, vegyszeres kémiai kondicionálásról is. Víztelenítésre elsősorban a folyamatos üzeműszalagszűrőprések, illetve a vízszintes tengelyű ülepítő centrifugák ajánlhatók. Tekintettel a jelentős mennyiségű iszapra és a nagy pufferkapacitással rendelkező anaerob rothasztókra, a telep nagyságánál már nem javasolunk iszapszikkasztóágyat, hanem a kondicionált iszapok jó víztelenítése után, (amely elérheti a 25—35%-os szárazanyagtartalmat is), közvetlenül teherautós, vagy konténeres elszállítás következhet. A technológiában szereplő alternatíváknál figyelembe kell venni azt, hogy az iszap végső elhelyezésének módja (deponálás, mezőgazdasági hasznosítás) alapvetően befolyásolja az iszapkezelés technológiáját. Ez az iszapkezelési technológia a szennyvízkezelés ajánlott technológiák felső kapacitás határáig javasolt. VI. és VII. iszapkezelési technológia. A VI. Technológia: Qr= 10 000—100 000 m 3/d AVII. Technológia: Qr = 70 000—m 3/d felett E technológiák nagymértékben hasonlítanak, ill. egyeznek meg az előbb említett V. típusú technológiával, azaz: sűrítés folyamatos üzemű gravitációs sűrítőben esetleg a fölös iszap önálló flotálásával-f- biológiai stabilizálás fűtött anaerob rothasztóban+utósűrítés esetleges iszapmosással kiegészítve-}-kémiai kondicionálás -f víztelenítés gépi víztelenítő berendezésben. Elhelyezési problémák esetén a víztelenített iszap szárítása, illetve égetése. Pasztőrözés alkalmazásával lehetőség van a nedves, vagy a víztelenített iszap mezőgazdasági felhasználására. Az égető berendezésben általában mód 'van az iszap szárítására is, amikor is szükségtelen az előzetes pasztőrözés. A technológiák tipizálásának feltételei A technológiák és természetesen az ehhez tartozó építmények, berendezések egységesítésének számos feltétele és szempontja van, amelyeket az alábbiakban megkíséreljük összefoglalóan ismertetni. Cikkünk elején már említettük, hogy csak akkor valósíthatjuk meg a technológiák tipizálását, ha az azokat felépítő műveleti egységek ipari háttérrel rendelkező gyártmányokból tevődnek össze. Az l-es összefoglaló ábrából látható, hogy az iszapkezelés gerincét az V., VI. és VII. nagyságú telepek technológiáinál az anaerob rothasztás képezi. Az anaerob rothasztás előnyei közismertek. Ennek ellenére alkalmazása nem kellő mértékű. Oka ennek az, hogy a magas beruházási költségen kívül a korszerűsítéssel el vagyunk maradva. Ahhoz, hogy az anaerob rothasztás technológiáját szélesebb körben alkalmazhassuk, jelentős technológiai és szerkezeti korszerűsítés szükséges. Ezt elsősorban szerelő jellegű rész- növelésével, főképpen a fokozott előregyártással lehet megvalósítani, hogy az élőmunka ráfordítás lényegesen csökkenjen. Az előregyártás az acélszerkezetű rothasztókat részesíti előnyben. Erre a legalkalmasabbnak, a több évtizedes gyakorlattal rendelkező BVG által sorozatban gyártott olajtároló tartályai látszanak. Természetesen a rothasztó követelményeinek megfelelően, át kell alakítani, ill. ki kell egészíteni azokat. A síkfenekű tartályszerkezet igen kedvezően lenne alkalmazható, ha sikerül a megfelelő keverést biztosítani. A lapos fenekű acél rothasztónak számos előnye van: — Gyorsan, szinte kizárólag szerelőipari tevékenységgel megvalósíthatók. — Alapozása rendkívül egyszerű. — Beruházási költsége relatíve alacsony. — Ipari háttere teljesen biztosított. Javasolt nagyságok megállapításánál ugyanúgy, mint a többi műveleti egységek típus méretsoránál (ülepítők, sűrítők stb.) a vegyipari készülékek fő méreteit is meghatározó MSz 10402 szerinti számsor javasolható. A rothasztó tartály méretsorának meghatározásánál — figyelembe véve a BVG által gyártott
